Újabb 20 millió dolláros befektetést kapott a mesterséges intelligenciával támogatott megoldásokat szállító budapesti cég, így 75 millió dolláros tőkeerejével Európa élén helyezkedik el.
Az automatizáció leginkább a Fejér, Komárom-Esztergom és Vas megyei munkavállalókat érintheti Magyarországon. Aki megfelelő tudással lép a munkaerőpiacra, annak nem kell aggódnia – de éppen itt mutatkoznak meg a magyar oktatási rendszer fájó hiányosságai.
Japán kutatók szerint az emberi alkalmazottak dolgát azzal lehet könnyíteni, ha az általuk elérhető erőforrások is megnövekszenek: a főnök segítőkész, a munkatársak pedig megbízhatók és együttműködők.
Az ember és a gépek együttműködése miatt 2022-ig 133 millió új munkahelyet várnak, miközben másik 75 millió állás meg fog szűnni a Világgazdasági Fórum előrejelzése szerint. A változásnak máris vannak nyertesei és vesztesei.
Egyedül Szlovéniának sikerült bekerülnie a Dél-Koreától Japánig húzódó élbolyba azon a listán, ahol a gazdasági erőt nem figyelembe véve aszerint rangsorolják az országokat, hogy hol, mekkora kedvvel vetik bele magukat a robotizációba.
A finn állam, amelynek különben is szívügye, hogy polgárai mennyire képzettek, megpróbálja felkészíteni őket a várható nagy munkaerőpiaci átalakulásra.
Már vannak köztünk olyanok, akik 150 évig fognak élni, állítja a Harvard Egyetem öregedéskutatója. Ami a jövő matuzsálemjeinek oktatását illeti, tévedés, hogy csak készségekre, nem pedig tudásra van szükség, és túl elnagyoltan beszélünk a jövő munkaerőpiacáról is.
Egyre közelebb az idő, amikor az embereknek és a robotoknak együtt kell élniük. Vajon elveszik a munkánkat, kiirtanak minket, vagy mi verjük őket láncba? Tóth Csaba, az ELTE Politikatudományi Intézetének oktatója, a Sci-fi politológiája című könyv szerzője mondta el.
Az aktuális foglalkoztatottsági adatok alapján kutatók modellezték, hol és kit érint leginkább az automatizáció a magyar munkaerőpiacon.