A negyedik ipari forradalom nemcsak a munkánkat, hanem a gondolkodásunkat is meg fogja változtatni

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

„Szoftverfejlesztéssel foglalkozom.” „Videójáték-tervező vagyok.” „Nehézipari gyártástechnológiához tervezek digitális kezelőfelületeket.” „A szakterületem a mesterségesintelligencia-kutatás etikája.” „Műholdasinternet-hálózatok fejlesztési tervein dolgozom.”

Ha ma ezeket a mondatokat halljuk valakitől, nagyjából képet kaphatunk róla, hogy mivel foglalkozik az illető. Ha mást nem is, a fogalmakat megértjük, pedig száz éve ezeknek a szavaknak még semmi értelmük nem volt. Nem léteztek a szakmák, amikre hivatkoznak, és az egyes fogalmak értelmezése is nehézségekbe ütközött volna. Ki tudta száz éve, hogy mi az a szoftver, a videójáték, a digitális kezelőfelület, a mesterséges intelligencia, a műhold vagy az internet? Ezek a szavak a jövőhöz tartoztak; ma, a negyedik ipari forradalom korában mindennap használjuk őket.

A negyedik ipari forradalom szókapcsolatot is egyre többször hallhatjuk. Joggal érezhetünk benne egy kis PR-os mellékízt: mintha az agyonkoptatott közhely, a „felgyorsult világunk” újabb, frissebb szinonimája lenne. Pedig a negyedik ipari forradalom valóban paradigmaváltást hozhat.

Nézzük csak, milyen változásokkal jártak az egyes ipari forradalmak:

  • Az első ipari forradalomban a gőzgép kiváltotta a kézzel végzett munkát.
  • A második ipari forradalom tette lehetővé a villamos energia felhasználására épülő tömegtermelést.
  • A harmadik ipari forradalomban a számítógépek és az internetalapú informatikai rendszerek fejlődése korszerűsítette az automatizálást.
  • A negyedik ipari forradalomban a dolgok internete (internet of things, IoT), a kiber-fizikai rendszerek és a mesterséges intelligencia használata változtatja meg a szellemi és fizikai munkát. Ha mindezt az ipar és a gyártás területére fordítjuk le, azt mondhatjuk, hogy a negyedik ipari forradalom eredményeként nő a rugalmasság és sokkal egyszerűbbé válik nemcsak a tömegtermelés, de az egyedi termékváltozatok gyártása is, akár ugyanazon a gyártósoron. Így könnyebben és gyorsabban lehet igazodni a legkülönfélébb piaci igényekhez, illetve az egyedi, személyre szabott megoldások előállítása sem jelent többé gondot.

A szakértők szerint a negyedik ipari forradalom az egész életünkre kiható változásokat hozhat az élet minden területén. Nem túlzás kijelenteni, hogy az új eljárások és új eszközök nemcsak az eddig bevált munkamódszereket és a fogyasztási szokásainkat, hanem a gondolkodásunkat is megváltoztatják. Ma már máshogy férünk hozzá az információhoz, mint akár ötven évvel korábban, és máshogy is dolgozzuk föl azt: jóval könnyebben, jóval felületesebben. Ezzel párhuzamosan felgyorsult a megszerzett szaktudás elavulási sebessége is. Máshogy kell gondolnunk a munkaerőpiacra, és benne saját magunkra.

Bár a negyedik ipari forradalom inkább tűnik a harmadik felvonás hatványozott, felturbózott verziójának – elvégre ez is a digitális eszközök fejlődésének mellékterméke –, mint paradigmaváltásnak, a társadalomra gyakorolt várható hatása miatt egyáltalán nem túlzás forradalomról beszélni. Tény, hogy a negyedik ipari forradalomnak nincs egyetlen, központi, vezető szerepű technológiája, mint az előző háromnak, de a nagy sebességű internetes hálózatokra és új interfészekre épülő rendszerek, a mesterséges intelligencia, a big data analitikai modellek és az új gyártástechnológiai fejlesztések korábban sosem látott lehetőségeket kínálnak.

