Műanyagipari vegyületek csökkentik a nemek közötti különbségeket egy kutató szerint
Komoly hatással lehetnek az emberi egészségre a ftalátok gyűjtőnéven emlegetett gyakran előforduló vegyületek, amelyek kozmetikumokban, élelmiszer-csomagolásokban és egyéb műanyagtermékekben fordulnak elő – figyelmeztetett az Interceptnek adott interjúban Shanna Swan, az amerikai Mount Sinai Egészségügyi Központ reprodukciós epidemiológusa.
Swan különösen a ftalátok férfiak nemzőképességére gyakorolt hatása miatt aggódik, szerinte a műanyagszennyezés végső soron az emberiség reprodukciós képességét veszélyezteti. Februárban megjelenő új könyvében egy sor problémát ezekből vezet le, például azt, hogy:
- egyre több csecsemő születik méreten aluli pénisszel,
- nő az erektilis diszfunkció gyakorisga,
- csökken a termékenység,
- csökkennek a biológiai nemi különbségek egyes állatfajoknál,
- módosulnak egyes nemspecifikusnak tartott viselkedések.
Spermaszámtól a papás-mamás játékig
Swan részt vett abban a 2017-es kutatásban, amely 43 ezer férfi vizsgálata alapján megállapította, hogy az 1973 és 2011 közötti időszakban az amerikai, európai, új-zélandi és ausztráliai férfiak spermaszáma 59 százalékkal esett. Figyelmét ez után a jelenség okaira fordította, ezen belül pedig arra, hogy milyen szerepet játszhattak ebben egyes vegyületek, köztük a ftalátok és a biszfenol A nevű műanyagipari alapanyag – amely bár bizonyítottan hormonkárosító hatású, máig a világ legnagyobb mennyiségben előállított alapanyagai közé tartozik.
Az epidemiológus szerint ezek a vegyületek továbbra is rombolják a reprodukciós egészséget, és hatással lehetnek azoknak a gyerekeknek a biológiai fejlődésére is, akik az anyaméhben voltak kitéve ezeknek.
A kutató szerint vannak arra utaló jelek, hogy a vegyületek még a kislányok és kisfiúk közötti biológiai különbségeket is elhalványítják, a fizikai és az intellektuális fejlődésben egyaránt. A vegyületeknek való kitettség és a biológiai nem kifejeződése közötti kapcsolat jelenleg még alig feltárt, tudományosan épp csak feldolgozni kezdett terület, mégis vannak bizonyos trendek amelyek már megmutatkoznak.
Patkánykísérletekben a vemhesség 18-21. napján ftalátnak kitett embriók deformált genitáliákkal születtek, ugyanakkor ha a vemhesség egyéb szakaszában találkoztak a vegyülettel, elmaradt a hatás. 2005-ben Swan és kutatótársai azt találták, hogy az első trimeszter végén ftalátoknak kitett fiú csecsemőknél csökkent az anogenitális távolság, azaz a végbélnyílás és a nemi szervek kezdete közötti távolság, ami 20. század eleji kutatások szerint férfiaknál átlagosan kétszer akkora volt, mint a nőknél.
Más kutatások arra jutottak, hogy a ftalátoknak szexuálisvágy-csökkentő hatásuk is van, kínai gyári munkásoknál például a megnövekedett biszfenol A-szint mutatott ezzel összefüggést, egy másik kutatás pedig menopauza előtt álló nők esetében mutatott ki hasonló kapcsolatot egy ftalátvegyület szintje és a szexuális érdektelenség között.
Az agy egyik szexuálisan kétalakú területe a nyelvelsajátításé, amiben általában a nők vannak előnyben. Swan szerint a lány csecsemők és karonülők többnyire több szót értenek, mint a fiúk, és ez a nemi különbség például csökkenni kezdett a hormonrendszert ugyancsak megbolygató ftalátok hatására. A különbségek elhalványulása tehát nemcsak az anogenitális területen, hanem a viselkedésben is jelentkezik.
Swan természetesen nem tagadja, hogy ezeknek a változásoknak társadalmi okai is vannak, de szerinte a fiziológiai magyarázattal is foglalkozni kell. Kollégáival 2014-ben igazolták, hogy azok a kisfiúk, akik az anogenitális távolságot is csökkentő vegyületeknek voltak kitéve, kevésbé játszottak „férfias” játékokat.
Felhalmozódás
Swan szerint a probléma súlyosbodik, mivel a méhen belül szerzett, az előző generációktól örökölt kitettséghez hozzáadódik az a ftalátszennyezés, amivel az ember élete során találkozik. A hatások tehát idővel felgyülemlenek a Mount Sinai kutatója szerint.
Ha a jelenkori ember semmi ilyesmit nem örökölt volna szüleitől és nagyszüleitől, a saját gyerekének akkor is továbbörökítené az élete során testében felgyűlt ftalátok káros hatását. De mivel sajnos nem ez a helyzet, a mai ember eleve rosszabb pozícióból indul, a vegyületek nemi különbségeket kisebbítő hatása folyamatosan halmozódik. Swan szerint „ezért tapasztaljuk ezt a folyamatos hanyatlást a termékenységben és a spermaszámban”.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: