A krími-kongói vérzéses láz potenciális terjesztőjét találták meg Magyarországon

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Alig három hónappal az után, hogy elindult az ELKH Ökológiai Kutatóközpont lakossági kullancsfigyelő kezdeményezése, előkerült az első példány a keresett, Magyarországon nem őshonos Hyalomma kullancsból.

A Vas megyében felfedezett példányt a pécsi Nemzeti Virológiai Laboratórium közreműködésével molekuláris biológiai módszerekkel vizsgálják tovább, hogy megállapítsák, megfertőződött-e kórokozókkal.

Nem ez az első esett, hogy Hyalommát találnak Magyarországon: a 30 százalékos mortalitású, védekezés híján az emberrel akár két hét alatt is végző krími-kongói vérzéses láz (CCHF) hordozójaként számon tartott Hyalomma marginatum egy nem kifejlett egyedét, vagyis nimfáját két évvel ezelőtt a Margitszigeten fedezték fel. A krími-kongói vérzéses láz Európában eddig szórványosan fordult elő Romániában és a Balkánon. Maga a kullancs Horvátországban is megtalálható, de a kutatók a közelmúltig vélték, hogy ennél északabbra a téli fagyok miatt nem él túl. A közelmúltban azonban a Magyarországgal szomszédos országokban, sőt Németország északi részén, Hamburg közelében is megtalálták a Hyalomma marginatum felnőtt egyedeit.

Citizen science

A Kullancsfigyelő projektben a kutatók a citizen science módszerével vizsgálják az Európában is egyre gyakrabban előforduló, a krími-kongói vérzéses lázat is okozó kullancsok felbukkanását és megtelepedését Magyarországon. A projekt indítása óta számos lakossági bejelentés, e-mail, fotó és beküldött példány érkezett az Ökológiai Kutatóközponthoz. A lakosság által észlelt egyedek között előfordult más ízeltlábú is, de a legtöbb esetben valóban kullancsokról érkezett jelentés. 

Az eddig beérkezett öt kullancsfaj – és egy közeli rokon vérszívó, az óvantag – közül kétségkívül az augusztusban bejelentett Hyalomma kullancs a legfigyelemreméltóbb. A Vas megyei településen egy kutyatulajdonos észlelte a nagyméretű, gyors mozgású, csíkos lábú példányt, amely a kutyáján mászkált. A kutya nem járt külföldön, a közeli madárvárta viszont nagy valószínűséggel megfelelő körülményeket biztosított a vándormadárral érkező kullancs fejlődéséhez.

Fotó: Ökológiai Kutatóközpont

Az ÖK kutatói továbbra is kérik a lakosságot, kiemelten a kutya-, ló- és szarvasmarhatartókat, hogy az észlelt kullancsokat a megszokottnál tüzetesebben figyeljék meg, és ha Hyalomma egyedet találnak, jelezzék azt a kullancs@ecolres.hu e-mail címen. 

Gyakoribbnak érzik a kullancscsípést

A napokban tették közzé egy internetes kullancsfelmérés eredményeit is, eszerint emberben és állatban is több a csípés. A Sokk a rovar Facebook-oldal kérdőívét több mint háromezren töltötték ki, ők összesen 14 ezer csípésről számoltak be. 

Az elmúlt évek enyhébb telei kedveztek a vérszívóknak, a kullancsszezon ezért hamarabb, már kora tavasszal elkezdődött. Ez visszaigazolódott a felmérésben is, hiszen a válaszadók 53,8 százaléka szerint az elmúlt öt évben gyakoribbá váltak a kullancscsípések a családjukban, 44,1 százalékuk stagnálást tapasztalt, és csak elenyésző részük számolt be csökkenésről. A válaszadók közül legtöbben a háziállataiknál is növekvő csípésszámot jeleztek az elmúlt öt évben.

A válaszadók 64,3 százalékának a családjában volt kullancscsípés az elmúlt egy évben, míg a háziállataik esetében 65,2 százalékuknál. A családtagok körében jellemzően 1-3 csípés történt, míg a házi kedvenc kutyák, macskák esetében nem ritkán 5-10-et vagy annál is több esetet számoltak össze. A kérdőívet kitöltők 12,2 százalékának családjában már okozott fertőző megbetegedést a kullancscsípés.

A résztvevők összesen mintegy 4200 kullancscsípésről számoltak be családjukban és 9900-ról kutyáikban, macskáikban. A Sokk a rovar Facebook-oldal felmérése arra is rákérdezett, hogyan védekeznek a kullancscsípés ellen. A legtöbben (49,4 százalék) kullancsriasztó szerekkel, 44,8 százalékuk pedig megfelelő ruházattal (vagy mindkettővel). A kullancsok által terjesztett fertőzőbetegség elleni védőoltást 15,7 százalékuk vett igénybe. A háziállatoknál a válaszadók 27,2 százaléka használ kullancsriasztó nyakörvet, 24,4 százalékuk boltban kapható, 32,4 százalékuk pedig állatorvos által felírt kullancsriasztószert.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: