Először sikerült álmodókkal kommunikálni egy áttörő kutatásban

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Utoljára fikcióban lehetett ilyet látni. Michel Gondry 2006-os filmjében, Az álom tudományában játszottak el a lehetőséggel, hogy valaki telefonon tartja a kapcsolatot a külvilággal, és közvetít egy ébren lévőnek, miközben álomba merül. A Gael García Bernal által játszott Stéphane élményéről azonban hamar kiderült, hogy az is csak álom volt, és a fülén tartott telefonban hiába szólongatták – mert már aludt. 

A Current Biology című folyóiratban csütörtökön publikált tanulmányban viszont arról számoltak be kutatók, hogy sikerült áttörniük ezt a gátat, és képesek voltak valós időben kommunikálni olyanokkal, akik tudatosan álmodtak. A tudatos álmot szokták éber álomnak, lucid álomnak vagy tiszta álomnak is nevezni. Ilyenkor az álmodó tisztában van a tudatállapotával, és jártasságától függően valamelyest irányítani is tudja, hogy mi történjen vele odaát.

Az amerikai, német, francia és holland egyetemeken kutató tudósok vezetésével zajló kísérlet résztvevőit az alvásuk REM-fázisában faggatták, de nem arról, hogy mit látnak éppen álmukban, hanem egyszerű kérdéseket tettek fel nekik, például matematikai műveletek eredményét firtatták. Az álmodók képesek voltak helyes választ adni a kérdésekre.

A kutatók szerint munkájuk jelentősége, hogy felfedeztek egy viszonylag feltáratlan kommunikációs csatornát, amely új módszert adhat az álmok empirikus megismerésére.

Az álom tudományában Stéphane (Gael García Bernal) álmodás közben telefonon tartja a kapcsolatot Stéphanie-val (Charlotte Gainsbourg). A filmben persze kiderül, hogy ez is csak álom volt.Fotó: YouTube

Karen Konkoly, az illinois-i Northwestern Egyetem PhD-hallgatója, a tanulmány első szerzője a Vice-nak arról beszélt, hogy léteznek tanulmányok, amelyek a tudatos álmodók (álomból) kifelé irányuló kommunikációjával foglalkoznak, sőt olyan esetről is születtek tudományos feljegyzések, hogy álmodók képesek voltak megjegyezni elvégzendő feladatokat, amiket alvás közben tudattak velük. Arról azonban meglehetősen kevés kutatás született, hogyan lehet ingereket küldeni befelé, az álomba. „Az egyik nagy meglepetés az volt, hogy ha az ember elmond nekik egy mondatot, pontosan úgy értik, ahogy van.”

A kísérlet

Konkoly és kollégái 36 embert toboroztak a kutatáshoz, feladatuk az volt, hogy elaludjanak az amerikai, francia, német és holland alváslaborokban, majd az éber álom állapotába jussanak, ahol tudatában vannak annak, hogy álmodnak. A mintába veterán tudatos álmodókat is bevontak, de olyanokat is, akik még kevésbé tapasztaltak az irányított álmodásban. Volt egy narkolepsziás kísérleti alanyuk is, aki gyakran tapasztal tudatos álmokat. A résztvevőknek eldöntendő kérdéseket tettek fel, illetve egyszerű matematikai műveletek eredményét kérdezték tőlük.

A kutatók elektródákat helyeztek el az alvók szemei közelében, a fejbőrükön és az állukon, hogy így győződjenek meg arról, mikor lépnek az alanyok a gyors szemmozgással járó REM-fázisba. (Azt, hogy a REM-fázis sem homogén, hanem merőben eltérő szakaszokból áll, egy 2018-as magyar kutatás mérte fel pontosabban.) Az agyhullámok és a szemgolyó mozgásai alapján ugyanis a szakértők pontosan meg tudják határozni, ha valaki már a mélyalvás fázisában van. A résztvevők némelyikét arra kérték, erősítse meg, hogy már álmodik az előre megbeszélt jellel, ami a szem speciális jobbra-balra mozgatása volt.

A laboratóriumi alvások során ezekkel a szemjelekkel és arcmozgásokkal kommunikáltak az álmodók a kutatókkal. Egy 19 éves amerikai résztvevőt például arra kértek, vonjon ki nyolcból hatot, és ő helyesen jelezte a szemével (két jobbra-balra szemmozgással), hogy az eredmény kettő. Amikor újra kérdezték, megismételte a helyes választ.

Az esetek mintegy 18 százalékában sikerült ennyire tisztán és pontosan kommunikálni az álmodókkal. A próbálkozások 17 százalékában kivehetetlen volt a válasz, 3 százalékban az alvó nem helyes választ adott, 60 százalékban pedig egyáltalán nem volt eredményes a kommunikációs kísérlet.

További érdekes fejlemény, hogy a résztvevők közül sokan képesek voltak felidézni a kutatókkal folytatott kommunikációt, miután felébredtek. Néhányan közülük úgy hallották álmukban a kísérlet vezetőit, mint egy film narrátorát vagy egy rádióbemondót, és a hang egyértelműen az álmukon kívülről érkezett. Az álmodók némelyike utólag más kérdés-válaszra emlékezett, mint amit valójában kapott és adott.

Távlatok

A kutatócsoport a mostani tanulmányra alapozva arra készül, hogy további kísérletekkel térképezze fel az álmodás közbeni kétirányú kommunikáció lehetőségeit. Jelenleg azon munkálkodnak, hogy optimalizálják a folyamatot, azaz szeretnék elérni, hogy több tudatos álmot lássanak az alanyaik, és gyakrabban adjanak helyes választ.

Az idegtudományban és a pszichológiában sokszor nehezíti az álmok megismerését és feldolgozását, hogy ébren már csak foszlányokat képes belőlük felidézni az agy. Konkolyék remélik, hogy kutatásaik segítenek majd életre hívni egy sor praktikus megoldást és egy új stratégiát az álmok felfedezésére.

* * *

ÉLŐBEN MOST! Vita az Európáért zajló orosz-amerikai gázháborúról.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: