A kannabisz gyógyászati használata még nem jelent drogliberalizációt
2020. decemberében az ENSZ Kábítószerügyi Bizottsága (CND) az egészségügyi világszervezet, a WHO javaslatára úgy döntött, hogy módosítja a kannabisz besorolását a nemzetközi kábítószer-egyezményekben, és elismeri annak gyógyászati potenciálját. A CND decemberi ülésén Magyarország, egyedüli Európa Uniós tagállamként, a WHO ezen javaslatát a drogliberalizáció megnyilvánulásának minősítette, és ellene szavazott.
A nemrégiben Haller József neurobiológus-professzor vezetésével alapított Drogkutató Intézet február 25-i keltezésű állásfoglalásban állt ki a magyar kormány döntése mellett.
A drogmegelőzés, kezelés és ártalomcsökkentés területén dolgozó szakmai szervezetek érdekképviseletét ellátó Kábítószerügyi Civil Koordinációs Testület (KCKT) ezzel egy időben publikált egy terjedelmes összefoglalót, ami történelmi, tudományos és nemzetközi jogi kontextusban tárgyalta a kannabisz gyógyászati szabályozását. A tudományos bizonyítékok és érvek alapján a testület szerint a kannabisz átsorolása nem drogliberalizáció, mivel a marihuána és a hasis továbbra is a nemzetközi egyezmények által szigorúan ellenőrzött kábítószerek kategóriájában maradt, a magas pszichoaktív hatóanyagú kender nem tudományos és nem gyógyászati célú termesztését és forgalmazását pedig továbbra is egy sor egyezmény tiltja.
A témában érintett szakembereket képviselő Magyar Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetsége (MADÁSZSZ) honlapján hétfőn, március 15-én este megjelent a KCKT egy rövidített állásfoglása a kannabisz gyógyászati alkalmazásáról.
Differenciálás
„A kannabisz-fogyasztásnak kétségkívül vannak egészségügyi és társadalmi ártalmai, azonban ezeket az ártalmakat soha nem csupán a drog biofarmakológiai hatásai vonatkozásában, hanem mindig a drogfogyasztás társadalmi kontextusában kell felmérni és meg kell különböztetni egy szer tudományos és gyógyászati felhasználását az egyéb használati formáitól. A kannabiszt nem csak rendkívül változatos készítményekben és hatóanyagtartalmú termékekben használják, de rendkívül sokféle módon, céllal és környezetben. Ezért indokolt a jogalkotó számára is differenciált megközelítést alkalmazni a különféle kannabiszból készült termékek és hatóanyagok tekintetében” – fogalmaz a dokumentum.
A KCKT tagjai szerint a kannabisz nemzetközi szabályozása sok szempontból elavult, nem felel meg a fent említett differenciáltság követelményének, sem a tudományos bizonyítékoknak, sem az emberi jogi alapelveknek, ezért felülvizsgálatra szorult. Az ENSZ Kábítószerügyi Bizottsága azért is sorolta át más kategóriába a marihuánát, mert az elmúlt évtizedekben nem került elő bizonyíték arra, hogy az embereknél lenne halálos dózisa a kannabisznak, ugyanakkor meggyőző tudományos bizonyítékok állnak rendelkezésre, miszerint a kender jelentős gyógyászati felhasználási potenciállal bír, „és vannak olyan kannabisz-tartalmú készítmények, amelyek pszichotróp hatás hiányában nem tartozhatnak a kábítószer-egyezmények hatálya alá”. Az állásfoglalás szerint ezt „a magyar jogalkotónak is figyelembe kell vennie”.
Drogpolitikák
A KCKT szerint az egészségügyi világszervezet javaslatai nem irányultak arra, hogy a kannabisz nem gyógyászati célú felhasználását megkönnyítsék, kizárólag a gyógyászati célú használatról szóltak. „A WHO javaslatai nem tagadták a kannabisz-fogyasztás ártalmait, és nem is kívánták a nemzetközi ellenőrzésének feladását, pusztán a bizonyítékoknak jobban megfelelő besorolásra irányultak” – olvasható az állásfoglalásban. A KCKT felhívja a figyelmet arra, hogy a drogpolitikai döntéseket a tudományos bizonyítékok mérlegelésével, a megfelelő kompetenciával rendelkező szakemberek bevonásával kell hozni.
„Ebből a szempontból a kannabisz besorolásának felülvizsgálatát a leginkább a WHO független szakértői bizottsága, az ECDD volt hivatva elvégezni. A KCKT szakmai és tudományos szempontból helyteleníti, hogy az ENSZ végül a független szakértők javaslatai közül csupán egyet hagyott jóvá, míg a többit politikai szempontok alapján felülírta. Ugyanezen szempontból helyteleníti a KCKT azt is, hogy a magyar kormányzat a szakmai szervezetekkel és szakemberekkel való egyeztetés nélkül hozott döntést egy ilyen fontos szakpolitikai kérdésben”
– fogalmaz a dokumentum.
A KCKT álláspontja szerint Magyarországnak a szomszédos államokhoz, így Csehországhoz és Lengyelországhoz hasonlóan meg kell kezdenie a kannabisz gyógyászati felhasználását megnyugtatóan rendező jogi szabályozás, intézményes háttér és képzések kialakítását. Ez „garantálhatja azt, hogy a beteg emberek indokolt esetben könnyen és biztonságosan hozzájuthassanak a megfelelő, a kannabisz különféle természetes kivonataiból előállított, illetve szintetikus hatóanyagait tartalmazó gyógyszerekhez. Ezt a szabályozást transzparensen, multidiszciplináris alapon, akadémiai és szakmai intézmények/szervezetek, illetve az érintett betegeket képviselő szervezetek széleskörű bevonásával, a tudományos bizonyítékok és az európai jó gyakorlatok figyelembevételével kell megalkotni”.
Korábbi kapcsolódó cikkeink: