A teától a metamfetaminig: évszázadok alatt épült fel az okosdrogok több milliárd dolláros piaca
A történet úgy kezdődött, hogy az Etióp-felföldön élő pásztorok észrevették, mennyire bepörögnek a kecskék a kávébokrok rágcsálásától; úgy folytatódott, hogy a metamfetamintól betépett Erwin Rommel tankhadosztályt vezetett Franciaország felé, és úgy végződött, hogy tavaly 2,21 milliárd dollárra nőtt az okosdrogpiac éves forgalma. Illetve dehogy végződött így, ez folytatásos történet: szakértők szerint öt éven belül meglesz az évi 5,32 milliárdos forgalom is.
Nehéz meglátni a három pillanatkép közti ok-okozati összfüggéseket, de talán ennyiből is kiderül, hogy az emberiség évszázadok óta használ stimulánsokat. Nem kábítószereket, nem fájdalomcsillapítókat, nem hallucinogéneket: élénkítőszereket. Nem tudták pontosan, hogy mi az a koffein, a tein és a nikotin, de a kávét és a teát a Közel- és Távol-Keleten régóta fogyasztották, és az Újvilágból érkező dohány is egyre népszerűbbé vált, miután Sir Walter Raleigh meghonosította a dohányzást Angliában és Európában.
A növényi alapú stimulánsok (a kávé, a tea, a dohány, a vanília, a szerecsendió és más egzotikus fűszerek) a gyarmatokról kerültek Európába. A szintetikus hangulatjavítókat a német vegyiparnak köszönhetjük. Miután elveszítette az első világháborút, az 1918-as versailles-i békeszerződés megfosztotta Németországot a gyarmataitól, így a németek nem juthattak növényi stimulánsokhoz. A német vegyipar azonban már akkor is világszínvonalú volt, így szintetikus stimulánsokat kezdett fejleszteni.
Ahogy Norman Ohler könyve, a Totális kábulat – Drogok a harmadik birodalomban is megemlíti, az 1920-as években Berlin az egyik legkozmopolitább nagyváros volt: virágzott a német expresszionizmus, a Bauhaus, Bertold Brecht és Fritz Lang. A szabad szellemhez szabad (drog)fogyasztás társult: a német vegyipari cégek IG Farben néven egyesítették a termelési kapacitásukat, és tonnaszám gyártották az elsőosztályú kokaint, heroint és amfetamint. A háborús traumát kezelő évtizedes drogpartinak végül Adolf Hitler és a nácik vetettek véget, akik betiltották a kábítószer-fogyasztást – legalábbis a civil életben. A hadiiparban teljesítményfokozó harci drogként nemhogy tűrték, hanem támogatták a metamfetamin-fogyasztást: a Temmler Művek által gyártott Pervitin vegytiszta kristálymet volt.
Miután a németek (ismét) elveszítették a világháborút, az amfetaminfogyasztásnak is vége szakadt – pontosabban visszaszorult a gyógyszeriparba. Az elmúlt évtizedekben azonban egyre nagyobb igény mutatkozott olyan élénkítőszerek iránt, amelyek hatásmechanizmusa az amfetaminhoz hasonló, de káros mellékhatások nélkül.
Az agy már nem elég
A csökkenő hozadék (diminishing returns) elve nemcsak a közgazdaságtanban, hanem az agyműködésben is érvényesül. Folyamatosan ömlenek ránk az új információk, sosem látott sebességgel avul el a megszerzett tudásunk, és a fejlődéssel alig tudunk lépést tartani. Egyre több tanulnivalónk és egyre több munkánk van: a világ megértése ma már jóval nagyobb erőfeszítést igényel, mint száz évvel ezelőtt.
Hogy az agyunk mi mindenre képes, azt az elmúlt évezredek fejlődéstörténete bizonyítja. Az elménkre támaszkodva találtuk fel a kereket, a szövőszéket, a gőzmozdonyt és a relativitáselméletet, meg azokat a gépeket, amikkel 500 éve eljutottunk egy távoli kontinensre, 50 éve pedig egy távoli égitestre. A folyamatosan bővülő ismereteink fejben tartása és a köztük lévő összefüggések felfejtése azonban egyre nehezebbé vált. Az evolúció hiába vértezte fel az agyunkat rengeteg funkcióval, az egyedfejlődés évszázadokkal ezelőtti tempóra és életkörülményekre készített fel bennünket.
