Magyarországon is támad a kajszilevéltetű
A Kínából és Közép-Ázsiából származó, mára a mérsékelt égövi országokban világszerte termesztett kajszibarack Magyarország egyik jelentős gyümölcsféléje. Egészen a közelmúltig néhány, zömében Európában őshonos kártevő és kórokozó (gyümölcsmoly, gutaütésszerű elhalás, apiognomóniás levélfoltosság) ellen kellett csak védeni. Tavaly azonban megjelent egy új, már az első szezonban rengeteg kárt okozó ellensége is.
Magyar kutatók most a Journal of Plant Diseases and Protection folyóiratban megjelent tanulmányukban számoltak be a feltehetően a Távol-Keletről, esetleg Indiából, Japánból vagy Oroszországból behurcolt kajszilevéltetű (Myzus mumecola) első magyarországi megjelenését.
A tanulmány szerzői – Borbély Csaba, a Magyar Agrártudományi Egyetem (MATE) Kertészettudományi Doktori Iskola PhD-hallgatója és Markó Viktor, a MATE Rovartani Tanszékének professzora – szerint az apró, az alig 2-3 milliméteres rovart Európában eddig csak Olaszországban figyelték meg, először 2016-ban. Magyarországon 2020 tavaszán jelent meg, és azonnal óriási kárt okozott számos régió gyümölcsöseiben.
A kajszilevéltetű rokonaihoz hasonlóan a levelek szívogatásával okoz kárt elsősorban a tavaszi időszakban. A károsított hajtásokon a levelek idő előtt lehullanak, gyakran a hajtáscsúcs is visszaszárad, ami nyári új hajtásnövekedést okozva gyengíti a fákat, és rontja a korona szerkezetét.
A kutatók szerint június közepére a levéltetvek elhagyják a kajszit, majd életciklusukat valamilyen, egyelőre még nem azonosított nyári tápnövényen folytatják, de a torzult, összesodródott levelek ezután is láthatók a fákon.
A rovar ivaros alakjai ősszel visszatelepülnek a kajszira, az áttelelő tojásokat a kajszi hajtáscsúcsaira, a rügyek tövéhez helyezik, figyelték meg a kutatók, akik szerint azért kell kiemelt figyelmet szentelni az új kártevőnek, mert a „kajszitermesztésben és a kiskerti növényvédelemben a levéltetvek elleni védekezés a korábban is jelen lévő levéltetűfajok kis jelentősége miatt eddig nem szerepelt külön”.
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
Növényi gént fedeztek fel egy kártevő rovar genomjában
A dohánymolytetű természetes génmódosításnak vetette alá magát, hogy ellenálljon a növényi mérgeknek. A horizontális géntranszfer jelensége felettébb ritka a bonyolultabb testfelépítésű eukariótákban.
Már az egész országban zabálja a diótermést az invazív fúrólégy
Az elmúlt tíz évben több mint kétszeresére nőtt Magyarország diótermő területe, évi hétezer tonna az átlagos hozam. Erre megjelent, és mostanra tömegessé is vált a tengerentúli kártevő, a dióburokba petéző fúrólégy.
A klímaváltozás szinte legyőzhetetlenné teszi a Magyarországot is elárasztó invazív poloskákat
Az enyhe telek kedveznek a melegebb éghajlatról elszármazott invazív poloskaféléknek, ami városban csak idegesítő, a mezőgazdálkodóknak azonban már pénzben mérhető kárt okoz. Az ázsiai márványospoloska az USA-ban már komoly kártevő, itthon is fel kell készülni a hatékony védekezésre. De hogyan lehet megszabadulni tőle?