Illusztráció: AFP

A munka nem vész el, csak átalakul

Az információs és kommunikációs technológia fejlődése felszámolta a tér és az idő különbségeit, és egységes, globális gazdasági rendszert hozott létre. Ezzel szembesülünk, amikor az online áruházak világszerte elérhető kínálatát böngésszük, amikor híreket fogyasztunk, vagy amikor a közösségi médiában kommunikálunk.

A modern technológia emberek milliárdjait köti össze, és ez a hiper-kapcsolódott társadalom (hyper-connected society) sosem látott szintre emeli az emberek, a gépek, illetve az emberek és gépek közötti kommunikációt. Ennek természetesen a munkaerőpiacra is hatása lesz: ahogy azt a korábbi ipari forradalmak is megmutatták, a gépesítésnek pozitív hatása van a termelékenységre, illetve az új munkahelyek kialakulására.

A harmadik ipari forradalom idején a gyártói szektor szolgáltatói szektorrá alakult át. Az Egyesült Államok munkaügyi minisztériumának (Department of Labor) adatai szerint az amerikai gyári munkások száma a kétharmadával csökkent 1960 és 2014 között, ugyanakkor a produktivitásuk elképesztő mértékben megugrott, és az átlagos órabérük is 85 százalékkal nőtt 1973 és 2014 között.

De mégis eltűnt a munkavállalók kétharmada – akkor a robotok elveszik a munkát? Korántsem. Bár a kék- és fehérgalléros munkák piaca egyaránt átalakulóban van, a gyártástechnológia fejlődése kéz a kézben jár az egyre magasabb szintű automatizálással. Ennek köszönhetően azonban az egyes munkák jóval könnyebbé válnak; a munkavállalók olyan feladatoktól szabadulhatnak meg, amik nem igényelnek kreativitást.

Az alábbiakban bemutatunk néhány, az Ipar 4.0 szellemében született megoldást a Bosch Rexrothtól, amik remekül illusztrálják, hogy milyen jellegű változásokra számíthatunk.

  • APAS kollaboratív robot. Ez a robot az emberek számára túl monoton, nem túl ergonomikus feladatokat láthat el. A robotot az egyedülálló érintésmentes technológiájának köszönhetően nem szükséges elkeríteni, mivel biztonságosan tud közvetlen közelről együtt dolgozni a munkavállalóval.

  • ActiveAssist digitális gyártásasszisztens. Egy hardver- és szoftveregyüttes, ami a kézi összeszerelés során nyújt támogatást a munkavállalóknak. A rendszer végigvezet a teljes szerelési folyamaton, jelzi, ha a munkatárs valamit rosszul csinált, és vizuális visszacsatolást ad a feladat helyes elvégzéséről.

  • ActiveShuttle. Ez az intralogisztikai robot az üzem területén rögzített nyomvonalon, emberi irányítás nélkül szállíthatja a szükséges alkatrészeket, szükségtelenné téve a kézi anyagszállítást.

A felsorolt példák igencsak szemléletesek: az APAS és az ActiveShuttle olyan munkaköröket helyettesítenek, amikre fölösleges humán erőforrást pazarolni, az ActiveAssist pedig remek illusztrációja annak, hogy miként lehet könnyen befogadhatóvá tenni egy új, leegyszerűsített munkafolyamatot.

Hogy egy másik, fehérgalléros példát is említsünk: a reklám és a marketing is átalakulóban van. Régen egy reklámcég piackutatásokra és demográfiai mutatókra támaszkodott a reklámkampányok tervezésekor. Ma a bigdata-analízissel ezt jóval hatékonyabban végezhetik el; a nyersanyagként használt adatok begyűjtését, tárolását, feldolgozását és elemzését profi adattudósok (data scientist) végzik el. Az új trend iránti érdeklődés dollármilliárdokban mérhető: a bigdata-alapú IT piac mérete 2011 és 2016 között 27 milliárd dollárról 54 milliárd dollárra nőtt.