Ha egy idegen égitestet meg tudunk hódítani, nyilván megtehetjük ugyanezt a saját elménkkel is – gondolta az emberiség, és elkezdett potens stimulánsokat fejleszteni. Az emberi testnek a normális működéshez alvásra, evésre és pihenésre van szüksége. Ezek nélkül a szervezet vészjelzéseket küld: fáradságot, rosszullétet, a koncentrációs készség romlását. Az orvostudomány ezt nem tudja egy gombnyomással kiiktatni, de a gyógyszeripar egyre hatékonyabb, mellékhatásoktól mentes készítményeket állít elő, amik az emberi elme és a test utolsó tartalékait is kisajtolhatják.
Csodagyógyszerek a Szilícium-völgyben
A vegyi/biológiai eszközökkel elért teljesítményfokozástól nem érdemes csodát várni: aki eredendően hülye, az az okosdrogoktól (smart drug) sem lesz zseni. De a modern stimulánsoknak nem is ez a céljuk, hanem az, hogy az elme akkor is hatékonyan működjön, ha húszórás munkanapokkal kínozzák – mert ilyen is előfordul, például a techvilág szívében, a kaliforniai Szilícium-völgyben. A Techcrunch 2008-ban írt először a Provigilről, az intelligenciát és az állóképességet felturbózó csodadrogról. A cikk szerzője több szilícium-völgybeli cégvezetővel is beszélt, akiknél a húszórás munkanap nemcsak elméleti lehetőség, hanem a mindennapos rutin része volt.
A modafinil néven is ismert Provigilt az Egyesült Államokban vényköteles gyógyszerként forgalmazzák. Eredetileg narkolepsziagyógyszer volt, de mivel a szer úgy előzi meg a véletlenszerű elalvást, hogy fokozza az éberséget és a koncentrációt, sokan teszik vele elviselhetőbbé a hosszú munkanapokat. Bár ez abúzusnak számít, így orvosilag ellenjavalt, a határaikat feszegető munkaalkoholista techmogulokat ez egyáltalán nem zavarta.
A lelkes beszámolók szerint a Provigil csökkenti vagy teljesen kiiktatja az alvásigényt, általános hangulatjavítóként hat, ezenfelül fogyasztószerként is használható. Az amerikai légierő az F117-es repülőgépek pilótáin is tesztelte a készítményt, hogy megvizsgálja, mennyire romlik a legénység hatékonysága 88 órányi ébrenlét után.
Más stimulánsokkal szemben a Provigil előnye, hogy állítólag nem alakít ki függőséget, és viszonylag kevés mellékhatása van – már ha nem számítjuk azokat a szövődményeket, amik a napi húszórás ébrenlétből és az ezzel járó alvásmegvonásból fakadnak.
Mik azok a nootropikumok?
Az okosdrogokat hivatalos néven nootropikumoknak nevezik; a kifejezést Corneliu Giurgea román vegyész és pszichológus vezette be a köztudatba. Maga a szó görög eredetű (noos, mint „elme”, és tropein, azaz „felé”), és az agyi aktivitást fokozó készítményekre használják. Giurgea eredetileg altatót akart fejleszteni, de véletlenül egy, az agyi aktivitást fokozó szert szintetizált: a piracetámot.
A nootropikumok fejlesztése nem Giurgeával kezdődött; gyakorlatilag ide sorolható minden élénkítőszer, függetlenül attól, hogy természetes vagy mesterséges eredetű. A nootropikumok osztályozásánál általában két kategóriába sorolják a szereket:
- Természetes nootropikumok. Ide tartozik az összes növényi eredetű készítmény, amik javíthatják a kognitív képességeinket. Ezeket a szereket nem szabályozzák a gyógyszerügyi hatóságok: bárki szabadon megvásárolhatja és használhatja őket.
