Az európai űrügynökség, az ESA a napokban publikálta a Gaia misszió legfrissebb adatai alapján készült képet, rajta közel kétmilliárd csillaggal.
Utoljára láthatjuk közeli képeken a Merkúr krátereit és vulkanikus régióit, mielőtt 2026 végén megkezdi fő küldetését az európai-japán BepiColombo.
Az űrügynökség két új terven dolgozik, amelyek a korábban elvetett koncepcióhoz képest több milliárd dollárt spórolhatnak meg, és hamarabb meg is valósulhatnak.
Az űrtávcső a Földtől 30 millió fényévnyire található galaxist örökítette meg lenyűgöző részletességgel.
A képeken UV- és látható fényben is megmutatják magukat a Nap különböző forróságú rétegei, de a mágneses mezejéről és a plazma áramlásáról is készült térkép.
Donald Trump szereti a látványos eredményeket, és Musk állítólag megígérte neki, hogy 2028-ig embert juttat a Marsra. Ez a szakértők szerint gyakorlatilag lehetetlen, viszont az átszervezés rendesen felbolygatja majd a nemzetközi űripart, így az európait is.
Az Európai Űrügynökség Euclid űrtávcsövének 260 megfigyeléséből készült mozaikfelvételét kedden közölték. A hihetetlen részletességű kép vizsgálata a titokzatos sötét anyag és a sötét energia természetét segíthet feltárni a kutatóknak.
A hétfőn elindított európai űreszköz felméri majd, hogy pontosan miként hatott a NASA DART szondájának két évvel ezelőtti becsapódása a 151 méteres Dimorphos kisbolygóra.
Az európai űrügynökség Proba–3 missziójában így az olyan napjelenségeket vizsgálhatják, amelyek a földi technológiákra és villamos hálózatokra is hatással vannak.
A Mars légkörének speciális körülményei olyan mintázatokat eredményezhetnek, amiknek nincs párjuk a Földön. Köztük magas hegycsúcsok környékén porral keveredő orografikus felhőket, amik vulkáni hamufelhőkre emlékeztetnek.
Az európai-japán űrszonda elhaladása során a tervezettnél közelebb merészkedik a legbelső bolygóhoz, miután az energiaellátó rendszerének meghibásodása miatt meg kellett változtatni pályáját.
Az új műholdat kedden lőtték fel az Egyesült Államokból. Az EarthCARE négy műszerrel kémleli majd a felhőket, amiből a kutatók a jövőben várható felmelegedés mértékét is precízebben tudják majd meghatározni.
Nagy kincsre leltek a NASA Magellan szondájának 1990-es évekbeli adatait újravizsgáló olasz kutatók: két, nagy területű, akkoriban keletkezett lávafolyásra. Ezek alapján a Vénuszon olyan gyakoriak lehetnek a vulkánkitörések, mint a Földön.
Csak januárban lőtték fel, és még tesztelés alatt áll, de máris elkápráztatta a tudósokat a közös európai-kínai röntgenteleszkóp, amely egy természetes jelenségre alapozva készít széles látószögű képeket.
A sokoldalú robot az Enceladus vastag jégkérge alatti óceánba is beférkőzhet a természetes felszíni nyílásokon keresztül – mesélte a Qubitnek a projektet vezető Matthew Robinson, a NASA robotmérnöke.