Hogyan védekezzünk a szarvasgázolás ellen? Farkasokkal!
A Michigan Tech ökológusa, Rolf Peterson még emlékszik azokra az időkre, amikor a Felső-félszigeten (Michigan Upper Peninsula) átvezető autóutakat szarvastetemek szegélyezték. Ennek akkor lett vége, amikor az 1990-2000-es években szürke farkasok települtek be a térségbe Minnesotából és Kanadából. Peterson szerint a farkasok megjelenése visszavetette a szarvasgázolások számát.
Hasonló eredményre jutott egy másik kutatócsoport is, akik nemrég Wisconsinban gyűjtöttek adatokat a szarvasgázolások és a farkasvándorlások közti összefüggésekről. Arra voltak kíváncsiak, hogy a farkasok feltűnése a régióban hogyan hatott a gázolásokra. Megállapították, hogy a farkasok megjelenése megteremtette azt a környezetet, amit a tudósok a félelem területének (landscape of fear) hívtak.
A vadon pásztorkutyái
A tanulmány eredményeit a PNAS folyóirat hétfői száma közölte. Dominic Parker, a tanulmány társszerzője szerint a gázolások száma nemcsak azért csökkent, mert a betelepülő farkasok vadászni kezdtek a szarvasokra, hanem azért is, mert a szarvasokban fellépő félelem az állatok viselkedésére is kihatott.
„Miután a farkasok feltűntek a megyében, nagyon rövid időn belül 24 százalékkal csökkent a szarvasgázolások aránya. A zsákmányállat viselkedésére is kihat, ha egy nagy ragadozóval élnek egy térségben. A farkasok a táj lineáris jellegzetességei, például az utak, a csővezetékek és a patakmedrek mentén haladnak. A szarvasok ezt megtanulják, és alkalmazkodhatnak hozzájuk.”
–mondta a Phys.org hírportálnak Parker, a Wisconsini Egyetem természeti erőforrásokkal foglalkozó közgazdásza.
A szürke farkasokat az 1973-ban elfogadott, a veszélyeztetett fajokról szóló törvény az elsőként védett állatok közé sorolta. A farkasokat 1995-ben telepítették vissza a Yellowstone Nemzeti Parkba. Az Egyesült Államok más régióiban a szürke farkasok eloszlása természetes mintát követ: az Egyesült Államok 48 másik államban összesen 5500 példány él.
Akkor is gazdaságosak, ha pusztítják az állatokat
Az új tanulmány arra is kitért, hogy a farkasok jelenléte – annak ellenére, hogy a farmerek által tartott állatokra is vadásznak – komoly megtakarítást jelenthet, mert a ragadozók csökkentik a szarvasgázolások valószínűségét.
Peterson, a Michigan Tech kutatója szerint a kutatások jelentősen alábecsülik, hogy mekkora kárt okoznak a gázolásos balesetek. Ezt azért is nehéz megbecsülni, mert az erre irányuló vizsgálatok gyakran figyelmen kívül hagyják az orvosi kezelés költségeit, és azzal sem foglalkoznak, hogy ezek az ütközések halálos balesetekhez vezethetnek.
Az Egyesült Államok Közlekedési Minisztériuma szerint a gázolásos balesetek évente több mint nyolcmilliárd dolláros kárt okoznak.
„A farkasokkal kapcsolatos gazdasági tanulmányok többnyire negatív eredménnyel zárul, mert az állatállomány-veszteségre összpontosítanak. De a farkasok sok más szempontból is formálják az ökoszisztémát - igaz, ennek a gazdasági hasznát nehéz megbecsülni.”
– mondta a kutatás eredményeiről Dave Mech, a minnesotai US Geological Survey vezető kutatója, aki nem vett részt az új tanulmány elkészítésében, de méltatta annak eredményeit.
Adrian Treves, a Wisconsini Egyetem természetvédelmi biológusa szerint a farkasokról szóló tanulmány növelheti az élővilággal kapcsolatos tudatosságot; a tudománynak számolnia kell vele, hogy milyen költségekkel és előnyökkel jár a nagy ragadozók elszaporodásának engedélyezése a természetben.
Noha készültek tanulmányok, amik azt vizsgálták, hogy mennyi bevételt hoztak a Yellowstone-parknak a farkaslesre érkező turisták, az ebből származó bevételt nem azoknak a közösségeknek juttatják el, akiknek együtt kell élniük a farkasokkal – mondta Jennifer Raynor, a Wesleyan Egyetem természetierőforrás-szakértője, az új tanulmány társszerzője.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: