Több mint 17 ezer éves a legősibb kenguru ábrázolás
A Melbourne-i Egyetem kutatói lopódarazsak fosszilizálódott fészkei alapján végezték el a radiokarbon kormeghatározást.
A Melbourne-i Egyetem kutatói lopódarazsak fosszilizálódott fészkei alapján végezték el a radiokarbon kormeghatározást.
Három forradalmi technológia – az őssejt-visszaprogramozás, a CRISPR génszerkesztés, valamint a miniagyak tenyésztésének lehetősége – együtt járult hozzá ahhoz, hogy a kutatók elkezdhetik összeilleszteni az emberi agy több százezer éves fejlődéstörténetének darabjait.
Evolúciós örökségünk, hogy az agyunk a magas kalóriatartalmú ételek felderítésére van bedrótozva.
A maradványok vizsgálata azt mutatja, hogy a korai emberek olyan növényeket használtak fel derékaljaikhoz, amelyeket a helyiek mindmáig sikeresen vetnek be az élősködő rovarok elűzésére.
Kevés ilyen régi lelet került elő, a vízilócsontból készült eszközt valószínűleg a Homo erectus készítette. A mostani leletet Etiópiában találták, az egyetlen hasonló korú és kidolgozású eszközt Tanzániában tárták fel.
Egy Tel-Aviv-közeli barlangban talált csontok arra utalnak, hogy már több százezer évvel ezelőtt gondoltak arra az emberek elődjei, hogy raktározni kell az ételt.
Egy nemzetközi archeogenetikai kutatás arra az eredményre jutott, hogy a 40 ezer évvel ezelőtt Európát megszálló modern ember módszeres vadászhadjárata tüntette el a Földről a hatalmas, de békés Ursus spelaeust.
Eddig ismeretlen emberfajt azonosítottak a Fülöp-szigetekhez tartozó Luzon szigetén. A fosszíliák alapján a Homo luzonensis egy méternél is alacsonyabb lény volt, aki két lábon járt ugyan, de fára is mászott.
Kisebb testű emlősök 14 ezernél is több csontleletét vizsgálták régészek, és arra jutottak, hogy már 30-40 ezer éve szofisztikált módszerekkel jutottak hozzá a makákóvacsora összetevőihez.
Egy amerikai nyelvészprofesszor szerint az 1,8 millió éve feltűnő Homo erectus már hajókat épített és szigetekre utazott, ehhez pedig szüksége volt nyelvi kommunikációra.