A karantén idején nem változtak jelentősen az alvási szokásaink, a napi rutin felborulásával mégis kevésbé pihentető az alvás, és ez az élénk rémálmoknak is megágyaz. Az alváshiányhoz a mozgáshiány, a stressz és az elszigeteltség is hozzájárul, és hosszabb távon súlyos betegségeket is okozhat.
Egy friss kutatás szerint a polipoknál két különböző alvási fázis különböztethető meg, ezek közül az aktív pedig meglehetősen hasonlít az ember REM-fázisához. Ennek alapján elképzelhető, hogy álmaik is vannak az állatoknak, de hogy milyenek, azt legfeljebb csak Cthulhu tudja.
A tudatos álmodók egy része a REM-fázisban képes volt eldöntendő kérdésekre felelni, illetve egyszerű matematikai műveleteket elvégezni. Utólag néhányan úgy emlékeztek a kutatók hangjára, mintha egy narrátort vagy rádióbemondót hallottak volna álmukban.
„Álmomban a bordakosaramban jártam, alaposan, érdeklődve megnéztem a bordacsontot belülről.” Kutatások szerint világjárvány idején a betegek álmai is megváltoznak, egy magyar pszichológus el is kezdte gyűjteni a COVID-álmokat. Te is segíthetsz!
Az elzártság, az egyéni és globális szintű hirtelen változások is hozzájárulnak ahhoz, hogy az átlagosnál többeket gyötörnek rémálmok vagy szokatlan álomképek. Szakértők szerint az egészséges alvási rutin kialakításával elkerülhető a komolyabb zavarok kialakulása.
Az intravénásan adagolt DMT úgy változtatja meg az emberi agytevékenységet, mint ha az alanyok ébren álmodnának, állapította meg egy friss tanulmány. A londoni Imperial College kutatói 13 önkéntes agyhullámait vizsgálták a szer hatása alatt.
Egerekben mutatták ki azokat a neuronokat, amelyek a REM fázis idején azért aktivizálódnak, hogy a felesleges emlékek kiürítésével másnapra legyen hely az agyban az új információknak.
Az alvás röpke REM-fázisaiban is váltogatják egymást az éber, kifelé forduló, illetve a tudat belső képeire fókuszáló állapotok. Négy magyar kutató világított rá erre a kettősségre.