A globális szegénység csökkentését célzó kutatók kapták az idei közgazdasági Nobel-díjat

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Abhijit Banerjee, Esther Duflo és Michael Kremer kapta az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat. A Svéd Nemzeti Bank által alapított elismerés a globális szegénység enyhítésével kapcsolatos kutatásaikért járt. 

A francia-amerikai Duflo a második nő, aki kiérdemelte az elismerést a közgazdasági Nobel-emlékdíj 1969 óta tartó történetében, és 47 évével a legfiatalabb az eddigi díjazottak között.

Az indoklás szerint a három szakember két évtizedet felölelő kutatásai jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a szegénység hatékonyabban felszámolható legyen. Kísérleteken alapuló kutatói megközelítésük virágzó kutatási területté tette a fejlődés-gazdaságtant – írták a díjról szóló közleményben.

Michael Kremer (Harvard Egyetem) kollégáival már a kilencvenes évek közepén megmutatta, milyen erős is ez a kísérleteken alapuló megközelítés, amikor Kenyában végzett terepmunkával tesztelt egy sor intézkedést, amely az ország tanulóinak iskolai előmenetelét volt hivatott javítani.

A Kremerrel gyakran együtt dolgozó Abhijit Banerjee (MIT – Massachusetts Műszaki Egyetem) és Ester Duflo (MIT) nem sokkal később hasonló kutatásokat folytatott más országokban és más mérőszámokon. Munkájuk hozzájárult, hogy az általuk alkalmazott módszerek mára dominálják a szegénységgel foglalkozó közgazdaságtant – olvasható az indoklásban.

Miben mások a randomisták?

Duflo a Randomized Controlled Trial-nek (RCT) nevezett módszer, azaz a randomizált kontrollált vizsgálat híve, 2003-ban az ő vezetésével alakult meg e mozgalom zászlóshajójának számító Poverty Action Lab (vagy mai nevén J-PAL) kutatási központ. A módszerről és eredményeiről Mihályi Dávid, a CEU School of Public Policy kutatója szeptember elején írt – erős szkepszissel – a Qubiten. 

Az idén Nobel-emlékdíjjal elismert „randomisták” akadémiai közgazdászok, akik azt hirdetik, hogy a szegénységcsökkentő programokat hasonló hatásvizsgálatok alá kellene vetni, mint az orvosságokat, hogy megértsük működésüket. Véletlenszerűen választanak egy-egy program célkitűzései alapján jogosultak közül olyanokat, akik részt vehetnek a programban, és egy kontrollcsoportot, amelynek tagjai ugyanolyan jellemzőkkel bírnak, de nem részesülhetnek a segítségnyújtásban, legyen szó ingyen maláriahálóróliskolaköpenyről vagy mikrohitelről.  

Duflo és Banerjee 2011-ben kiadott közös könyvükben mutatták be, hogy nem találni olyan szegénységi csapdákat, amikből a kitörés csak a segély mennyiségén múlna. Viszont azonosítottak egy sor olyan programot (oltások, táplálékkiegészítés, megtakarításösztönzés), ahol kevés pénzzel nagyon sokat lehet segíteni. Szerintük a nagy költés gyakran pazarláshoz vezet, és forrást von el a bevált, költséghatékony programoktól.  

Duflo a díjról szóló hétfői sajtótájékoztató azt mondta: „kiderült, hogy egy nő is érhet el sikert, és kaphat elismerést is a sikerért, remélem, ez sok-sok nőt inspirál majd arra, hogy folytassa a munkáját, és sok férfit is, hogy megadják nekik a megérdemelt tiszteletet." 

Vége a Nobel-szezonnak

Ahogy már jó ideje, idén is a közgazdasági emlékdíjjal zárul a Nobel-szezon. A múlt héten kihirdetett Nobel-díjasok a következők:

  • orvosi: a díjazottak – William Kaelin, Peter Radcliffe és Gregg Semenza – a sejtek oxigénellátásához való alkalmazkodását vizsgálták, és eredményeik olyan gyógymódok előtt nyithatnak kaput, amelyekk a vérszegénység vagy a rák elleni küzdelemben is bevethetők lesznek.
  • Fizikai: a kettéválasztott díj az ősrobbanás fizikai következményeit feltáró James Peeblesnek a kozmológiai elméleteiért, Michel Mayornak és Didier Queloznak pedig az első Nap-típusú csillag körül keringő exobolygó felfedezéséért járt.
  • Kémiai: az eddigi legidősebb, 97 éves Nobel-díjas John B. Goodenough, valamint társai, M. Stanley Whittingham és Josino Akira a lítiumionos akkumulátor kifejlesztéséért kapták az elismerést.
  • Irodalmi: a tavalyi szexuális zaklatási botrány miatt elmaradt Nobel-díjat a lengyel Olga Tokarczuk, az ideit pedig az osztrák Peter Handke kapta. Mindketten ellentmondásos megítélésű személyiségek, amiről itt írtunk bővebben.
  • Nobel-békedíj: az idei elismerést az etióp kormányfő, Abiy Ahmed Ali kapta az Etiópia és Eritrea közötti békefolyamatban vállalt jelentős szerepéért.

Kapcsolódó cikk a Qubiten: