Új ősembertípust fedeztek fel Izraelben

Eddig ismeretlen ősemberfajt fedezett fel egy izraeli régészcsoport Ramla városának közelében. A szakértők szerint a 120-140 ezer éves maradványok – egy koponya- és egy állkapocsdarab – egy rég kihalt embercsoport utolsó túlélőjéhez tartozhattak.

A kutatók a most felfedezett embertípust Nesher Ramla Homo néven jegyezték be. A Nesher Ramla maradványait felfedező kutatók szerint az egyed egy korábban élt fajhoz tartozhatott, ami több százezer éve rajzott ki a régióból, hozzájárulva a neandervölgyi ember, valamint ázsiai rokonainak egyedfejlődéséhez.

Dr. Hilda May, a Tel Aviv-i Egyetem kutatója szerint az új felfedezés átformálhatja az emberi evolúció történetét, mivel új alapokra helyezheti a neandervölgyi ember evolúciójának eddig ismert történtét, ami szorosan összekapcsolódott Európával.

„Az egész Izraelben kezdődött. Úgy véljük, hogy egy helyi csoport lehetett a forráspopuláció. A jégkorszak idején a Nesher Ramla csoportjai több hullámban vándorolhattak át Európába a Közel-Keletről.”

– mondta May a BBC-nek.

A 120-140 ezer éve élt ősember, a Nesher Ramla Homo most felfedezett állkapocs- és koponyadarabkája.
photo_camera A 120-140 ezer éve élt ősember, a Nesher Ramla Homo most felfedezett állkapocs- és koponyadarabkája. Fotó: AFP

A kutatók szerint a Nesher Ramla embercsoport korai tagjai már négyszázezer éve is jelen lehettek a Közel-Keleten. A kutatók több hasonlóságot figyeltek meg az új leletek, illetve a neandervölgyi ember feltűnése előttről származó európai leletek között.

Dr. Rachel Sarig, a Tel Aviv-i Egyetem munkatársa szerint most először sikerült kapcsolódási pontokat találniuk a Levantban talált példányok egyedfejlődési ívében.

„Számos emberi maradványra bukkantunk Qesem, Zuttiyeh és Tabun barlangjaiban, amelyek abból az időből származnak, amit eddig egyetlen embercsoporthoz sem rendeltünk hozzá. De azokat és a most felfedezett Nesher Ramlát összehasonlítva megállapítható, hogy őket is befogadták az új emberek csoportjába.”

– mondta Sarig.

A Nesher Ramla állkapocsdarabkája.
photo_camera A Nesher Ramla állkapocsdarabkája. Fotó: AFP

Dr. May azonban úgy gondolja, hogy a most felfedezett ősember a neandervölgyi ember közvetlen őse lehetett:

„Az európai neandervölgyi élete valójában itt, a Levantén kezdődött, és Európába vándorolt, miközben más embercsoportokkal kereszteződött.”

A régi-új emberfaj – véli Israel Hershkovitz, a Tel Aviv-i Egyetem professzora – azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy a kelet-ázsiai ősemberek és a neandervölgyi ember egyedfejlődésére is hathatott. A Kelet-Ázsiában fellelt ősemberek és a neandervölgyi ember ugyanis egyaránt hasonlóságokat mutat a Nesher Ramlával.

A Nesher Ramla maradványait egy korábbi süllyesztőben találták meg, az őskori emberek által gyakran látogatott területen. A kutatók szerint ezen a területen vadmarhákra, lovakra és szarvasokra vadásztak, amit a szintén itt talált több ezer kőszerszám, valamint a levadászott állatok csontja is alátámaszt.

A Ramla közelében végzett feltárás során felfedezett csontok egy eddig ismert embertípushoz sem köthetők. Mint kiderült, egy új embertípusról van szó, amit Nesher Ramla névre kereszteltek.
photo_camera A Ramla közelében végzett feltárás során felfedezett csontok egy eddig ismert embertípushoz sem köthetők. Mint kiderült, egy új embertípusról van szó, amit Nesher Ramla névre kereszteltek. Fotó: AFP

Dr. Yossi Zaidner, a jeruzsálemi Héber Egyetem elemzése szerint az ősemberek ugyanolyan módszerekkel készítették a szerszámokat, mint a modern kori emberek.

„Meglepett bennünket, hogy már az ősemberek is olyan eszközöket használtak, amiket eddig csak a Homo sapienshez kötöttünk. Ez arra utal, hogy a két csoport kapcsolatban állhatott egymással. Úgy véljük, hogy csak vizuális vagy szóbeli képzéssel lehet elsajátítani az eszközkészítés alapjait. Az eddigi megállapításaink azt sugallják, hoy az emberi evolúció nem olyan egyszerű, mint eddig hittük: sokféle szétszóródás és érintkezés történt a különböző embercsoportok között.”

– mondta Zaidner.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás
link Forrás