- Szintetikus okosdrogok. Ezek a készítmények a mentális funkcióink működését befolyásolják. Általában receptre kaphatók, és orvosi felügyelet mellett használhatók.
A természetes és a szintetikus nootropikumok közös jellemzője, hogy hatékonyabbá teszik a kognitív funkciók működését, és potenciálisan javíthatják az olyan mentális készségeket, mint a figyelem, az összpontosítás vagy a memória működése.
Mivel egyre nagyobb igény mutatkozik a szellemi teljesítményt fokozó készítményekre, nem csoda, hogy fellendült az okosdrogok iránti kereslet: a szakértők 2,21 milliárd dollárra becsülik a piac éves forgalmát, ráadásul a Grand View Research jelentése szerint 2025-re a piac mérete – ha marad az évi nyolcszázalékos növekedés – az ötszörösére nőhet. A jelentés szerint a depresszió, az öregedés, a szorongás és az alvásproblémák is hozzájárulhatnak az okosdrogpiac növekedéséhez, de a bevételek több mint egynegyede várhatóan a memóriajavító készítményekből fog származni.
Te mit tolsz, teát vagy Ritalint?
Valószínűleg mindenki találkozott már nootropikumokkal, hiszen több milliárdan fogyasztják őket. Ehhez nem kell ehhez szilícium-völgybeli munkaalkoholistának lenni, aki bankkártyával csíkozza az amfetamint a dohányzóasztal üveglapján: az olyan stimulánsok, mint a kávé vagy a tea is a természetes eredetű nootropikumok közé sorolhatók.
A természetes eredetű készítmények használatának évezredes előképe van, de a modern, szintetikus, esetenként jóval hatékonyabb szerek általában nem véletlenül vénykötelesek. Az alábbiakban bemutatunk 10, többé-kevésbé ismert nootropikumot és néhány okosdrogot, hogy képet kapjunk a stimulánspiac sokszínűségéről.
- Koffein. A mindennapokban a leggyakrabban használt nootropikum a koffein, ami egyszerre nootropikus, stimuláns és pszichoaktív szer. A koffein javíthatja az éberséget és az összpontosítást, miközben blokkolja az agyban a fáradtságérzetet okozó ciklikus adenozin-monofoszfát (cAMP) nevű vegyi hírvivőt. A cAMP hiánya miatt számos hormon és neurotranszmitter szabadul fel az agyban, ami fokozza az éberség érzetét, és ellensúlyozza az alváshiányból fakadó kognitív problémákat.
- L-teanin. A tealevelekből kinyerhető aminosav, az l-teanin enyhítheti a stresszt és a szorongást, csökkentheti a vérnyomást, és egyes mentális feladatoknál javíthat az összpontosítási képességen. Az l-teanin fokozza egyes agyhullámok aktivitását, ami a nyugodt koncentráltság érzetével tölt el. Aminosavként az l-teaninnek alig-alig vannak mellékhatásai.
- Magnézium. A magnézium az emberi étrend nélkülözhetetlen ásványi anyaga, mivel a szervezet minden sejtjének működésében szerepet játszik. Az ESFA állásfoglalása szerint egy átlagos felnőtt étrendjének napi 300-350 milligramm magnéziumot kell tartalmaznia – legalábbis ennyire van szükség a mentális egészséghez. A magnéziumelvonás inszomniát, depressziót, gyerekeknél pedig figyelemhiányos hiperaktivitás-zavart (ADHD) okozhat. Bár tudjuk, hogy a magnéziumhiány többféle kognitív zavart okozhat, kevés tanulmány foglalkozik a magnézium mentális egészségre gyakorolt hatásával.
- Ginkgo biloba. A ginkgo biloba – más néven leányszőrfa – egy Kínában őshonos növény, amit már évezredek óta használnak a tradicionális gyógyászatban. Egyes tanulmányok szerint a ginkgo fokozhatja a mentális funkciók hatékonyságát, és javíthatja az idősebbek kognitív képességeit.
