Új, meglepő magyarázatot találtak az időskori hajhullásra amerikai tudósok
Nemcsak az őszülés, hanem kopaszodás és általában véve a hajtömeg elvesztése is az öregedés csalhatatlan jelének számít. A tudósok a folyamat szerves részének tekintik azt a mindeddig széles körben elfogadott hipotézist, miszerint a szövetek és a szervek revitalizálásáért felelősnek tartott őssejtek egy idő után kimerülnek és elhalnak. Ehhez képest Rui Yi, a Northwestern Egyetem patológiaprofesszora és kollégái azt a meglepő kutatási eredményt publikálták a héten a Nature Aging folyóiratban, miszerint az öregedő egerek szőrében nem elhalnak az őssejtek, hanem megszöknek a szervezet nekik otthont adó mikrokörnyezeteiből, az őssejt „niche”-ekből.
Charles K.F. Chan, a Stanford Egyetem egyik őssejtkutatója nagyon fontosnak nevezte a tanulmányt, rámutatva, hogy az öregedés annyira összetett folyamat, hogy azt sem tudják, hol kezdjék a vizsgálatát. Azzal, hogy Yi és munkatársai megmutatták a hajszálak öregedési mechanizmusát, és a folyamatban részt vevő két gént is azonosítottak, új kapukat nyitottak az öregedés kutatásában.
Angolosan távozó őssejtek
Az őssejtek fontos szerepet játszanak az egerek és az emberek szőrzetének növekedésében. A szőrtüszők, ezek az alagútszerű miniatűr struktúrák háromféle fázison mennek keresztül. A növekedési fázisban a niche-ekben élő őssejtek elkezdenek osztódni, és növekedésnek indulnak a szőrszálak. Változó, hogy mennyi idő után – a szőrtüsző akár 3-6 évig is aktív maradhat –, de a sejtosztódás lelassul, majd a szőrtüsző inaktívvá válik, és az alsó része lebomlik. Miközben azonban a szőrtüsző jelentős része elhal, egy kis csoportnyi őssejt megmarad a „niche”-ben, készen állva arra, hogy új szőr- vagy hajszálat növesszen.
A legtöbb tudóshoz hasonlóan Yi is arra számított, hogy a kor előrehaladtával az őssejtek az őssejtkimerülésként ismert folyamat során elhalnak: a szőrtüsző őssejtjei elpusztulnak, a festékanyagok (melanin) termelése leáll, így a hajszál fehérré válik, és ha elég sok őssejtet veszít a szőrtüsző, akkor az egész hajszál élettelenné válik és kihull. Ezt a hipotézist a kutatás azonban nem tudta teljesen igazolni.
A kutatócsoport a hagyományostól eltérő módszerrel egerek fülében található szőrtüszők növekedését figyelte meg a szövetekbe mélyen behatolni képes, hosszúhullámú lézerrel. A szőrtüszőket zöld, fluoreszkáló fehérjével jelölték meg, az állatokat elaltatták, a füleiket mikroszkóp alá helyezték, és hosszú ideig figyelték, mi történik ugyanazzal a szőrtüszővel. Legnagyobb meglepetésükre amikor az állatoknál elkezdődött az öregedési folyamat, az őssejtjeik elkezdtek kiszökni a „niche” területekről. A sejtek oválisról amőbaszerűvé változtatták az alakjukat, és kipréselték magukat a szőrtüszőben lévő, apró lyukakon, majd visszaváltottak eredeti formájukra és eloldalogtak. Ezek a sejtek néha – sejtméretekben mérve – nagy távolságokat is megtettek, majd eltűntek. Nagy valószínűséggel felfalta őket az immunrendszer.
Az őssejteket „bebörtönző” gének
A kutatás következő fázisában Yi és kollégái arra voltak kíváncsiak, hogy milyen gének felelősek a folyamat lebonyolításáért. Felfedeztek kettőt, az FOXC1 és NFATC1 géneket, amelyek kevésbé voltak aktívak az idősebb szűrtüszőkben, és a „niche”-ben élő őssejtek „bebörtönzéséért” voltak felelősek.
Ezt követően a kutatók olyan egereket tenyésztettek ki, amelyekből ezek a gének hiányoztak. Amikor az állatok 4-5 hónaposak lettek, elkezdett erősen hullani a szőrük, és 16 hónapos korukra, ami az egereknél meglett felnőttkornak számít, már matuzsálemi korú rágcsálóknak néztek ki: az összes szőrük kihullott, az a néhány szál pedig, ami megmaradt, teljesen megőszült. A teljességgel váratlan folyamat felfedezése most lázban tartja a tudósokat, vajon milyen újabb dolgok derülhetnek még ki az öregedésről.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: