Emiatt nem érdemes felhagyni a kullancsok elleni védekezéssel, de a kutatók reményei szerint a verejtékmirigyek által kiválasztott fehérje működésének megértése új kezelésekhez vezethet.
A Hyalomma rufipes egyedeit gyűrűzésre befogott madarakban találták meg a Balaton környékén.
Egész Európában terjednek a Hyalomma kullancsok, amelyek normális körülmények nem kedvelnék a hazai klimatikus viszonyokat, ezért itthon nem is kellene tartani tőlük. A lelkes kullancsmegfigyelők jelentései alapján viszont úgy tűnik, hogy a paraziták már a spájzban vannak, és képesek átvészelni az egyre enyhébb magyar teleket is.
A lakossági tudomány, azaz a citizen science művelői önként szállítják az adatokat, amiket aztán a kutatók feldolgoznak. Íme 4 feljelentőapp, amivel a lelkes házmesterek a hód mellett szúnyogot, kullancsot és ufót is feljelenthetnek.
Nemcsak Amerikában, hanem számos európai országban találtak hasonló eseteket. A kullancscsípés nem feltétlenül okoz betegséget, és ha időben eltávolítják a vérszívót, a fertőzés esélye minimálisra csökken.
A magányos csillag nevű amerikai kullancsfajtáról néhány éve tudják, hogy a csípése vöröshús-allergiát okozhat, a kutatók azonban még vizsgálják, hogy más fajoknál is fennállhat-e ez a veszély. Az esetszámok mindenesetre látványosan nőnek.
A Science számolt be arról a több éven át folytatott kanadai kutatásról, amely szerint a betegség korokozóját hordozó ízeltlábú paraziták csípése már nem csak a nyári időszakban jelent kockázatot, legalábbis Észak-Amerikában.
A Vas megyében felfedezett példányt molekuláris biológiai módszerekkel vizsgálják tovább, hogy megállapítsák, megfertőződött-e kórokozókkal. Az Ökológiai Kutatóközpont várja a további lakossági kullancsbejelentéseket.
Egy friss kutatás eredményei szerint 37,8 fokos hőmérséklet esetén a kullancsok inkább az ember vérét szeretnék szívni, mint a kutyáét, míg hűvösebb időben általában a kutyák mellett döntenek. Ez azt is jelenti, hogy a globális felmelegedés miatt egyes melegkedvelő paraziták amellett, hogy északabbi területeken is elterjednek, nagyobb veszélyt jelentenek majd az emberre is.
Az emberi tevékenységnek szisztematikus és előrejelezhető hatása van a kórokozókat fenntartó úgynevezett rezervoár gazdák jelenlétére – derült ki egy új tanulmányból. Vándormadarak is utaztatják a kullancsokat.
Az utóbbi évtizedben több ízeltlábú faj elterjedése, szaporodási ciklusa és egyedsűrűsége megváltozott Magyarországon, ráadásul számos inváziós faj is megjelent. Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának hétfői konferenciáján kiderült, milyen járványveszélyekkel fenyegetnek a csípőszúnyogok és a kullancsok, pontosabban az általuk hordozott állati és emberi kórokozók.
Tízezer megvizsgált kullancs közül ugyan csak egyetlen tartozott az Afrikában honos kullancsfajhoz, de az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársai szerint jelenléte azt jelzi, hogy már nem csak szúnyogfronton érezteti hatását a vérszívóinvázió.
Rémisztő módszerekkel gondoskodnak magukról és utódlásukról az Észak-Amerikában honos téli kullancsok: ezrével összekapaszkodnak, és láthatatlan fonálként pottyantják magukat a mit sem sejtő gazdaállat szőrébe. A klímaváltozás megkönnyíti a dolgukat, és ezzel lassú kínhalálra ítéli a jávorszarvasborjak nagy részét.