1950 óta a felére csökkent a világ teljes termékenységi arányszáma, de a népesség tovább növekszik, derült ki a The Lancet brit orvosi folyóiratban csütörtökön közzétett tanulmányból. A kutatás megállapításai nagyban alátámasztják a Qubiten áprilisban megjelent népesedési cikkünk állításait.

A nők termékeny éveiben vállalt gyerekek száma az 1950-es 4,7-ről 2017-re 2,4-re csökkent. A Földet 1950-ben 2,6 milliárd ember népesítette be, napjainkra 7,6 milliárd fölé nőtt a lélekszám (aki élőben követné a trendeket, kattintson a Worldometersre). A Föld népessége átlagosan évi 83,8 millióval növekszik az 1985 óta eltelt időszakban. A növekedés nagy részét Dél-Ázsia és a szubszaharai Afrika országai adják.

A Föld népességének éves növekedési üteme 1964-ben tetőzött 2 százaléknál, és 1970-ig nagyjából ezen a szinten maradt, majd csökkenni kezdett, és 2017-ben 1,1 százaléknál járt. A kedvező trend magyarázata a délkelet-ázsiai, távol-keleti és óceániai térségben keresendő, ahol az 1963-as 2,5 százalékról 2017-re 0,7 százalékra csökkent a népesség éves növekedésének mértéke. A szubszaharai Afrikában azonban még soha nem nőtt ilyen gyorsan a lakosság, 2017-ben évi 2,7 százalékkal. A tanulmány alábbi ábrája az élveszülések számának alakulását mutatja:

Az emberiség átlagéletkora az 1950-es 26,6 évről 2017-re 32,1 évre nőtt, miközben a munkaképes korú (15-64 éves) népesség aránya 59,9 százalékról 65,3 százalékra növekedett. A 34 leggazdagabb országból 12-nél 65 százalék alatti a munkaképes korú népesség aránya, a legszegényebbek közé tartozó Maliban, Csádban és Nigerben pedig 50 százalék alatti a munkára foghatók aránya.

A fiatal nőkön a világ szeme

A tanulmány egyik szerzője szerint nem meglepő, hogy a nők oktatáshoz való hozzáférésnek javulásával, illetve a növekvő munkaerő-piaci részvételük növekedésével párhuzamosan csökken a termékenység. A csökkenő termékenységi arányszámot előrevetítő tényezők közé tartozik még a csecsemőhalálozási ráta csökkenése, illetve a házasságkötés időpontjának kitolódása – tette hozzá Christopher Murray, a Washingtoni Egyetem egészségügyi statisztikai intézetének igazgatója.

A fiatal nőknél még erősebben megmutatkozik ez a trend: a tanulmány szerint a 10-19 éves anyák körében 1950 óta 37-ről 22-re csökkent az ezer lányra jutó élveszülések száma. A 25 év alatti anyák csoportjában Dél-Koreában a legkisebb a termékenységi arányszám (0,08), míg a másik véglet Niger, ahol a fiatal anyák körében is 2,4 a ráta.

A 30-54 éves nők korcsoportjában a Puerto Ricó-iak a sereghajtók, náluk a termékenységi arányszám 0,3, míg Nigerben 3,1. 2017-ben a 195 vizsgált ország közül 145-ben volt magasabb a harminc fölötti nők termékenységi arányszáma, mint a 25 alattiaké.

Megosztott világ

Miközben a vizsgált országok összességében csökken a termékenységi ráta, az országok két nagy csoportra oszthatók abból a szempontból, hogy termékenységi rátájuk elegendő-e a népesség reprodukciójához, vagy sem (a bevándorlást itt nem veszik figyelembe). A népesség megmaradásához szükséges termékenységi arányszám nagyjából 2,05.

A termékenységi arányszámok mindkét szélsőértéke csökkent 1950 óta: akkor az andorrai 1,7-től a jordániai 8,9-ig terjedt a skála, míg ma Cipruson 1,0 az arányszám, Nigerben pedig 7,1. Az a 33 ország, ahol 2010 és 2017 között csökkent a népesség, nagyrészt Európában van, míg abból a 46 országból, ahol 2 százalék fölötti a lélekszám éves növekedési üteme, 33 fekete Afrikában van.

Ahogy az alábbi térkép mutatja, a világ leggyorsabban csökkenő népességű országai Európa keleti felén találhatók, közéjük tartozik Magyarország is, amely 1950 óta 15 százalékot veszített lélekszámából. A magyarországi népességet 2060-ra 6,5-8,5 millióra becsülik, a kormány 2030-ig szeretné 2,1-re növelni a születési rátát. (A magyarországi demográfiai problémával részletesen foglalkoztunk októberi cikkünkben.)

Kína és India sem a régi

Murray szerint „egy generáció múlva már nem a népességnövekedés lesz a téma, hanem a népességcsökkenés, illetve a bevándorlási szabályok enyhítése”. Bebizonyosodott, hogy azokban az országokban, ahol szeretnék növelni a termékenységi rátát, a pénzbeli ösztönzők nemigen vezettek eredményre.

A legnagyobb gondot mindez valószínűleg Kínában okozza, ahol a munkaképes népesség lélekszáma most kezdett csökkeni, ami azonnali hatást gyakorol a gazdasági növekedés ütemére. Murray szerint Indiában ugyan ma még elegendő a termékenységi arányszám a népesség reprodukciójához, de nagyon hamarosan ott is 2,05 alá csökken a ráta.

Kínában és Indiában ugyan lassul a növekedés, de ez nem jelenti azt, hogy a Föld népessége egyhamar csökkenő pályára áll: egy friss ENSZ-jelentés szerint 2050-re 9,8 milliárdan leszünk a bolygón, és a növekedést több mint 50 százalékban Afrika adja.

A tanulmány szerzői szerint ez az első tudományos munka, amely átlátható adatok alapján és megismételhető analitikus kódokkal végez becsléseket a népességről és a termékenységről (a módszertanról itt olvashat bővebben). Újdonság továbbá, hogy az eredményeket korcsoportévekre bontva is kiszámolták, szemben a korábbi tanulmányok ötéves egységekben létrehozott korcsoportjaival.

A tanulmányt a Bill és Melinda Gates Alapítvány finanszírozta, ahogy hat másik tanulmányt is a Global Burden of Disease, azaz a globális betegségteher témakörében.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: