Magyar műszer kutatja az űridőjárást

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

2021. augusztus 17-én, magyar idő szerint hajnali 3 óra 47 perckor a VV19 küldetés keretében sikeresen elindult az európai Vega hordozórakéta, fedélzetén a RadMag első változatával. Az Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Űrkutatási Laboratóriumában fejlesztett RadMag egy az űrbéli sugárzási tér és a mágneses tér kombinált mérésére alkalmas műszer, amellyel Magyarország a tervek szerint részt vesz az Európai Űrügynökség (ESA) űridőjárási célú kisműholdas konstellációs küldetésében – adta hírül az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat honlapja.

A műszer egy háromegységes, körülbelül 30 x 10 x 10 köbcentiméteres, CubeSat szabványú magyar fejlesztésű műhold része. A RadCube misszió nemzetközi konzorcium keretein belül valósul meg, amelynek vezetését az ESA a budapesti C3S Kft.-re bízta. A küldetés célja a RadMag műszer technikai demonstrációja, vagyis éles körülmények között, a világűrben igazolni az alkalmazott technológia alkalmasságát.

A RadMag műszer a műholdba szerelés előttFotó: EK

Az ESA célja, hogy Európa önálló előrejelző- és védőhálózatot üzemeltethessen, ezzel függetlenítve magát a jelenlegi mérőhálózat nagyrészt amerikai műholdakból álló rendszerétől. Egy ilyen műholdrendszer kialakítása meglehetősen költséges. A 10–30 centiméteres kisműholdak ugyan kiválóan alkalmasak a mérőeszközök technikai demonstrációjára és esetenként tudományos célú vizsgálatokra, azonban űridőjárási célú szolgáltatások esetében a hosszú távú megbízhatóságot is szem előtt kell tartani. Ezért is vetődött fel az ESA részéről a „potyautas”-koncepció, azaz hogy a szóba jöhető következő generációs ESA szolgáltató műholdakon a jövőben olyan megfelelően kis erőforrás-igényű űridőjárási műszereket helyezzenek el, mint a RadMag.

A VEGA startja fedélzetén a RadMag-alFotó: JM GUILLON/ ESA-CNES-ARIANESPACE

Magyarország mint az ESA teljes jogú tagja 2019-ben csatlakozott az űrügynökség űrbiztonsági önkéntes programjához. Ezzel megnyílt a lehetőség arra, hogy hazánk az ESA űridőjárási vizsgálatainak aktív részese legyen. A D3S-RadMag projekt keretében az EK Űrkutatási Laboratóriumának munkatársai egy olyan koncepciót dolgoztak ki, amely moduláris felépítésének köszönhetően nagyfokú rugalmasságot biztosít. A műholdplatform adta lehetőségeknek, illetve az ESA igényeinek megfelelően a rendszer több, félvezető detektorból álló sugárzásmérő teleszkópot és a mágneses tér változásainak vizsgálatára szolgáló magnetométer-egységet is képes magába foglalni. Emellett alkalmas arra is, hogy a jövőben akár további, magyar fejlesztésű mérőegységekkel, például az elektronsűrűség mérésére szolgáló Langmuir-szondával vagy az elektromágneses tér mérésére szolgáló SAS mérőműszerrel egészítsük ki.

(Via ELKH)

Korábbi kapcsolódó cikkeink: