Vásárhelyi Zsóka, Scheuring István és Leticia Avilés az Andok keleti lejtőin élő szociális, illetve a kevésbé együttműködő szubszociális fajok elterjedési mintázatát vizsgálták.
Az Ökológiai Kutatóközpont Szúnyogmonitor programja segíti a hatékony, de kevésbé vagy egyáltalán nem környezetszennyező gyérítési programok kidolgozását, de kulcsfontosságú a járványtani szempontból leginkább veszélyes inváziós fajok magyarországi elterjedésének feltérképezésében is.
Az európai beporzó populációkról és az őket fenyegető veszélyekről gyűjt részletes információt a nemzetközi SPRING program. A 19 kutatóintézetet tömörítő projektben az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai a magyarországi és romániai felmérést koordinálják.
A világon még sehol sem végeztek ehhez hasonlóan átfogó kutatást a témában. A nemzetközi kutatócsoport úttörő munkáját Vincze Orsolya, az ÖK Vízi Ökológiai Intézetének munkatársa vezette; a témával foglalkozó tanulmányt a Nature-ben publikálták.
Itthon a legtöbben kertészeti attrakcióként alakítanak ki dísztavat, de hamar rádöbbennek, milyen gyorsan megtelik élettel, ha hagyják dolgozni a természetet. Az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai a lakosság aktív bevonásával kezdték el felmérni ezeket az eddig rejtett és javarészt ismeretlen ökoszisztémákat.
A Vas megyében felfedezett példányt molekuláris biológiai módszerekkel vizsgálják tovább, hogy megállapítsák, megfertőződött-e kórokozókkal. Az Ökológiai Kutatóközpont várja a további lakossági kullancsbejelentéseket.
Az Ökológiai Kutatóközpont kiskunsági parcellákon zajló kísérletsorozatában a szántók közé ékelt fél hektáros réteket hoztak létre a Duna-Tisza közén honos növénytársulásokból. Az élőhely által nyújtott ökoszisztéma szolgáltatások a beporzás mellett a kártevők elleni védekezést is segíthetik.
Az Ökológiai Kutatóközpont által elindított weboldal a citizen science jegyében a lakossági megfigyelések és bejelentések segítségével térképezi fel a magyarországi inváziós csípőszúnyogfajok elterjedését.
Tekinthető-e még a Balaton természetes ökoszisztémának, és milyen állapotban van a tó? A Qubit podcastjában Jordán Ferenc hálózatkutató biológus, a Balatoni Limnológiai Intézet nemrég menesztett vezetője volt a vendégünk.
A pókokra, a méhekre, a katicákra, de még a halakra is halálosak lehetnek a szúnyogok ellen bevetett vegyi fegyverek, amelyek az embereknél is okozhatnak egészségügyi problémákat. Garamszegi László, az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének igazgatója szerint létezik más megoldás.
A magyar ökológusok a lakosság segítségét kérik: az így begyűjtött információk alapján hatékony gyérítési programot lehet szervezni egy-egy területen, és elkerülhető, hogy az egész országot környezetszennyező rovarirtókkal permetezzék le.
Az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézete szerint a légi kémiai védekezés jelentős környezetszennyező mellékhatásokkal jár, az alkalmazott hatóanyag közismerten mérgező számos más repülő rovarfajra, és akár tömeges halpusztulást is okozhat.
Az Ökológiai Kutatóintézet munkatársai július 13-án vettek mintát a magyar tengerből. Kiderült, hogy az algák mennyisége a part mentén a nyílt vízinek közel háromszorosa volt.
A változatos szárazföldi élőhelyeket benépesítő békák fészket építenek, őrzik a petéket, szállítják az ebihalakat. A viselkedés mozgatórugójára az Ökológiai Kutatóközpont és a Debreceni Egyetem kutatói találtak magyarázatokat.
A magyar természetvédők és ökológusok szerint a korábbi fellengzős, konkrétumokat nem tartalmazó nyilatkozatoktól eltérően számszerűsített célokat és pontos feladatokat is tartalmaz az Európai Bizottság május közepén elfogadott két stratégiája. A kérdés már csak az, hogy az uniós tagállamok hajlandók-e megvalósítani azokat.