Magyarországon is támad a kajszilevéltetű
A Kínából és Közép-Ázsiából származó, mára a mérsékelt égövi országokban világszerte termesztett kajszibarack Magyarország egyik jelentős gyümölcsféléje. Egészen a közelmúltig néhány, zömében Európában őshonos kártevő és kórokozó (gyümölcsmoly, gutaütésszerű elhalás, apiognomóniás levélfoltosság) ellen kellett csak védeni. Tavaly azonban megjelent egy új, már az első szezonban rengeteg kárt okozó ellensége is.
Magyar kutatók most a Journal of Plant Diseases and Protection folyóiratban megjelent tanulmányukban számoltak be a feltehetően a Távol-Keletről, esetleg Indiából, Japánból vagy Oroszországból behurcolt kajszilevéltetű (Myzus mumecola) első magyarországi megjelenését.
A tanulmány szerzői – Borbély Csaba, a Magyar Agrártudományi Egyetem (MATE) Kertészettudományi Doktori Iskola PhD-hallgatója és Markó Viktor, a MATE Rovartani Tanszékének professzora – szerint az apró, az alig 2-3 milliméteres rovart Európában eddig csak Olaszországban figyelték meg, először 2016-ban. Magyarországon 2020 tavaszán jelent meg, és azonnal óriási kárt okozott számos régió gyümölcsöseiben.
A kajszilevéltetű rokonaihoz hasonlóan a levelek szívogatásával okoz kárt elsősorban a tavaszi időszakban. A károsított hajtásokon a levelek idő előtt lehullanak, gyakran a hajtáscsúcs is visszaszárad, ami nyári új hajtásnövekedést okozva gyengíti a fákat, és rontja a korona szerkezetét.
A kutatók szerint június közepére a levéltetvek elhagyják a kajszit, majd életciklusukat valamilyen, egyelőre még nem azonosított nyári tápnövényen folytatják, de a torzult, összesodródott levelek ezután is láthatók a fákon.
A rovar ivaros alakjai ősszel visszatelepülnek a kajszira, az áttelelő tojásokat a kajszi hajtáscsúcsaira, a rügyek tövéhez helyezik, figyelték meg a kutatók, akik szerint azért kell kiemelt figyelmet szentelni az új kártevőnek, mert a „kajszitermesztésben és a kiskerti növényvédelemben a levéltetvek elleni védekezés a korábban is jelen lévő levéltetűfajok kis jelentősége miatt eddig nem szerepelt külön”.
Korábbi kapcsolódó cikkeink: