Az év kétéltűje: a zöld varangy

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Magyarország egyik leggyakoribb békáját, a zöld varangyot (Bufotes viridis) választották 2021 kétéltűjének. Az állat sajnálatos módon a mai napig népszerűtlen a lakosság körében, pedig rossz hírnevére egyáltalán nem szolgált rá: az emberre nem veszélyes, nem is undorító, sőt, még csak nem is nyálkás, a vizet ugyanis csak szaporodási időszakban vagy nagy melegben keresik fel. A zöld varangy Magyarországon védett, eszmei értéke tízezer forint.

A zöld varangy fajcsoport tagjai egész Európában elterjedtek: Közép- és Kelet-Európában az itthon is ismert Bufotes viridis él, az Appennini-félszigeten és a Földközi-tenger nyugati medencéjének szigetein a B. balearicus honos, míg az Égei-tengernél a B. sitibundus fordul elő. 2020-ban a faj egy új tagját is felfedezték Náxosz szigetén, ez a B. dionysi nevet kapta. 

Szája mosolyra görbül

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a varangy vitathatatlan érdemei mellett épp a rossz sajtója miatt választotta a zöld varangyot az év kétéltűjének: sokan védettsége ellenére is elpusztítják az állatokat, pedig erre a babonán kívül semmi okuk nem lenne. Ahogy az egyesület közleményében olvasható, a zöld varangy még csinos is, ha közelebbről megnézzük: „tekintete kifejezetten barátságos, szája mosolyra görbül, szemei fémeszöld színűek. Testalkata kevésbé esetlen, mint rokonáé, a barna varangyé. Testéhez képest lábai hosszabbak, bőre kevésbé szemölcsös. Hátának szürkés alapszínén szabálytalan alakú zöld foltokat visel, mintázatát gyakran narancssárgás vagy vöröses pettyek díszítik, összességével terepszínű hatást kelt”.

A csinos varangyFotó: Matthijs Kuijpers/Biosphoto via AFP

A zöld varangy sikeresen alkalmazkodott az ember közelségéhez, kertekben, istállók közelében, udvarokon is megtelepszik, ha nem bántják. A fajról Arany János is megemlékezett a Családi körben: „Mintha lába kelne valamennyi rögnek, lomha földi békák szanaszét görögnek”. Annak ellenére, hogy széles körben elterjedt, közismert fajról van szó, sokan tartanak a zöld varangy mérgétől: tény, hogy az állat bőrének mirigyei bufotoxint termelnek, ennek erejét azonban gyakran túlbecsülik, az anyag hétköznapi körülmények között az emberre teljesen veszélytelen. A váladék szembe vagy nyálkahártyára jutva csípő, égető érzést okozhat, ez azonban bő vízzel történő öblítéssel gyorsan orvosolható, szív- és érrendszeri panaszokat csak akkor okozhat, ha az ember megeszi a varangyot, ezt az MME már csak az állat védett volta miatt sem javasolja. Nem is túl elterjedt a fogyasztása: magyar területeken csak néhány babonához szükséges varangyot enni, de a népi hiedelem is óvja a békákat: „a dévai csángók tudják, nem jó a varangyot megütni, mert akkor a boszorkányok az ember lelkét elviszik”.

Nem céloz a kloákájával

A varangyról úgy tartják, hogy kloákájával az ember szemére céloz, ez azonban nincs így: a kézbe vett példányok ijedtükben gyakran bepisilnek, de a vizelet a bőrre jutva sem okoz ragyákat vagy hegesedést. Az MME mindenesetre azt javasolja, hogy aki hasonló tünetektől tart, inkább ne vegyen kézbe varangyot, illetve jobb, ha senki sem háborgatja a védett állatokat, ha pedig valamiért mégis elkerülhetetlen a varangy kézbevétele, az egyesület szerint jobb, ha az ember gumikesztyűt húz, illetve alaposan kezet mos az esemény után. 

A zöld varangy egyébként is jámbor, ártalmatlan állat: ragadozóként a kerti növényeket sem károsítja. Alapvetően éjjel aktív, de háborítatlan körülmények között nappal is lehet találkozni vele, ilyenkor csak ritkán merészkedik elő a kerti limlomok, fatuskók közül, ezt az időszakot általában valamilyen repedésben tölti. Főként rovarokat eszik, ritkán pókok, ászkarákok és giliszták is szerepelnek az étlapján. Télen pihenőre vonul, de enyhe időben ilyenkor is előmerészkedhet, a mostani enyhe tél is lehetővé tette számukra, hogy megszakítsák pihenőjüket. Előfordul, hogy a varangyok októberben pincékbe vagy vízóraaknákba húzódnak, itt az állatok csapdába is eshetnek, az időben felfedezett varangyokat ilyenkor célszerű kimenteni (és ilyen alkalmakkor lehet szükség az MME által javasolt gumikesztyű használatára is). Fokozatos lehűlés esetén az állatok fagymentes helyet keresnek, nagy hidegben azonban az egyesület azt javasolja, hogy mentésükkel az állatbarátok várják meg a tavaszt, csak ekkor engedjék el őket a kert egy háborítatlan részében.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Oszd meg másokkal is!
Kövess minket
Facebookon!