Hamis apostoli ereklyéket találtak Rómában

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Egy dán kutatócsoport nemrégiben megjelent tanulmánya szerint azok a csontok, amelyeket a hagyomány ifjabb Jakab apostol és a szintén apostol Fülöp ereklyéjeként tisztel, valójában nem elég régiek ahhoz, hogy valóban Jézus tanítványaitól származzanak. Nem ez az első eset, hogy ilyesmire derül fény, de a mostani eset azért különösen érdekes, mert az erekyléket csaknem 1500 éve eredetiként tisztelik, Fülöp mumifikálódott lábát és ifjabb Jakab sípcsontját 560 körül szállították Rómába.

A kutatók a minták kormeghatározása alapján arra jutottak, hogy a vizsgált csontok 160-240 évvel későbbiek, mint amikorra az apostolok halálát datálják. Kaare Lund Rasmussen, a kutatás vezető szerzője szerint Fülöp lábának korát nem sikerült pontosan meghatározni, Jakab sípcsontja viszont egészen bizonyosan nem az apostolhoz tartozik. A szentként tisztelt ereklyék Rasmussen szerint valóban keresztény sírokból származhatnak, és a professzor szerint nagyon valószínű, hogy amikor elhelyezték a Tizenkét Apostol templomban, eredetinek hitték őket. Elméletben továbbra is elképzelhető, hogy Jakab ereklyéje valódi, az egyház egyelőre mindkét ereklyét valódiként tartja számon.

A láb, ami talán Fülöpé voltFotó: Kaare Lund Rasmussen / CC

Nagy üzlet volt

Nem mellékes részlet, hogy a csontok keresztényekhez tartoztak: az ereklyebiznisz évszázadokon át hihetetlen pénzeket mozgatott meg a keresztény világban, a templomok pedig azon versengtek, hogy melyikük tud régebbi, szentebb vagy érdekesebb darabokkal előállni. A legjobbak természetesen a Jézus Krisztushoz köthető ereklyék voltak, másodosztályú árunak tekintették a különböző szentek maradványait, ennél kevésbé számítottak népszerűnek a ruhadarabok és használati tárgyak. Ha nagyon nem akadt más, akár egy olyan tárgy is lehetett ereklye, amit a szent életében csak megérintett.

Az ereklyéket adták-vették, cserélgették és persze hamisították is: csak azokból a szögekből, amelyekkel megfeszítették Krisztust, huszonkilencet tartottak nyilván. Gyakran szentek maradványaiként azonosítottak teljesen véletlenszerűen előkerült csontvázakat is, sokan pedig római sírokból árulták a csontokat a legkülönbözőbb szentekre hivatkozva. 

Fülöp apostolról úgy tartják, hogy Hierapoliszban halt mártírhalált, fejjel lefelé feszítették keresztre, és valószínűleg itt is temették el. A maradványai ezután Konstantinápolyba, majd Rómába kerültek, ahol közös sírban helyezték el a Jakabnak tulajdonított sípcsonttal. Ifjabb Jakabot a történet szerint 62-ben kövezték meg, mártírhalála előtt pedig arra kérte Istent, hogy bocsásson meg a gyilkosainak.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: