Az egyik legnagyobb, fúziós energiával foglalkozó amerikai startup bejelentette, hogy Virginiában építi meg első erőművét, ami a 2030-as évek elején kezdene el működni. Ne lepődjünk meg, ha nem így lesz.
Az oxfordi JET idén leáll, a francia ITER indulása 2030 utánra csúszott. A hivatalosan ma megnyitott, japán-európai koprodukcióban elkészült kísérleti reaktortól, a JT-60SA-tól fontos eredményeket várnak a fizikusok.
A Japánban beüzemelt JT-60SA tokamak diagnosztikai célú intelligens kamerarendszerét az Energiatudományi Kutatóközpont kutatói és mérnökei fejlesztették.
Hogyan választották ki a jelölteket, és mi vár rájuk a következő másfél évben, mielőtt egyikük útnak indul a Nemzetközi Űrállomásra? Erről kérdeztük a kiképzésben részt vevő Nagy Klaudia Vivien kardiológust és Hirn Attila fizikust a Qubit podcastjának legújabb adásában.
A Semmelweis Egyetem, az Energiatudományi és a Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai korábban nem ismert koronavírus-forrásokat azonosítottak.
A Gateway űrállomás lakómoduljában helyet kapó kísérleti sugárzásmérő rendszertől az űrhajósok biztonságának garantálását várják, és a rendszer legfontosabb egységét az Energiatudományi Kutatóközpont a Remred Kft.-vel közösen fejleszti.
Az Energiatudományi Kutatóközpont Nanoszerkezetek Laboratóriumában elért eredmény a jövőben akár plazmonalapú számítógép megvalósítását is lehetővé teheti.
Az USA, az EU, Oroszország és Kína együttműködésében épülő ITER munkálatait 2025-ben tervezik befejezni, tíz évvel később pedig már áramot is termelhet. A Nap működését imitáló berendezés biztonsági eszközein az Energiatudományi Kutatóközpont munkatársai is egy évtizede dolgoznak.
Az Energiatudományi Kutatóközpont Űrkutatási Laboratóriumában fejlesztett RadMag az űrbéli sugárzási tér és a mágneses tér kombinált mérését végzi.