Most először csökkent Kína népessége Mao éhínsége óta

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Ha minden igaz, Kínában most először csökken a népesség Mao Ce-tung ötvenes évekbeli rémtette, a nagy ugrás kiváltotta éhínség óta, amelyben több tízmillió ember vesztette életét. A népesség csökkenése annak ellenére következett be, hogy 2015-ben lazítottak a szigorú családtervezési politikán.

Nem akarnak kijönni a népszámlálás eredményei

A legfrissebb kínai népszámlálást decemberben zárták le, de egyelőre nem hozták nyilvánosságra az eredményét. A kutatást ismerő források szerint a népszámlálás kevesebb mint 1,4 milliárd főre mérte Kína népességét. Egyes jelentések szerint a lélekszám már 2019-ben átlépte lefelé a lélektani 1,4 milliárdos határt, ám ezt az adatot az állam nagyon érzékenyen kezeli, és addig nem is hozzák nyilvánosságra, amíg a különféle minisztériumok egyezségre nem jutnak, hogy mekkora is ez az adat, és mit is jelent pontosan. Huang Ven-cseng, a pekingi Kínai és Globalizációs Központ kutatója szerint „a népszámlálás eredményei nagy hatással lesznek arra, hogyan látják a kínaiak a saját országukat, és hogyan teljesítenek a különféle kormányhivatalok. Nagyon óvatosan kell kezelni ezeket a számokat.”

A kormánynak elvileg április elején kellett volna nyilvánosságra hozni a népszámlálás eredményeit. Liu Ajhua, a Nemzeti Statisztikai Hivatal szóvivője a hónap közepén azt mondta, hogy az adatok tovább előkészítésére van szükség a bejelentés előtt, helyi tisztviselők is arról beszéltek, hogy még ki kell dolgozni a kommunikációs stratégiát a népszámlálás adatainak interpretálására, illetve szorosan követni kell majd a nyilvánosság reakcióit. A késedelmet a közösségi oldalak közönsége egyelőre méltatlankodva fogadta.

Elemzők szerint a csökkenés arra utalhat, hogy a kínai népesség hamarosan alatta marad Indiáénak, amelyet jelenleg 1,38 milliárdosra becsülnek. A népesség csökkenése jelentős károkat okozhat Ázsia legnagyobb gazdaságának azzal, hogy a fogyasztástól az idősekről való gondoskodásig egy sor tényezőt rossz irányba befolyásol.

Grafika: Tóth Róbert Jónás

Demográfiai válság

Huang szerint a kínai demográfiai válság gyorsabban köszöntött be, és nagyobb mértékű, mint korábban képzelték. A születési ráták azóta is csökkennek, hogy az összes párnak lehet már két gyereke (korábban a párok jelentős részének csak egy gyereket engedélyeztek, illetve csak akkor vállalhattak másodikat, ha az első lány lett). Kína lakossága az egykepolitika idején is robbanásszerűen nőtt, köszönhetően a kommunista forradalom által korábban erőltetett nagycsaládos eszménynek, illetve a várható élettartam növekedésének.

Mao nagy ugrása idején, 1959 és 1961 között becslések szerint több tízmillióan halhattak éhen, de a rezsim áldozatainak pontos számát a kommunista párt a mai napig homályban tartja, ahogy az időszakról szóló diskurzus is tilalmas. A hivatalos adatok szerint a népesség 13,5 millióval csökkent az időszakban, ezt azonban súlyos alábecslésnek tartják.

Kérdés, mostanában mennyivel, és miért csökken a kínai lakosság? A központi adatok szerint a születésszám Kínában a 2016-ot követő három évben csökkent, amit a hivatalosságok a fiatal nők alacsony számával és a gyerekvállalás növekvő költségeivel magyaráznak. 

A valós demográfiai helyzet ennél is rosszabb lehet: egy múlt heti jelentésben a kínai központi bank úgy becsülte, hogy a teljes termékenységi ráta, vagyis az egy nő élete során vállalt gyermekek átlagos száma 1,5 alá csökkent, miközben a hivatalos becslés még 1,8-ről szólt. „Majdnem biztos, hogy Kína túlbecsülte a születési rátát (...) Az ország demográfiai átállása nagyobb mértékű lehet, mint várták” – állt a jelentésben.

Egy magát megnevezni nem kívánó pekingi kormánytanácsadó szerint a hasonló túlbecslések részben abból fakadnak, hogy a költségvetés megtervezésekor, például az oktatásra és közbiztonságra szánt pénzek meghatározásánál az állam ezekkel a nagyobb népességszámokkal kalkulál. „A helyi hatóságok hajlamosak felnagyítani a lakosság lélekszámát, hogy több forráshoz jussanak” – fogalmazott.

A fenyegető demográfiai helyzet miatt sokan azt várják, hogy az állam felülvizsgálja és radikálisan átírja népesedési politikáját. A központi bank jelentése úgy fogalmazott, hogy a kormánynak fel kellene hagynia „az ölbe tett kézzel várakozás” stratégiájával, mert a lazító intézkedések nem sokat fognak érni, ha senki nem akar több gyereket Kínában.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: