A tíz európai ország 1998 előtti és 2010 utáni tételeit, köztük egy villányi kékfrankost és egy tokaji sárgamuskotályt is elemző vizsgálat riasztó eredményekre jutott.
A malaccsiga még csak a kezdet volt, most először írták le a tarajos, a hódító és a kispöckű meztelencsiga jelenlétét is Magyarországon. Dél felől közelítenek.
A milliós nézettségű lepkés és baktériumtenyésztős videókat készítő kutató doktori értekezésében a törzsinjektálást vizsgálja, ami hatékonyabb lehet a permetezésnél, az EU-ban mégsem számít bevett gyakorlatnak.
A parlagfű-olajosbogár 30 százalékkal is csökkenti a parlagfű pollentermelését, ám Európában például a napraforgót is károsítja. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói azért is elemezték a rovar terjedési mintázatait, hogy felmérjék a növényvédelmi alkalmazás kockázatait.
A növekvő kereslet miatt egyre több növényvédő szer fogy, és ennek megfelelően egyre több ilyen vegyszer is jut az ember szervezetébe: míg 2011-ben csak a vizsgált kivik 4 százalékán talátak maradványokat, 2019-ben már a 32 százalékukon akadt ilyesmi.
A távol-keleti eredetű rovarfaj tavaly jelent meg először Magyarországon, ahol azonnal komoly károkat okozott a kajszibarackosokban.
A kutatók az Európában már tiltott rovaritó szereket okolják a tömeges pusztulásért. A mézelő méhek számának drasztikus mértékű csökkenése világjelenség.
A rovarirtók nem megfelelő használata óriási veszélyt jelent a háziméhekre. A somogysárdi Dömötörfi Család Méhészetében ezerszámra pusztultak a gyűjtést végző dolgozók, a méhész szerint a növényvédő szerek miatt.