- Bacopa monnieri. A bacopa monnieri – más néven kislevelű bakopa – vizes területeket kedvelő gyógynövény, az egész világon megtalálható; régóta használják az ajurvédikus gyógyászatban. Egy 12 hetes tanulmányban 300 milligramm Bacopa monnieri növelte az információ-feldolgozás és a tanulás sebességét és javította a memóriafunkciókat – legalábbis azokéhoz képest, akik placebót kaptak. Más tanulmányok kimutatták, hogy a növény potens nootropikum lehet, mivel a memóriafunkciókat, a stresszt és az agyműködést szabályozó neurotranszmitterek működésére hat. Antioxidáns tulajdonságai miatt segíthet csökkenteni az agy stressz-szintjét.
- Modafinil. A modafinil nevű okosdrogot elsősorban alvási rendellenességek, például a narkolepszia leküzdésére fejlesztették. Az Egyesült Államokban 1998 óta forgalmazzák vényköteles gyógyszerként; elsősorban Provigil néven találkozhatunk vele. A modafinilt kognitív teljesítményfokozóként is használják, noha a hatékonyságáról nincsenek egyértelmű bizonyítékok. A világ fegyveres erőinél gyakran használják amfetaminhelyettesítőként a harctéri fáradtság leküzdésére, és a Nemzetközi Űrállomáson is használják a cirkadián zavar okozta fáradtság ellensúlyozására. A modafinil mellékhatása lehet a hányinger és a fejfájás, súlyosabb esetekben kiütéseket és bőrelváltozásokat okozhat. Noha ritkán, de a mellékhatások ennél súlyosabbak is lehetnek.
- Noopept. A Noopept egy potens pszichoaktív nootropikum márkaneve. A klinikai felhasználása ígéretes lehetőségekkel kecsegtet – nem kizárt, hogy alkalmas lehet traumatikus agysérülések kezelésére –, de az erre irányuló kutatások még gyerekcipőben járnak. Bár több kutatás igazolta, hogy a Noopept védi az agyműködést, és lassíthatja a kognitív hanyatlás folyamatát, ezt csak súlyos agysérülést szenvedett pácienseknél mutatták ki; arra nincs bizonyíték, hogy egészséges embereknél is ilyen hatást érhet el.
- Piracetam. A piracetám egy, az úgynevezett racetámok osztályába sorolható nootropikum. Európában gyógyszerként forgalmazzák, de étrendkiegészítőként az Egyesült Államokban is árusítják. Az Egyesült Királyságban a piracetámot receptre adják a myoclonus nevű rángógörcs kezelésére, de más nootropikus felhasználási területe nincs. Többnyire depresszió, szorongás, görcsrohamok, demencia és diszlexia kezelésére írják fel, de az agy neuroplaszticitását és a neurotranszmitterek működési hatékonyságát is javíthatja. A szer hatékonyságáról vegyes bizonyítékaink vannak, de az tény, hogy nagyon kevés mellékhatása van.
- Metilfenidát (Ritalin). A Ritalin vényre kapható gyógyszer, ami a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD), valamint a narkolepszia kezelésére szolgál. Az Egyesült Államokban forgalmazott Adderallhoz hasonló Ritalin stimulánsként megnöveli az agyban a dopamin- és a noradrenalin-koncentrációt, de az Adderall-lal ellentétben a Ritalinban nincsenek amfetaminszármazékok. Egészséges felnőtteknél a Ritalin javítja a rövidtávú memória működését, az információ-feldolgozás sebességét és az összpontosítást. Általában jól tolerálható szer, de nagy dózisban fogyasztva a várttal ellenkező hatást válthat ki. A 18-25 éves korosztályban különösen magas a visszaélésszerű használata. A Ritalin legismertebb mellékhatásai: inszomnia, étvágytalanság, fej- és hasfájás. Szélsőséges esetben és nagy dózisban a Ritalin pszichózist, hallucinációkat, rohamokat, szívritmuszavarokat vagy magas vérnyomást okozhat. A Ritalin erős stimuláns, így csak akkor érdemes szedni, ha azt az orvos ajánlja, aki segít megakadályozni az abúzust.
