Egyre gyakoribb, hogy a tőkés récék a városi tetőkön fészkelnek
Az elmúlt évtizedben új települési madárvédelmi problémaként jelentkezik az épületek erkélyein, lapostetőin március-áprilisban fészket építő és kotlani kezdő tőkés récék (Anas platyrhynchos), majd a fiókák kikelésének és fészekelhagyásának április-májusi időszaka – olvasható a magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közleményében. Orbán Zoltán, az MME szóvivője szerint „ilyenkor naponta akár több telefonos bejelentés is érkezik az egyesület központi irodájába úton mászkáló, tetőn maradt és udvarban elhagyott récefiókákról”.
A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a röpképtelen récefiókák a magas peremmel rendelkező tetőkről nem tudnak lejutni, így éhen és szomjan pusztulhatnak, illetve nagy magasságból betonra, aszfaltra esve halálra zúzzák magukat, vagy éppen autók ütik el őket.
Az MME szerint a jelenség egyelőre Budapestre jellemző, de számítani lehet arra, hogy a viselkedés az ország más nagyvárosaiban is megjelenik.
A jelenség magyarázata, hogy a többnyire talajon fészkelő ludak, récék és bukók egyes fajai rendszeresen költenek vízközeli sziklafalak párkányain, erdők fáinak odvaiban is, ahonnan a frissen kikelt fiókáknak a mélybe kell vetniük magukat. A fészekhagyó fiatalok vastag és tömött, levegővel teli tollazata az azonnali úszóképesség mellett a sok méter magasan lévő fészekből kiugró fiatalok testi épségét is biztosítja, nagy százalékban megóvva őket a becsapódás végzetes sokkjától.
Az MME közleménye szerint balesetek természetesen ennek ellenére is előfordulnak, de összességében a tortúrát mindig túléli annyi fióka, hogy a kockázat megérje a faj egészének. Az etológiai jól ismeri ezt a szupernormális viselkedést, amikor az erős motivációs (többnyire a fajfenntartáshoz kapcsolódó) hatás alatt álló élőlény bizonyos kulcsingerek hatására a szemlélő számára megdöbbentő, többnyire rekorddöntési kísérletnek tűnő dolgot tesz. Úgy tűnik, hogy a városok magas épületei ilyen szupernormális kulcsingert jelentenek a költési izgalomban lévő tőkésréce-tojók számára, amelyek így a fészkeiket a majdan kikelő fiókák számára nem megfelelő helyekre építik.
A bajba került récecsaládokon azonban viszonylag egyszerűen lehet segíteni – fogalmaz a közlemény. „A fiókák kikelését követően a fiatalokat és a tojót külön szállítódobozba téve (a madarak legtöbbször kézzel is könnyen befoghatók) a közeli Dunához, nagyobb vízhez lehet vinni, ahol nyugodtan elengedhetjük őket” – így az MME .
Az alábbi videóban a mélybe ugró fiókák akciói láthatók:
A tőkés réce mellett az eredetileg kavicsos zátonyokon, fövenyeken fészkelő kis lile (Charadrius dubius) is fel-felköltözik gyöngykaviccsal burkolt lapos tetőkre (elsősorban településszéli szuper- és hipermarketes tetőire), ahol fészekhagyó röpképtelen fiókái hasonló problémával szembesülnek, mint a récék.
(Via MME)
Korábbi kapcsolódó cikkeink: