Mire jó a cirkadián ritmus és a kronobiológia? Mi az a szociális jetlag? Meghalhatunk-e álmunkban? Ilyen kérdéseket boncolgattak kedd este a Qubit Live #10 előadói, Bódizs Róbert pszichológus, Fabó Dániel neurológus és Ella Krisztina molekuláris biológus.
Argentin biofizikusok szerint a madarak az emberekhez hasonlóan álmukban dolgozzák fel éberen megélt konfliktusaikat.
Korábban csak tudatos álmodókkal és narkolepsziás emberekkel sikerült alvás közben kommunikálni, de most kiderült, mások is képesek reagálni külső jelekre az alvás egyes szakaszaiban.
„Már nem voltam a testemben. Súlytalanul és fizikalitás nélkül lebegtem. A testem felett voltam, közvetlenül az intenzív terápiás műtő mennyezete alatt, és figyeltem a jelenetet, ami alattam történt.”
Német kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a madaraknál is lejátszódnak-e az álmodással és az agy öntisztításával járó alvási folyamatok. Még tippjük is van, miről álmodhattak a szárnyas tesztalanyok.
Az előző nap kipihenése és feldolgozása mellett az alvás evolúciós funkciója az ébredést követő ébrenlétre való ráhangolódás, amit az álmok emlékei akadályoznának.
A rémálmok kialvatlansághoz, azon keresztül pedig szorongáshoz, illetve más testi és mentális problémákhoz vezethetnek. Két ismert kezelés kombinációja viszont hatékony megoldást jelenthet.
A Birminghami Egyetem klinikájának kutatóorvosa szerint sikerült megtalálni azt a jellemző tünetet, amely lehetővé teszi a degeneratív idegrendszeri betegség korai diagnózisát, így a kór súlyosbodását megakadályozó vagy legalábbis a hanyatlást lelassító terápiák minél előbbi megkezdését is.
Az álmok általában a traumafeldolgozás fontos terepét jelentik, a magyar covidosoktól gyűjtött álmok azonban ritkán mutatták a feldolgozás jeleit. Jellegzetes közös témák is megjelentek a koronavírussal betegeskedők álmaiban, gyakori volt például a találkozás a már halott hozzátartozókkal, derül ki Kőszeg Sára pszichológus álomkutatásából.
A Burger Kingen át a Microsoftig egyes nagyvállalatok már azon törik a fejüket, hogyan tudnák videó- és hangbejátszásokkal meghódítani potenciális vásárlóik álmait. A kísérletek még kezdetlegesek, de negyven kutató már nyílt levélben figyelmeztet a veszélyre.
A karantén idején nem változtak jelentősen az alvási szokásaink, a napi rutin felborulásával mégis kevésbé pihentető az alvás, és ez az élénk rémálmoknak is megágyaz. Az alváshiányhoz a mozgáshiány, a stressz és az elszigeteltség is hozzájárul, és hosszabb távon súlyos betegségeket is okozhat.
Egy friss kutatás szerint a polipoknál két különböző alvási fázis különböztethető meg, ezek közül az aktív pedig meglehetősen hasonlít az ember REM-fázisához. Ennek alapján elképzelhető, hogy álmaik is vannak az állatoknak, de hogy milyenek, azt legfeljebb csak Cthulhu tudja.
A tudatos álmodók egy része a REM-fázisban képes volt eldöntendő kérdésekre felelni, illetve egyszerű matematikai műveleteket elvégezni. Utólag néhányan úgy emlékeztek a kutatók hangjára, mintha egy narrátort vagy rádióbemondót hallottak volna álmukban.
„Álmomban a bordakosaramban jártam, alaposan, érdeklődve megnéztem a bordacsontot belülről.” Kutatások szerint világjárvány idején a betegek álmai is megváltoznak, egy magyar pszichológus el is kezdte gyűjteni a COVID-álmokat. Te is segíthetsz!
Az elzártság, az egyéni és globális szintű hirtelen változások is hozzájárulnak ahhoz, hogy az átlagosnál többeket gyötörnek rémálmok vagy szokatlan álomképek. Szakértők szerint az egészséges alvási rutin kialakításával elkerülhető a komolyabb zavarok kialakulása.