A népbetegségnek számító bütyök az egész lábat érintő probléma
A nyugati társadalmakban a népesség 25-30 százaléka szenved bütykös lábdeformitásban, közülük 60-70 százalék nő – hívja fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem honlapján Rodler Endre, a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinikájának főorvosa.
A köznyelvben bütyöknek nevezett, a talpél belső oldalán kialakuló Hallux valgus az öregujj (nagylábujj) és a hozzá tartozó lábközépcsont jellegzetes billenése, ilyenkor a lábközépcsont a deformitás miatt nem tudja jól megtámasztani az ujjat, így az lefordul a csontról.
A lábsebész szerint a betegek két okból fordulnak orvoshoz ilyen esetekben: van, akiket esztétikailag zavar a kinövés, mások pedig a fájdalom miatt kérnek orvosi segítséget. Ám, amikor ezzel a tünettel találkoznak, nem csak a bütyköt kell megvizsgálni, hanem az egész lábat, hiszen a problémához hozzátartozhat akár lúdtalp vagy Achilles-ín rövidülés is.
A bütyök kialakulásának okai között a genetikai faktorok, szalaglazaság és más instabilitási tényezők mellett a főorvos a jelentősebb túlsúlyt és a magas sarkú, hegyes orrú cipőket emeli ki. Szerinte ezek a lábbelik olyanok, mintha folyamatosan egy lejtőn állna az ember és csúszna lefelé, ezért az előláb, vagyis a lábfej elülső része és a lábujjak belefeszülnek a cipő orrába, a hegyes orrú cipő pedig még össze is tereli az ujjakat elősegítve ezzel a bütyök kialakulását. A lábsebész szerint a probléma kezdeti szakaszában a láb statikáját talpbetéttel lehet helyrehozni a hosszúboltozat megtámasztásaként, míg a deformitás lassítására, helyreállítására gyógytorna javasolt. Szóba jöhetnek a fájdalom csillapítására krémek és gyógyszerek, ultrahangos, lézeres kezelések és egyéb fizioterápiás eszközök is, és meg lehet próbálni az éjszakai síneket is. De ezek a termékek sokszor többet ígérnek, mint amire valóban képesek – állítja a főorvos, aki szerint egy markáns deformitást ezekkel már reménytelen helyreállítani.
A kezelésnek része lehet egy standard röntgenfelvétel, amelyet idővel megismételnek. Ezeken a felvételeken mérhető az esetleges állapotromlás. Ha a láb statikai helyzete kedvezőtlen irányba változik, akkor el kell gondolkodni a műtéten – javasolja a lábsebész.
Előrehaladott állapotban gyakran a műtét a választandó kezelési metódus. Ilyenkor az egész láb szerkezetét meg kell vizsgálni, és egyére szabott műtéti tervet kell felállítani. Az operációnak része a csontos kinövés eltávolítása, illetve a lábközépcsont helyretétele. Nem elég azonban a csontokra figyelni, a lágyrészekkel, ízületei tokokkal is foglalkozni kell, hiszen deformitáskor azok szerkezete is átalakul. Egyik helyen lazítani, másik helyen szűkíteni szükséges az ízületi tokokat, hogy a műtéttel elért eredmény hosszú távon is megtartható legyen. Ha az operációt nem jól tervezik meg, vagy a kivitelezésnél hiányoznak a lágyrésztechnika lépései, amitől a korrekció megtartja a műtét során elért pozíciót, akkor könnyebben visszatérhet a deformitás. Ezért különösen fontos a pontos műtéti terv kivitelezése. A műtétet követő gyógyulás 4-6 hetet vesz igénybe.
(Via Semmelweis Egyetem)
Korábbi kapcsolódó cikkeink: