A Kaloula conjuncta stickeliből mindössze hét példány került elő 1944 óta, ezért sokáig azt hitték, hogy a faj kihalt. Egy friss vizsgálat szerint nem egészen ez történt: az állat két másik békafaj hibridizációjával jött létre, de nem volt képes szaporodni.
A kutatók lépésről lépésre követték a fajt először leíró francia entomológus útját, mire sikerült megtalálniuk az állatot.
A kutatók eredetileg egy másik fajt kerestek, a tudomány számára eddig ismeretlen állatra egy turisták által gyakran látogatott útvonalon találtak rá.
A neve ellenére a rózsáslemezű kígyógomba nem kígyókon, nem is békákon, hanem rendszerint fákon él, ez az első eset, hogy állaton figyelték meg.
A Brachycephalus pulex néven 2011-ben lajstromozott brazíliai bolhavarangy átlagos testméreteit a vadon fogott példányok vizsgálatával mostanra sikerült felmérni.
A Mimomyia elegans több fajból is táplálkozik, de ha békát talál, kizárólag az orrából szív vért. A szúnyognak sajátos módszere is van a táplálkozásra, más fajok ott csípik a békákat, ahol érik.
Eddig szinte semmit sem lehetett tudni a 20. század elején felfedezett Leptodactylus laticeps nevű üreglakó fajról.
Az enyhébb telek mellett a gombás fertőzés sem okoz nagyobb számú elhullást az állományban.
Egy ausztrál kutatás öt új békafajt azonosított Pápua Új-Guineában, az egyikük fiatal korában úgy néz ki, mint a madárpiszok. Ez később szerencsére elmúlik.
Mindezt annak köszönhetik, hogy ebben az időszakban képesek vörösvérsejtjeiket a májukban tárolni, így testük szinte tökéletesen áttetsző, ami segít a rejtőzködésben.
A Brygoomantis alnemzetségnek idáig mindössze 14 ismert tagja volt, ez a szám növekedett most hússzal.
Az atomerőmű-katasztrófa óta eltelt több mint három évtizedben egyes növényfajokban, madarakban és emlősökben a roncsoló radioaktív anyagokkal szembeni védekezőrendszert mutattak ki, de olyan levelibékákat is találtak, amelyek evolúciós ugrással zöldről feketére változtatták a színüket, hogy könnyebben tompítani tudják a sugárzás hatásait.
Az ökörbéka és a barna fakígyóként is ismert siklófaj együttesen 6500 milliárd forintnyi kárt okozott 1986 óta, az ökológiai károkon túl a mezőgazdasági termés tönkretételével és költséges áramkimaradások okozásával.
Egy béka, ami megbukna ugrásból? Igen, lehetséges! Az apró varangy hallójáratai annyira kicsik, hogy megakadályozzák az egyensúly megtartásában, így megesik, hogy a fején landol szegény.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a varangyok és békák tavaszi mentésére hívja fel a figyelmet, ezek az állatok ugyanis gyakran esnek be a vízaknákba és a pincékbe, ahonnan aztán nem tudnak kijönni. Itt a tavasz, ideje a vízakna varangytalanításának!