A gépek nem elveszik a munkát, hanem megváltoztatják azt. Bár az efféle átmenetek néha kényelmetlenek, néha ijesztőek, korábbi tapasztalatok alapján sejthető, hogy a végeredményből a munkavállalók és a fogyasztók is profitálnak majd. A negyedik ipari forradalom nemcsak a munkahelyek számát változtatja meg, hanem a munkavégzés módját is.

Kapcsoljunk magasabb sebességre!

„Hurráoptimista érvelés” – legyinthet bárki, aki hallott már a munkájukat elveszítő, gépromboló ludditákká váló szövőgyári munkásokról. Lássuk be, az ő félelmeik sem teljesen alaptalanok. A jövő munkahelyeit részben aszerint fogják osztályozni, hogy helyettesíthetők-e robotokkal az adott feladatkörök.

Carl Frey és Michael Osborne tanulmánya szerint 10-20 éven belül a mai munkakörök 47 százalékát számítógépekkel fogják helyettesíteni az Egyesült Államokban. Dél-Korea is hasonló kockázatokkal néz szembe: náluk a munkaerő 57 százalékát automatizálhatják a következő két évtizedben. Egy 2016-os felmérés szerint 25,6 millió dél-koreai munkahelyből 18 millió sorolható a veszélyeztetett kategóriába. Ugyanakkor a gépesített gyártósorok bezúzása és a mesterséges intelligenciák kvarcjátékká butítása több kárral járna, mint haszonnal. A műszaki-tudományos fejlődés megritkít bizonyos munkahelytípusokat, de közben újakat is teremt. Az európai uniós előrejelzések szerint 2030-ban azokat a munkavállalókat fogják a legjobban megfizetni, akiknek felsőfokú végzettségük van, hatékonyan használják a társas és interpretációs készségeiket, és legalább alapfokon ismerik az infokommunikációs trendeket.

Az egyik felívelő trend a digitális és a nem kognitív készségeket (például a kommunikációt, a tervezést és a csapatmunkát) valamilyen arányban keverő munkahelyek megjelenése. Ezeknek a száma az Európai Unióban is egyre nő, és gyakran jobban fizető karrierlehetőséget kínálnak, mint más munkák.

Illusztráció: AFP

Részben ezért, részben a még mindig aggasztó elmaradottság miatt fontos, hogy az EU és a tagállamok nagy hangsúlyt fektessenek a digitális készségek fejlesztésére. Az EU-ban a munkaerő 40 százaléka küszködik a digitális készségek hiánya miatt, és az infokommunikációs végzettségű munkaerő aránya sem éri el a munkaerőpiac által megkívánt szintet. Pedig mind a szakmai (hard skill), mind az interperszonális (soft skill) fejlesztése nélkülözhetetlen; már most látszanak a jelei, hogy ezekre a készségekre és képességekre mekkora szükség lesz a holnap munkaerőpiacán.

A helyzet ugyanakkor nem reménytelen; a digitális készségeket bárki könnyen elsajátíthatja, nemcsak azok, akik ezen a területen dolgoznak. Ha például van munkatapasztalatunk a marketingben, könnyen elsajátíthatjuk a digitális marketing alapjait, és ugyanez a helyzet az értékesítésben, a munkaerő-toborzásban vagy a pénzügyi szektorban is.

A World Economic Forum munkaerőpiaci jelentése, a Future of Jobs Report szerint a jól képzett munkaerőnek van rá a legjobb esélye, hogy jól megfizetett, továbbképzési lehetőségekben gazdag munkahelyet találnak maguknak. Csak jól járhatunk vele, ha időt és energiát fordítunk a digitális készségeink fejlesztésére, mert ez nemcsak a munkavégzésünket teheti hatékonyabbá, hanem új munkalehetőségeket is megnyithat előttünk.

