A James Webb űrtávcső, minden idők legdrágább és legfejlettebb űrteleszkópja már a tesztfázisban elképesztően éles képeket készít az univerzumról. Az első teljes értékű, tudományos felvételek július közepére várhatók – a kutatók szerint attól kezdve új korszak nyílik a csillagászatban.
Az Európai Űrügynökség videóján Matthias Maurer mutatja be esti rutinját a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén. Súlytalan fogkefék, lebegő vízcseppek, szevasztok!
A Solar Orbiter űrszonda 25 felvételéből összeillesztett kép sosem látott részletességgel mutatja be a fortyogó csillagot, és az egymillió Celsius-fokos napkorona is jól kivehető rajta.
Az Európai Űrügynökség szerint nagyon valószínűtlen, hogy nyáron útjára indulna az európai építésű szonda, amely orosz rakétán indulna és orosz leszállóegységgel érkezne a Marsra. A bejelentés a küldetésen évek óta dolgozó európai és magyar kutatóknak is nagyon fájdalmas hír.
Az Európai Űrügynökség űrszondája egyetlen képen örökítette meg a teljes napkorongot és az eddig látott legnagyobb proturbenciát.
Két héttel indítása után véget ért a hatlépcsős kicsomagolási folyamat, és kinyílt a 6,5 méteres, 18 elemből álló aranyszem, vagyis az eszköz főtükre. A műszerek kalibrálása még öt hónapot vesz igénybe, aztán kezdődhet az eddigi legambiciózusabb projekt az univerzum titkainak feltárására.
Már csak a főtükör kicsomagolása van hátra, és megkezdheti az univerzum kezdeteinek feltárására és a lakható bolygók felkutatására irányuló munkáját a világ valaha volt legdrágább és legfejlettebb űrteleszkópja.
Karácsony első napján már kedvezett az időjárás a Hubble utódjának tartott űrtávcső kilövéséhez, így a James Webb megkezdheti az univerzum és a Földhöz hasonló bolygók felfedezését.
A Gateway űrállomás lakómoduljában helyet kapó kísérleti sugárzásmérő rendszertől az űrhajósok biztonságának garantálását várják, és a rendszer legfontosabb egységét az Energiatudományi Kutatóközpont a Remred Kft.-vel közösen fejleszti.
A BepiColombo küldetéshez használt űreszközök pénteken elég közel jutottak a bolygóhoz, hogy felvételeket készíthessenek róla. Ahogy az űrhajók egyre közelebb jutnak a bolygóhoz, úgy lesznek egyre jobb minőségek a továbbított felvételek.
Visznek-e magukkal az űrhajósok Geiger–Müller-számlálót? Mi az a dél-atlanti mágneses anomália, és milyen jelenség a foszfén? Mit kutat majd a három új Vénusz-szonda? Kun Emma és Molnár László csillagászokkal és állandó szerzőnkkel, Tóth Andrással folytatódik a Qubit csillagászati és űrkutatási podcastsorozata.
Az Energiatudományi Kutatóközpont Űrkutatási Laboratóriumában fejlesztett RadMag az űrbéli sugárzási tér és a mágneses tér kombinált mérését végzi.
Ha a Woodsat ideje lejár, nem lesz belőle űrszemét, hanem egyszerűen elég, hiszen fából van. Valtava voitto!
A baktériumokkal és a mikrobákkal szemben ellenálló űrruhát tervezett a Nemzetközi Űrállomás asztronautáinak az Európai Űrügynökség és egy bécsi biotechnológiai cég. Van, ahol muszáj űrtechnológiával kivédeni a mosógéphiányt.
A marsi élet nyomaira vadászó mozgó űrlaboratórium gyűjthet talaj- és kőzetmintákat, de nem juttathatja vissza őket a Földre. A NASA és az Európai Űrügynökség bőkezű szerződésekkel ösztönzi a szakértőiket a visszatérő technológia fejlesztésére. Az első ösztöndíjat a fegyver- és repülőgépgyártó Northrop Grumman kapta.
Az európai-amerikai űrszonda negyedszázados karrierje során nélkülözhetetlennek bizonyult az űridőjárás előrejelzésében és a Nap aktivitásának megfigyelésében, ráadásul több ezer üstököst is felfedezett. És bár volt, hogy majdnem teljesen nyoma veszett, az előrejelzések szerint öt évig még biztosan bírja.
A Magyar Asztronautikai Társaság tanulmányi csapatversenyének győztesei az Európai Űrügynökség legnagyobb létesítményébe, a hollandiai Noordwijkbe látogathatnak el.