- Adderall. Aki kicsit közelebbről ismeri a nootropikumokat, alighanem hallott már az Adderallról, holott a készítményt csak az Egyesült Államokban forgalmazzák. Az Adderall csak az egyik márkaneve annak az amfetaminalapú gyógyszernek, amit elsősorban narkolepszia és ADHD kezelésére használnak. Stimulánsként az Adderall módosítja a központi idegrendszer működését, és módosítja néhány neurotranszmitter működését az agyban, ami az agyi aktivitás fokozódásával jár. Mivel gyakran írják fel receptre, az Adderall a nootropikumok gyógyászati célú felhasználásának címerállata, mivel egy általában jól tolerált, hatékony készítmény, ugyanakkor megvannak a mellékhatásai is. Az Adderall fogyaszttása depresszióhoz, téveszmékhez vagy agresszív viselkedéshez vezethet.
A szakma szkeptikus, de bizakodó is
Az okosdrogok elterjedését nem mindenki fogadja kitörő örömmel. Felix Hasler, a Humboldt Egyetem kutatója 2012-ben publikált egy csípős hangvételű kiáltványt (Neuromithology: A Treatires Against The Interpretational Power of Brain Research), amelyben a saját maguktól eltelt neurológusokat kritizálta az idegtudományok sajátos értelmezése és a szexinek feltüntetett kutatásaik miatt. Hasler szerint szinte egy hét sem múlik el szenzációs médiabeszámolók nélkül, amik az új neurológiai kutatásokról szólnak, és nemcsak a gyógyszerfejlesztésben, de az életminőség-javulásban is áttörést ígérnek. A kiáltványban Hasler az agy teljesítményének maximalizálását kritizálta, és megvetően nyilatkozott a mentális edzésprogramokról (neurobics), az agyteljesítményt fokozó készítményekről (neuroceuticals), és a tökéletes agy kifejlesztésére irányuló törekvésekről.
Bár a nootropikumok hatásáról általában lelkes beszámolókat hallhatunk, Barry Gordon, a Johns Hopkins Medicine neurológiai részlegének igazgatója szerint nincs rá erős bizonyíték, hogy a memóriajavítónak tartott készítmények hatékonyabbá tennék az agyműködést. Nincs rá bizonyíték, hogy működnének, ahogy az sem bizonyítható, hogy biztonságosak-e.
Gordon szkeptikus a nootropikumokkal kapcsolatban. Szerinte a kognitív funkciók mögött meghúzódó agytevékenység annyira összetett és komplex folyamat, hogy még ma sem értjük meg teljes egészében, így nem lehet kijelenteni, hogy egy-egy készítmény gombnyomásra fokozhatja a működésüket. Ugyanakkor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a leglelkesebb fogyasztók sem számolnak a palcebóhatással, ami nagyban hozzájárulhat a nootropikumok népszerűségéhez.
„Ha magabiztosan állítod, hogy szerinted jobb teljesítményt fogsz nyújtani, csakugyan jobb teljesítményt fogsz nyújtani.”
Chris D’Adamo, a Marylandi Egyetem gyógyszerészeti központjának vezetője más véleményen van. Gordonhoz hasonlóan ő sem hiszi, hogy a nootropikumok emberfeletti agytevékenységet idézhetnek elő, de vannak, akik profitálhatnak a használatukból. Akik a kognitív funkcióik működését javítanák, jobban járnak, ha rendesen alszanak, tápanyagokban gazdag diétát folytatnak, és elsajátítják a megfelelő stresszkezelési stratégiákat. Ugyanakkor – véli D’Adamo – a megfelelő nootropikumok tisztább gondolkodást eredményezhetnek, és idősebb korban csökkenthetik a mentális hanyatlás esélyeit.
Hogy hosszú távon mi lesz az okosdrogok sorsa, azt nehéz megjósolni. Az elemzők által jósolt piacbővülés alighanem egyéni-eseti szinten is felszínre hozza majd az egyes készítmények kockázatait és mellékhatásait. Idővel a forgalomban lévő és még felfedezésre váró készítmények hatásmechanizmusát is pontosabban ismerhetjük meg; valószínűleg egyre hatékonyabbak és biztonságosabbak lesznek. De ez érthető igény az emberiség részéről; ha már lemondtunk a 15 órás munkahétről, legalább a túlórázás legyen elviselhető.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: