Ókori nekropoliszra bukkantak egy horvát szigeten

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Egy vélhetően a 4-5. század környékéről származó nekropolisz, vagyis óriási temető maradványaira bukkantak régészek az Adriai-tenger egyik horvát szigetén, Hvaron. A különös helyszínre a 17. században épült Radošević-palota egyik kertje alatt találtak rá a felújítási munkákat megelőző vizsgálat során, és az elmúlt két hónapot az ásatások során feltárt leletek tanulmányozására szánták.

A Kantharos nevű helyi régészeti csoport közleménye szerint összesen 20 sírhelyet tártak fel, 32 ember csontmaradványaival, egy összesen 65 négyzetméteres területen. Ezen felül találtak még egy második században épített kőfal maradványait, és egy ötödik századból származó városkapu részeit. A nekropolisz maradványai mellett számos amfórát, kerámia edényt és lámpát, üvegből készült tárolókat, valamint érméket is találtak. A társaság szerint a palota így „Hvar legfontosabb és leggazdagabb régészeti lelőhelyévé” vált.

Bár Hvar szigetét az újkőkorszak óta folyamatosan lakták különböző népek, mielőtt i.e. 385-ben görög telepesek vették be a szigetet. Kevesebb mint kétszáz évvel később aztán már a rómaiaké lett a sziget, majd egészen az időszámításunk szerinti 7. századig kellett várni, hogy a szláv népcsoportok megérkezzenek a szigetre.

Csontok és edényekFotó: Kantharos

A nekropolisz maradványai között egyszerű síremlékek mellett különös, cseréppel fedett sírköveket is találtak, és az emberi maradványok is kifejezetten jó állapotban maradtak fenn: több csontvázat hatalmas edényekbe helyezve találtak meg, a velük együtt eltemetett személyes tárgyaik társaságában. Bár a hvari csontvázakról nem tudni, hogy milyen korban elhunyt emberekhez tartoztak, ezt a temetési rituálét a régészek szerint gyerekeknek tartották.

„Ha praktikusan nézzük, akkor mondhatnánk, hogy mivel a holttestek olyan törékenyek voltak, meg kellett őket védeni a környezettől, még akkor is, ha halottakról van szó” – mondta a Live Science-nek Yoav Arbel régész, aki 2020 decemberében bukkant rá egy edényben eltemetett csecsemő maradványaira az izraeli Jaffa városában. „De úgy is lehet értelmezni, hogy az edény az anyaméh szimbóluma, vagyis a csecsemő így visszakerül a Földanyához, vagy akár édesanyja szimbolikus védelme alá.”

Tárgyakkal együtt egy edénybe temetett ember (vélhetően gyerek) maradványai HvaronFotó: Kantharos

Hvar szigetén az elmúlt években több hasonlóan kirívó leletet is találtak: 2016-ban egy 18 sírhelyet tartalmazó római nekropoliszra bukkantak a szigeten, tavaly pedig két, viszonylag jó állapotban fennmaradt hajóroncsot fedeztek fel Hvar partjainál. A Kantharos folytatja a vizsgálatokat, amelyek során igyekeznek még többet megtudni a helyi temetési rituálékról, valamint a kerámiák készítéséről és kereskedelmi hálózatairól.