A kokain és a hatalmi mámor neurobiológiája

A Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontjának (EMCDDA) legfrissebb, 2019 júniusában közzétett jelentése szerint a kokain csúcsra ért Európában.  A rendőrségi, egészségügyi és kérdőíves felmérések információit összesítő riport szerint kokainból a lefoglalások száma és a lefoglalt mennyiség egyaránt idén tetőzött a kontinensen. A szakértők szerint a kokain megnövekedett hozzáférhetőségére utal az is, hogy a kábítószer kiskereskedelmi tisztasága egy évtizede nem volt ilyen magas.

A dél-amerikai kokacserje (Erythroxylon coca) leveleinek kivonatából előállított molekula, a C17H21NO4 népszerűsége ma az 1980-as évek amerikai kokain-reneszánszát idézi. 

C17H21NO4, közkeletű nevén kokainForrás: Wikimedia Commons

„A grammonként 20-25 ezer forintos áron beszerzett fehér por használata Magyarországon is egyre általánosabb, bár kétségtelenül csak egy bizonyos egzisztenciális szint fölött” – mondta a Qubitnek Szemelyácz János pszichiáter, addiktológus. 

A stimuláns magyarországi karrierjére jellemző, hogy a rendszerváltással a klasszikus illegális drogok előtt is nyitottá vált Magyarországon egészen sokáig csak a szervezett alvilági és a nem kevésbé szervezett félvilági körökben töltött be kitüntetett szerepet, és csak a 2000-es évek elején vált népszerű menedzser-ajzószerré. Az elmúlt évtizedben végül a politika szféráiba is beszivárgott – mint az október 13-i önkormányzati választás kampányhajrájában kiszivárgott videókból és a kapcsolódó információkból is valószínűsíthető.  

A kokain története és mára részletesen feltárt neurobiológiai hatásmechanizmusa megmagyarázza, hogyan vált a szer a luxus, a hatalom és a könnyű élet egyik szimbólumává. 

Serkent és érzéstelenít

Albert Niemann, a Göttingeni Egyetem kémikus hallgatója 1859-ben azt kapta diplomafeladatul  professzorától, hogy dolgozza ki azt a módszert, amellyel megbízható minőségben és kereskedelmi mennyiségben is előállítható a pár évvel korábban az Archiv de Pharmazie folyóiratban ismertetett erythroxyline nevű növényi kivonat. Akkorra ugyanis kiderült, hogy a dél-amerikai indiánok kedvelt serkentő és éhségcsillapító növénye olyan érzéstelenítő hatású anyagot tartalmaz, amely jól használható például torok- és szemműtéteknél.

Az ifjú gyógyszerkémikus nem okozott csalódást: 1860-ban az említett lapban  publikálta disszertációját az alkaloida előállításának kissé bonyolult, de megbízhatóan működő technológiájáról. A Pallas Nagy Lexikona szócikke szerint a lemosott, majd kiszárított növényi leveleket „nátriumkarbonát-oldattal megnedvesítve megszárítják, azután petroleum-éterrel extrahálják. Az oldószer elpárologtatása után visszamaradó masszát éterben kell feloldani, az oldatba eztán sósavgázt vezetnek, amidőn az éterben oldhatatlan sósavas kokain kiválik. A sósavas kokain vizes oldatából lúggal magát a kokaint választják le, melyet borszeszből átkristályosítanak. Tisztán előállítva színtelen, lúgos kristálykákból áll; (...) ez a Cocainum hydrochloricum.

A 20. század elején a C17H21NO4 kémiai képlettel leírt kokakivonatot ezzel egy időben az olasz Angelo Mariani dobta piacra Vin Mariani néven, ami a vízen kívül gyakorlatilag csak a serkentő növényi kivonatot tartalmazta. Jules Verne, Émile Zola, Henrik Ibsen vagy XIII. Leó pápa kedvelt italának sikere buzdította fel John Sebastian Pemberton amerikai gyógyszerészt is, aki 1885-ben forgalomba hozta a Coca-Colát, a kokával és a szintén élénkítő kóladió levével dúsított cukrozott üdítőitalt. A „Coca-Cola-mámornak” az Egyesült Államok kormánya 1907-ben rendelettel vetett véget, betiltva az ilyen összetételben történő gyártást.  

A kokainmolekula 3D-benFotó: Tim Nugent/Image Source

Carl Koller bécsi szemorvos 1884-ben egy tudományos szimpóziumon igazolta a szer érzéstelenítő hatását, és doppingoló tulajdonságairól is beszámolt. Az előadáson ott ült a pszichiátria atyja, Sigmund Freud, aki főként búskomor bécsi kisasszonyokat és életunt arisztokratákat kezelt, és még abban az évben közzétette kokainterápiás tapasztalatait. A kokain villámgyorsan közkedvelt serkentőszerré vált a bohémvilágban. 

Rövidesen az is kiderült, hogy a porformában felszippantott, oldatként megivott, illetve befecskendezett kokain az ópiumhoz, illetve a morfinhoz hasonlóan rabságot okoz. A gyakran hatalmi mámorként leírt eufória és az addikció miértjének kiderítésére azonban egészen az elmúlt évtizedig, az orvosi képalkotó technológiák és a molekuláris neurobiológiai módszerek megjelenéséig kellett várni.

