Nagyobb eséllyel emlékszünk vissza a magas, mint az alacsony kalóriatartalmú ételek térbeli pozíciójára – derítette ki egy új kutatás, amit a Scientific Report közölt. Az eredmények azt sugallják, hogy az emberek térbeli emlékezőtehetsége – amivel megkülönböztethetjük az egyes objektumok egymáshoz viszonyított pozícióját – úgy fejlődött, hogy előnyben részesítse a magas kalóriatartalmú nyersanyagokat.

A kutatást vezető Rachelle de Vries és munkatásai 512 résztvevő bevonásával vizsgálták meg az önkéntesek ételfelderítő képességeit. A kísérlet során a résztvevőknek egy fix útvonalat kellett követniük a szobán belül, ahol nyolc ételmintát, illetve nyolc ételillatú pamutcsomót helyeztek el különböző helyszíneken. Amikor a résztvevők elértek az egyes mintákhoz, megszagolták, illetve megkóstolták azokat. Az ételek és a szagminták listáján olyan tételek szerepeltek, mint az alma, a burgonyacsipsz, a csokis brownie vagy az uborka.

A kísérletben részt vevőket a degusztációs körséta után arra kérték, hogy jelöljék meg egy térképen, hogy hol voltak a szobán belül az egyes ételek. Az önkéntesek 27 százalékkal nagyobb pontossággal határozták meg az ételminták helyét, mint az illatmintákét, és 28 százalékkal nagyobb pontossággal jelölték a magas kalóriatartalmú ételeket. Az édes és a sós ételek megjelölése között nem volt kimutatható különbség. Az alanyok térbeli memóriájában 243 százalékos javulást mutattak ki, amikor a kísérletvezetők kihagyták a tesztből az illatmintákat, és csak ételeket használtak.

Az eredmények alapján az emberi térérzékelést és az ehhez kapcsolódó emlékezőtehetséget a magas kalóriatartalmú ételek erősen befolyásolják. Ez a torzítás alighanem az őskorig vezethető vissza, ugyanis a vadonban élő ősemberek élelmiszer-beszerzési lehetőségei közel sem voltak olyan kiszámíthatók, mint manapság. A túlélés kulcsa a minél magasabb kalóriatartalmú ételek megtalálása volt – állítják a tanulmány szerzői.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Mi történik a testeddel, ha tényleg telezabálod magad?

Dippold Ádám majom 2020. július 31.

A Bath-i Egyetem kutatói megvizsgálták, hogy milyen folyamatok zajlanak le az emberben, ha iszonyúan teletömi magát pizzával. A túlevést rövid távon jobban kezeli a szervezet, mint eddig hitték volna, de a kutatók nem javasolják, hogy az ember rendszeresen feszegesse a gyomra határait.

Lehetetlen küldetésnek tűnik, hogy 10 milliárd ember jóllakjon, és a felmelegedés is 2 fok alatt maradjon

Kun Ádám tudomány 2019. november 22.

A felmelegedés önmagában is a mezőgazdasági termelés visszaesését vonja maga után a Föld nagy részén, ráadásul a növekvő népesség etetéséhez 56 százalékkal kellene növelni az élelmiszer-termelést. Ehhez viszont sem elég megművelhető föld, sem elég víz nem áll rendelkezésre. A Budapesten rendezett Tudományos Világfórumon kutatók kongatták a vészharangot.

Utánajártak, van-e határa az emberi állóképességnek, és kiderült, hogy van

Bodnár Zsolt tudomány 2019. június 7.

Az extrém sportteljesítmények esetében az emberi test elkezdi felfalni önmagát. A terhesség majdnem olyan megerőltető, mint a Tour de France.