A neandervölgyiek már eltemették a halottaikat

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Húsz éve nem került elő hasonló lelet, mint amilyet nemrégiben tártak fel Irakban: egy legalábbis középkorú, esetleg idősebb neandervölgyi férfinak a jelek szerint szabályos temetést rendeztek hetvenezer évvel ezelőtt a Shanidar barlangban. 

A Zagros-hegységben található lelőhelyről 1953 óta kerülnek elő maradványok, amelyekről már korábban is gyanították, hogy szándékos temetés nyomait őrzik, de a régészek a mostani leleteket alaposan, a modern technika használatával akarják megvizsgálni. Az ásatások eredményeit a kutatók az Antiquity régészeti folyóiratban közölték. 

Virágkultúra

A barlangban 1950 óta folytatnak ástatásokat, ekkor bukkant rá Ralph Solecki amerikai régész tíz neandervölgyi maradványaira. Solecki azt állította, hogy a maradványokon talált pollennyomok arról tanúskodnak, hogy a neandervölgyiek rendes temetési szertartásokat végeztek a barlangban. Az akkori leletek alapján Solecki úgy gondolta, hogy a neandervölgyiek jóval fejlettebb viselkedést mutattak, mint ahogy addig tartották – a leletekkel viszont elég mostohán bántak, Solecki egy taxi tetejére kötözve szállította őket a bagdadi múzeumba. A régész két könyvet is írt a felfedezéséről, 2014-ben viszont maga a helyszín az ISIS tevékenysége miatt nehezen megközelíthetővé vált, az oda tervezett ásatásokat pedig elhalasztották.

Az utóbbi húsz évben nem is került elő több hasonló lelet, bár más feltárások alapján is úgy tűnik, hogy a neandervölgyi kultúra jóval sokszínűbb lehetett, mint korábban gondolták (egy 39 ezer éves, saskaromból készült nyaklánc szerint például fejlett esztétikai érzékkel és szimbolikus gondolkodással rendelkeztek). A helyzet azért korántsem volt egyértelmű: ahogy Solecki is állította, az előkerült csontok között akadtak olyanok is, amelyeket virágokkal együtt temettek el, de egy másik részükre egyszerűen csak rászakadt a barlang. 

DNS-vizsgálatokkal a neandervölgyiek nyomában

Graeme Barker, a kedden megjelent tanulmány társszerzője szerint egyáltalán nem mindegy, hogy friss vagy 60, esetleg 100 évvel ezelőtti leleteket vizsgálnak. A Shanidar Z névre keresztelt neandervölgyit a jelek szerint szabályosan eltemették, egy háromszögletű sziklából még sírkövet is helyeztek a fejéhez, a bordákon pedig növényi maradványokat találtak, ez is erősíti a „virágos temetés” hipotézisét. Barker abban bízik, hogy DNS-vizsgálatokat tudnak végezni a maradványokon, ebből többet is megtudhatnak a környék neandervölgyi lakóiról. 

A korábbiakban már többször is találtak neandervölgyi temetkezési nyomokat, de ahogy Barker is nyilatkozott, a száz évvel ezelőtti nyomokból már nagyon sok elveszett mostanra. Az egyik ilyen eset az 1908-ban feltárt neandervölgyi csontváz volt La Chapelle-aux-Saints-ban, Franciaországban, azonban sokan vitatják, hogy itt szándékos temetésről lett volna szó. Solecki bírálói is azt állították, hogy a pollen, amelyet a sírokban talált, természetes úton került oda – a mostani feltárások viszont talán választ adnak arra, hogy tényleg temetési szertartás nyomaira bukkantak-e. Anna Pomeroy, a Cambridge-i Egyetem antropológusa szerint a motani leletek fényében ez nem is lenne túl meglepő: ha ékszereket és rajzokat gyártottak, az sem lehetetlen, hogy temetési rituálét is tarthattak Shanidarban.

Ha tetszik, amit csinálunk, ha te is fontosnak tartod, hogy magyar nyelven legyen egy okos és közérthető lap, ami nem a politikai barikádok csatazajáról tudósít, hanem a ránk váró – bátran mondjuk ki, ez az év is megmutatta, mennyire nem túlzás ez – civilizációs kihívásokkal foglalkozik, ami fel meri tenni a jövőnkkel kapcsolatos igazi kérdéseket, és meg is mutatja a modern tudomány válaszait mindezekre, nos ha ez szerinted is olyan égetően fontos, ahogy mi gondoljuk: heroikus munkát végző hat újságíróval, sok tucatnyi kutatóval és csak egy egészen kicsi kiadóval a hátunk mögött, akkor támogasd a munkánkat rendszeresen – számít a segítséged!