Az Európai Űrügynökség szerint a kövekkel borított felszín alatt több millió, sőt akár több milliárd éves tórendszerek húzódhatnak meg, amelyek az élet jeleit rejthetik magukban.
A Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai is hozzáteszik a magukét az Európai Űrügynökség két év múlva startoló JUICE-missziója sikeréhez.
Az amerikai, az európai és a japán űrhivatal közös projektéből kiderül, miként alakultak a légszennyezettségi adatok, az építkezések vagy a városok éjszakai kivilágítása a COVID-19-járvány idején.
A SolO hét éven át vizsgálja majd tíz műszerével a Nap legfontosabb jelenségeit, például a napszelet vagy a napkitöréseket, ráadásul példátlan közelségről: mindössze 42 millió kilométerről.
Az Európai Déli Obszervatórium csillagászai kimutatták azt a kozmikus kémiai összefüggést, ami megmagyarázza, miként kerülhettek a Földre a csillagközi felhőkben keletkező, az ismert élet kialakulásában jelentős szerepet játszó elemek.
A NASA szondát ütköztet a kisbolygóba, az európai űrügynökség pedig egy másikkal elemzi annak hatásait. A közös misszió célja, hogy kiderítsék, ki lehet-e téríteni az útjából egy Föld felé tartó aszteroidát.
A szén-dioxid-kibocsátást monitorozó speciális műholdak mellett 2025-től további mérőegységek figyelik a globális földi klíma változásait jelző paramétereket. A fejlesztésekre 1,8 milliárd eurót szavaztak meg az Európai Unió tagállamai.
„Tájékoztattuk a SpaceX-et, ahonnan azt válaszolták, hogy nem terveznek cselekedni” – írta az Európai Űrügynökség, amelynek így rendhagyó manőverrel kellett elkerülnie az ütközést.
1992-ig kellett várni az első Naprendszeren kívüli bolygó felfedezésére. Azóta viszont beindult az ipar, most már négyezernél tartunk. És hol van még a vége!
Az ESA innovatív új küldetést indítana 2028-ban Comet Interception néven. A több részből álló európai szonda egy még felfedezésre váró, érintetlen, a Nap közelébe merészkedő üstököst vizsgálna. Konkrét célpont nélküli szondát indítani nem annyira rossz ötlet, mint amilyennek hangzik.
2021 márciusában landolhat a Marson az ESA első marsjárója, hogy a múltbeli és egy esetleges jelenlegi élet lehetőségeit kutassa. A magyar közreműködők a víz utáni kutatáshoz szolgáltattak földi adatokat, az Alföldön is fúrtak. Kereszturi Ákos előadása az áprilisi Budapest Science Meetupon.
Egy nemzetközi kísérletben azt vizsgálják, hogy hogyan hat a mesterséges gravitáció az emberi testre. Bár álommunkának tűnhet, hatvan napot ágyban tölteni nem egyszerű feladat, de a kutatók azt remélik a vizsgálatoktól, hogy általuk nemcsak az űrben, hanem a Földön is hasznosítható eredményekhez jutnak.
Az Európai Űrügynökség több európai céggel szerződött, hogy 2025-re eljusson a Holdra – igaz, addigra már a fél világ beelőzi.
A NASA nemrég bejelentette, hogy következő marsjárója az ősi tó és folyódelták maradványait rejtő Jezero-kráterben landol majd. Innen származhatnak majd az első Földre hozott kőzetminták.
Az Aeolus fellövését már majdnem húsz éve tervezik, a műholdat augusztus 22-én állították pályára. A Kourouból fellőtt szatelitnek fontos missziója van: ez az első olyan eszköz, amely az egész világra kiterjedő adatokat szállít a kutatóknak a Föld szeleiről.
A Nemzetközi Űrállomásról egy robotkar lökte ki az űrbe a RemoveDebrist, amely az első hetekben a magával vitt „szeméten” tesztelgeti hulladékgyűjtő képességeit.
Az Európai Űrűgynökség marskutató szondája először küldött haza képet a bolygó jéggel borított krátereiről.
Az európai űrhivatal űrtávcsöve, a Gaia 2013-ban indult útnak, és nemcsak a csillagok pozícióját, hanem fénnyességüket és színüket is rögzíti. Itt az eredmény.
Egy amerikai utas kártérítést követel a Spirit Airlinestól, mert szerinte a légitársaság arra kényszerítette, hogy megszabaduljon lelki támaszként bejegyzett, receptre felírt törpehörcsögétől. Ő meg lehúzta a vécén.