Egy dán kutatócsoport nemrégiben megjelent tanulmánya szerint azok a csontok, amelyeket a hagyomány ifjabb Jakab apostol és a szintén apostol Fülöp ereklyéjeként tisztel, valójában nem elég régiek ahhoz, hogy valóban Jézus tanítványaitól származzanak. Nem ez az első eset, hogy ilyesmire derül fény, de a mostani eset azért különösen érdekes, mert az erekyléket csaknem 1500 éve eredetiként tisztelik, Fülöp mumifikálódott lábát és ifjabb Jakab sípcsontját 560 körül szállították Rómába.

A kutatók a minták kormeghatározása alapján arra jutottak, hogy a vizsgált csontok 160-240 évvel későbbiek, mint amikorra az apostolok halálát datálják. Kaare Lund Rasmussen, a kutatás vezető szerzője szerint Fülöp lábának korát nem sikerült pontosan meghatározni, Jakab sípcsontja viszont egészen bizonyosan nem az apostolhoz tartozik. A szentként tisztelt ereklyék Rasmussen szerint valóban keresztény sírokból származhatnak, és a professzor szerint nagyon valószínű, hogy amikor elhelyezték a Tizenkét Apostol templomban, eredetinek hitték őket. Elméletben továbbra is elképzelhető, hogy Jakab ereklyéje valódi, az egyház egyelőre mindkét ereklyét valódiként tartja számon.

Nagy üzlet volt

Nem mellékes részlet, hogy a csontok keresztényekhez tartoztak: az ereklyebiznisz évszázadokon át hihetetlen pénzeket mozgatott meg a keresztény világban, a templomok pedig azon versengtek, hogy melyikük tud régebbi, szentebb vagy érdekesebb darabokkal előállni. A legjobbak természetesen a Jézus Krisztushoz köthető ereklyék voltak, másodosztályú árunak tekintették a különböző szentek maradványait, ennél kevésbé számítottak népszerűnek a ruhadarabok és használati tárgyak. Ha nagyon nem akadt más, akár egy olyan tárgy is lehetett ereklye, amit a szent életében csak megérintett.

Az ereklyéket adták-vették, cserélgették és persze hamisították is: csak azokból a szögekből, amelyekkel megfeszítették Krisztust, huszonkilencet tartottak nyilván. Gyakran szentek maradványaiként azonosítottak teljesen véletlenszerűen előkerült csontvázakat is, sokan pedig római sírokból árulták a csontokat a legkülönbözőbb szentekre hivatkozva.

Fülöp apostolról úgy tartják, hogy Hierapoliszban halt mártírhalált, fejjel lefelé feszítették keresztre, és valószínűleg itt is temették el. A maradványai ezután Konstantinápolyba, majd Rómába kerültek, ahol közös sírban helyezték el a Jakabnak tulajdonított sípcsonttal. Ifjabb Jakabot a történet szerint 62-ben kövezték meg, mártírhalála előtt pedig arra kérte Istent, hogy bocsásson meg a gyilkosainak.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Megtalálták a bochniai boszorkányokat

Dippold Ádám tudomány 2021. január 26.

Két megégett csontvázra bukkantak Lengyelországban, a régészek szerint a holttestek az 1679-ben elítélt és megégetett boszorkányokhoz tartozhatnak, akiket egy gyerek meggyilkolásával vádoltak. A perben három nőt ítéltek el, így a kutatók azt feltételezik, hogy van még egy csontváz ott, ahol ezeket találták.

500 éve halott középkori lovag maradványaira bukkantak egy litvániai tó mélyén

Hegyeshalmi Richárd tudomány 2020. november 20.

A víz meglepően jó állapotban konzerválta a csontvázat. A halott férfi személyes tárgyait is megtalálták, többek között a sarkantyús csizmáját, a késeit és a kardját is.

A neandervölgyiek már eltemették a halottaikat

Dippold Ádám tudomány 2020. február 18.

A Shanidar Z névre keresztelt neandervölgyit a jelek szerint szabályosan eltemették, egy háromszögletű sziklából még sírkövet is helyeztek a fejéhez. A bordákon növényi maradványokat találtak, ez is erősíti a „virágos temetés” hipotézisét.