Hatalmi mámor és a sejtszintű tanulás

„Az jó ideje tudott volt, hogy a kokain a központi idegrendszer stimulálásával az agy jutalmazó központjára fejti ki a hatását. Korábban úgy gondolták, hogy az ezért felelősnek tartott vegyületek, a noradrenalin és dopamin nevű hírvivő (transzmitter) anyagok termelődését, felszabadulását serkenti” – mondja Szemelyácz. Sokáig ezzel magyarázták a semmi másra nem hasonlító kokaineufóriát is, ami még véletlenül sem bódulat vagy kábulat, hanem részben a mindent überelő omnipotencia érzése, vagyis hogy kokain hatása alatt a fogyasztó úgy érzi, mindenre képes, bármit megtehet, minden sikerülni fog. A kokainfogyasztó ebben a tekintetben hasonlít az alkoholtól lerészegedett emberre, aki rettentően bátor. Csakhogy vele ellentétben a kokainista első pillantásra józannak látszik: nem dülöngél, nem bizonytalan, tekintete nem fátyolos, beszéde is érthető. Az eufória mellé társuló libidóemelkedés szintén arra utaló jel, hogy a fent nevezett anyagok termelését befolyásolja a molekula. 

A 2010-es évek kutatásai azonban kiderítették, hogy a kokain sokkal rafináltabban fejti ki hatását, mivel elsősorban annak a neurotranszmitternek, a glutamátnak az anyagcseréjét befolyásolja, amely Szemelyácz szerint az agy jutalmazó rendszerét is magába foglaló dopaminerg pályák hírvivő molekulája.  

Ezek a pályák hálózzák be az érzelmekért, a motiváció kialakulásáért, a viselkedés és az ösztönök kontrolljáért, valamint a memóriáért felelős agyterületeket. Az alábbi ábrán a fontosabb hírvivő anyagok által meghatározott útvonalak és az általuk összekötött agyterületek vázlata látható – a kokain ezek működését befolyásolja. 

Jutalmazó rendszer: a középagyból az előagyba vezető dopaminerg pályákForrás: Az orvosi élettan tankönyve 2011

Mint Szemelyácz elmondta, a fenti pályarendszer rendkívül összetett feladatokat lát el. Funkciója a motivációs, jutalmazási és megerősítési folyamatok szervezése  (Nucleus accumbens), a memória szabályozása (Hippocampus), különböző szociális jelek és ingerek észlelése, azok emocionális osztályozása és minősítése (Amygdala), emellett az affektív, vagyis indulati és a motivációs működések szervezését és kontrollját is végzi az asszociatív kéregterületekben (Praefrontalis cortex), aminek alapvető szerepe van az emberi cselekvések irányításában, a gondolkozásban és az intellektuális aktivitásban.

Az utóbbi évek kutatásai feltárták, mondja Szemelyácz, hogy miféle neurobiológiai folyamat áll a rendkívül gyorsan kialakuló kokainfüggőség hátterében. Kiderült, hogy a kokacserje hatóanyaga a sejtszintű tanulásra, az úgynevezett neuroadaptációs mechanizmusra is erős hatással van. Ennek lényege, hogy a kokain az idegsejtek egymás közötti kommunikációját lehetővé tevő érzékeny végződéseket, a szinapszisokat is képes átrendezni, méghozzá már pár használat után is.  „A delikvens még nem is érzi a kokain euforizáló hatását, de az újbóli használat utáni vágy már ki is alakult” – mondta Szemelyácz.

Ennek az a magyarázata, hogy a kokain hatására felszabaduló és a lebomlásában gátolt dopamin „nem a jutalom nagyságát, hanem a várható jutalom valószínűségét kódolja a szinapszisokban”. Vagyis az idegsejtek először a drogkereső magatartást kiváltó szignálokat tanulják meg, ez ég bele a szinapszisokba. Ez a magyarázata annak is, hogy az évekig absztinens kokainista szervezetének nem kell újra megismerkednie a szerrel. 

A kokain kiváltotta hatalmi mámor is a glutamát anyagcsere befolyásolásán keresztül alakul ki, méghozzá úgy, hogy az agy jutalomközpontjában, a nucleus accumbensben felszabaduló dopamin önti el az agykérget. Ez a fordítottja annak a folyamatnak, mint amikor a valóságos hatalom érzékelésére beinduló tesztoszteron-termelés kezdi el serkenteni a dopamintermelést. A hatalmi mámor is ugyanarra a srófra jár mindkét esetben: a kokainfogyasztót eluraló omnipotencia, a „mindenre képes vagyok” érzése azonban azért lehet intenzívebb, mert a dopamin a kognitív kontrollfolyamatok is gátolja, vagyis az önuralomra is jelentős hatással van.

Korábbi cikkeink a témában:

Feleslegessé teszi a számítógép a nyelvészeket?

Amikor fordítanak, az emberek a szoftverekkel ellentétben nemcsak a két nyelv szavainak, szerkezeteinek a megfeleléseit ismerik, hanem értik is, amit fordítanak. És hogy ez mit is jelent pontosan, hogyan is lehetne megragadni és felhasználni, arról egyelőre senkinek sincs fogalma. Nyelvészek nélkül nem is lesz.