Önfejlesztés? De hogyan?

Ahhoz, hogy versenyképesek maradjunk a munkaerőpiacon, elengedhetetlen a szaktudásunk folyamatos fejlesztése. Ez az a bizonyos lifelong learning, az élethosszig tartó tanulás. Aki már elvégzett egy egyetemet vagy egy főiskolát, nyilván tudja, hogy a szakirányú végzettség megszerzése mennyi időt és energiát követel meg, így joggal kérdezheti: hogyan szakítsak időt a készségeim fejlesztésére, a tudásom naprakészségének megőrzésére?

A digitális továbbképzési programok szakértője, Frankó-Csuba Dea a RE:FACT Podcast egyik adásában – amely a negyedik ipari forradalom és a digitalizáció várható hatásait tárgyalta – azt mondta, hogy a folyamatos tanulást nem feltétlenül szervezett körülmények között kell elképzelni; ha naponta fél-egy órát tudunk szánni az önfejlesztésre, vagy egy-egy szakmai terület mélyebb megismerésére, azzal rövid időn belül használható tudást szerezhetünk.

Illusztráció: AFP

Bár a felsőoktatásban megszerzett tudásunk egyre gyorsabban avul el, van, ami nem változik, és hosszú távon is hasznosítható ismeret lesz. A modern számítástudomány ugyanarra a bináris számrendszerre épül, aminek az alapjait még Neumann János fektette le, csak a számítási teljesítmény, no meg a technológia hozzáférhetősége nőtt a sokszorosára. Hasonló képet fest az orvostudomány helyzete is: ma a szakemberek olyan kifinomult képalkotó berendezésekkel, modern diagnosztikai eszközökkel és gyógyászati módszerekkel dolgozhatnak, amilyenekről száz évvel ezelőtt álmodni sem lehetett, de az emberi szervezet felépítése és működése azóta sem változott.

De hogyan készítsük fel magunkat a munkaerőpiaci változásokra?

  • Koncentráljunk az egyéni tapasztalatainkra és erősségeinkre. Ismerjük meg a saját gyengeségeinket és erősségeinket, és reagáljunk rájuk. Mindezek ismeretében vizsgáljuk meg a friss munkaerőpiaci trendeket, és képzeljük el, hogy milyen irányba érdemes tovább fejlődnünk.
  • Keressünk továbbképzési lehetőségeket. Ha nincs is időnk beiratkozni egy főiskolára, számos online forrásból válogathatunk, ha el akarunk mélyülni egy-egy tudományterületben. Források? Coursera, FutureLearn, Google Digital Garage, LinkedIn Learning, Microsoft Learn, Udemy – hogy csak néhányat említsünk. Az új technológiák nemcsak új munkahelyeket, hanem új továbbképzési lehetőségeket is teremtenek. Hasznos lehet, ha kezdésként egy átfogó Ipar 4.0 képzésen tájékozódunk arról, hogy mit is jelent pontosan és milyen új lehetőségeket kínál a a negyedik ipari forradalom. Így könnyebben tudjuk majd kiválasztani a számunkra érdekes és izgalmas munkaterületeket. Akár általános, akár speciálisabb Ipar 4.0 tudásfejlesztési lehetőséget keresünk, érdemes megnéznünk a Bosch Rexroth oktatásait, ahol már a legújabb gyártási megoldásokhoz is kínálnak gyakorlatorientált képzéseket.
  • Tájékozódjunk az iparági trendekről. Kövessünk szakirányú influencereket és blogokat, és építsünk online és offline hálózatot a hasonló érdeklődésű emberekből. A lényeg, hogy próbáljunk naprakészek maradni azokban a kérdésekben, amik a működési területeinket érintik.

(A cikk megjelenését a Bosch Rexroth támogatta.)