Lelkes önkéntesek két héten át hipermodern eszközökkel tanították a fonyódi gyermeküdülőben a háború elől Magyarországra menekült kárpátaljai roma gyerekeket, akik áprilisban érkeztek, és szeptemberig maradhatnak. Hogy utána mi lesz velük, azt még senki nem tudja.
A kétezer éves festmények egy kétezer évvel ezelőtti római otthon ebédlőjének plafonját díszítették, és már csak azért is különlegesek, mert a görög-római istenek mellett egyiptomiak is szerepelnek rajtuk.
Hogyan lehetett jó helyre jegyet szerezni a Colosseumba? Mennyibe került akkor, és mennyibe kerülne ma a felépítése? Milyenek voltak a nyilvános vécék az ókorban? Milyen volt a popzene Rómában? És miért tiltotta ki Caesar a szekereket a római városközpontból? Ilyen kérdésekre válaszol videóiban a Told in Stone csatorna ókorkutatója.
Lazio régiós tanácsa az esküvőszervezői és turisztikai ágazatok megsegítésére hozta létre a kezdeményezést, amire minden olasz és külföldi pár jelentkezhet, aki még idén Rómában vagy a régió más területén esküdne – összesen 5000 ceremóniára elég pénzt különítettek el.
A magyarországi roma fiatalok életéből fájón hiányzik a pályaorientáció oktatáson, szakképzésen és foglalkoztatáson átívelő rendszere. Vannak, akik az akadályokat leküzdve mégis sokra vitték, de ebben gyakran csak informális támogatók, családtagok, barátok, tanárok, civilek segítették őket.
Öt századdal a város megalapítása előtt még alacsonyabb volt a tengerszint, mint ma, és a Velencei-öböl nagy része még szárazföld volt. A rómaiak meg is telepedtek itt, egy olasz kutatócsoport pedig most utakat, házakat és egy dokkot is talált a tenger mélyén.
A mintegy 6,7 milliárd forintnak megfelelő összegű, 2023-ra befejeződő rekonstrukció után a küzdőtér és a színpad alatti terek is látogathatók lesznek.
Julius Caesar a viharos szelek miatt nem tudta bevenni Britanniát, Amszterdamot egy 14. századi áradás és egy elsüllyedt város tette a világ kereskedelmi központjává, Dzsingisz kán pedig hiába hódította meg a fél világot, a mongol hordák Európa zordra fordult időjárása miatt fordultak vissza kelet felé. Az időjárás és a történelem című könyvből kiderül, hogyan változtatta meg a birodalmak és a hatalmi pozíciók alakulását a klímaváltozás és a különböző természeti csapások.
Alapos vizsgálatnak vetették alá ifjabb Jakab és Fülöp apostol állítólagos maradványait, és kiderült, hogy a Tizenkét Apostol templomban őrzött ereklyék közül legalább az egyik biztosan nem tartozott az apostolhoz.
A leletek azután kerültek elő, hogy egy évvel ezelőtt megkezdődtek a Colosseum környéki ásatások.
Bár valószínűtlen, hogy a barokk két elképesztő hatású mestere, Caravaggio és Bernini még életében találkozott volna egymással, a bécsi Kunsthistorisches Museum évszázadok múltán mégis összehozta őket – ha nem is Rómában, hanem Bécsben, és ha nem is személyesen, hanem műveiken keresztül. A kiállítás mától az amszterdami Rijksmuseumban látható.
Rómában metrójegyre váltható a műanyagszemét: mostantól három automata gyűjti a plasztik palackokat, harminc darabért adnak egy jegyet.
Újpesten létezik egy több ezer fotóból, interjúkból, dokumentumokból álló gyűjtemény a helyi cigányság múltjáról, a Nyóckerben azonban falakba ütköznek a kutatók. Pedig lenne mire rácsodálkozni a roma kávéházi élettől kezdve a spontán Mátyás téri koncertekig – derült ki egy keddi konferencián.
Attól még, hogy valami láthatatlan, nem biztos, hogy nem is létezik: az ELTE kulturális örökséggel foglalkozó hallgatói konferencián mutatják be a józsefvárosi romák örökségét.
A város ma már azért nem mindenkié, mert az utcák kitisztítása, a nyüzsgő sokadalmak leszabályozása kiszorította az urbánus terekből a nyilvánosságot, az önrendelkező és érdekérvényesítő szabadságot, a demokrácia alapfeltételéül szolgáló párbeszédet. Legalábbis ezt állítja Eberhard Straub német történész magyarul most megjelent civilizációtörténeti kötetében.