A neandervölgyiek és a modern ember hatalmas területen keveredhetett egymással
Jóval gyakoribb és földrajzilag kiterjedtebb lehetett a neandervölgyiek és a modern ember közti párosodás egy friss genetikai kutatás szerint.
ősember
Megtalálták a legkorábbi tüzet, amit ember gyújtott; sajnos már kialudt
A kutatóknak négy évbe telt, hogy bebizonyítsák: az angliai Bernham közelében talált leletek nem természetes, hanem ember által gyújtott tűz maradványai. Evolúciós szempontból hatalmas lépés volt ez az emberiségnek.
Nyolcvanezer éves nyílhegyeket találtak Üzbegisztánban
Ha tényleg nyílvesszőkhöz erősítették őket, akkor ezek a világ legrégebbi nyílhegyei.
A gyenyiszovai ember Szibériától Délkelet-Ázsiáig, nagyon eltérő éghajlati körülményeket is kibírt
A gyenyiszovaiak akár a jéghideg szibériai éghajlathoz és a délkelet-ázsiai langymeleghez is képesek voltak alkalmazkodni. Ezt mutatja egy most azonosított állkapocs, amely Tajvannál került elő.
A mai csimpánzok ugyanúgy választanak és használnak szerszámokat, ahogy elődeink tették évmilliókkal ezelőtt
A csimpánzok pont úgy választják ki a köveket és használják például a dió feltöréséhez, ahogyan az ember tette 2,5 millió évvel ezelőtt. Sőt, ez a készségük öröklődik is.
A neandervölgyiek egy eddig ismeretlen törzsét azonosították egy Franciaországban fellelt lelet alapján
Kezdetben úgy becsülték, hogy több mint 100 ezer éve élhetett Thorin, a genetikai vizsgálatok azonban kimutatták, hogy alig 40 ezer éve.
Egy ötvenezer éves csont lándzsahegy arról árulkodik, hogy a neandervölgyi ősember nem csak kő eszközöket volt képes előállítani
Tudatosan megmunkált, lócsontból készült lándzsahegy, amelyet vadászathoz használtak. Azt jelzi, az emberelőd kifinomultabb technológiákban is járatos volt.
Páratlan betekintést nyertek kutatók a neandervölgyiek tűzrakási szokásaiba
Egy kelet-spanyolországi lelőhelyen régészek egy áttörő kormeghatározási technikával feltárták, hogy milyen hosszan használtak 52 ezer évvel ezelőtt neandervölgyiek egyes tűzrakóhelyeket. A módszer segíthet a faj viselkedésének jobb megértésében.
Lávacsövekben húzhatták meg magukat a szaúdi sivatag lakói több ezer évvel ezelőtt
A vulkánkitörések után kialakuló, barlangszerű képződményekben először találtak emberi jelenlétre utaló nyomokat – juhot és kecskét ábrázoló sziklarajzok is előkerültek.
Az ADHD előnyt jelenthetett az őskori embercsoportokban
Erre utalnak a figyelemhiányos hiperaktivitás tüneteit mutató alanyok online gyűjtögető játékban elért eredményei, állítják a Pennsylvania Egyetem kutatói.
Direkt gömbölyítették elődeink az 1,4 millió éves kőgolyókat, amiket Izraelben találtak
A régészek korábban azt feltételezték, hogy kalapácsként való használatuk után nyerték el alakjukat, de egy friss elemzés szerint már a Homo erectus is szándékosan formált golyókat.
Eddig nem ismert őskori állatábrázolásokat tesz láthatóvá egy egyszerű 3D-s módszer
Madridi kutatók az észak-spanyolországi La Pasiega barlangrendszerben feltárt sziklafestményekről készítettek sztereofotókat.
A neandervölgyiektől örökölhettük a hosszabb, vékonyabb orrméretet
Míg a modern ember ajkainak alakja a gyenyiszovai elődöktől származhat, az orrunkat az Afrikából hidegebb éghajlatra költöző ősemberek és a neandervölgyiek keveredése alakíthatta.
Az európai ember eddig ismeretlen ősei túlélhették a jégkorszak legdurvább időszakát is
Egy friss tanulmány szerint az Európában kb. 30 ezer éve élt gravetti kultúrának valójában két genetikai vonala volt: a déliek túlélték a jégkorszakot, aztán észak felé terjeszkedtek.
A neandervölgyiek génjeinek köszönhetjük, hogy ha nem is mindig könnyen, de fel tudunk kelni reggel
A neandervölgyi emberek elég jó korán kelők voltak, ebből örökölt a mai ember is. Egy friss tanulmány szerzői pedig azonosították az adaptívnak tekinthető kronotípus genetikai alapjait.