Az Eurostat friss becslései szerint az unió lakossága 2026-tól masszív csökkenésnek indul. A népességcsökkenés meglepő változásokat idézhet elő a kontinensen.
Mindegy, hogy Kádár-kor vagy Orbán-kormány, az abortuszvita mindig ugyanarról szól: az egyik oldalon a nők önrendelkezési joga, a másikon a demográfiai problémák kezelése és az élet védelmének kérdése áll. Annyi változott, hogy a korszerű fogamzásgátlók elterjedésével az évről évre egyre kevesebb abortuszt leginkább szegény, aluliskolázott nőkön végzik, akiknek nincs pénzük más megoldásra.
Az előrejelzések szerint 50 éven belül egymilliárd alá esik az elöregedő kínai társadalom népessége. A technológiai és ipari fejlesztéseket így hamar felválthatják az egészségügyre és nyugdíjbiztosításra fordítandó állami költségek, amivel veszélybe kerül Kína gazdasági nagyhatalmi pozíciója.
Kínában decemberben ért véget a népszámlálás, de az eredmények egyre csak váratnak magukra. Hírek szerint a kormányhivatalok próbálják kieszelni, hogyan kommunikálják, hogy a lélekszám átlépte lefelé az 1,4 milliárdos lélektani határt. A gazdasági irányítás szerint új népesedéspolitika kell.
2100-ra 72,2 millió 80 évesnél idősebb lakója lesz a kontinensek, Magyarország népessége addigra 1,9 millióval csökken – derül ki az Eurostat prognózisából.
Nem annyira a harmadik, mint inkább az első és a második gyerek megszületése mérsékelheti a népességfogyást, ami nagy valószínűséggel akkor sem lenne megállítható, ha a termékenységi ráta tovább nőne. Meddig fogy a magyar? – a kérdést Spéder Zsolt demográfus és Dávid Beáta szociológus igyekezett megválaszolni.