Az 1600-2700 éves leletek rámutathatnak az ókori Egyiptomban uralkodó betegségekre is, több nőnél például medencecsont-sérülés nyomait találták.
Az ókor egyik legnagyobb mérnöki teljesítményének számító szamoszi alagút egyiptomi másolata hosszú idő óta a legjobb lehetőséget nyújtja a régészeknek, hogy felfedezzék Kleopátra sírját egy templomkomplexum mélyén.
Az ismert ajándékosztó alakját ihlető görög püspök, Szent Miklós sírhelyét a mai Törökország területén tárták fel egy elsüllyedt templomban, amelyre később egy másik templomot építettek.
A Varsói Egyetem régészei szerint Mehtjetju, a férfi, akit a sírba temettek, valószínűleg a legelőkelőbb körökhöz tartozott, és ő kezelte a fáraó titkos dokumentumait is. A hivatalnok sírja viszont szegényesen díszített, ebből azt a következtetést vonják le, hogy hirtelen érhette a halál.
Egy Hvar szigetén található palota udvarát ásták fel régészek, és városkapu, kőfalak, valamint egy nagy temető maradványaira bukkantak. Egy szokatlan temetési rituálé nyomait is felfedezték: a gyerekeket óriási edénybe, különböző tárgyakkal együtt temették el a 4–5. századból származó nekropoliszban.