Új dinoszauruszfajt fedeztek fel egy brit múzeumi pincében

2021.11.11. · tudomány

Paleontológusok egy új dinoszauruszfajt azonosítottak egy halom csont alapján, amit több mint 40 éve ástak ki a földből a brit Wight-szigeten fekvő Brighstone városka mellett. A csontokat eredetileg 1978-ban találta egy amatőr gyűjtő, Keith Simmonds, aki leadta azokat a közeli múzeum gyűjteményébe. A maradványok több mint 40 évig porosodtak a Dinosaur Isle Museum pincéjében, mire egy szakértőnek eszébe jutott megvizsgálni azokat.

Új dinoszauruszfaj, a Brighstoneus simmondsi csontjai
photo_camera Új dinoszauruszfaj, a Brighstoneus simmondsi csontjai Fotó: Lockwood et al.
A Brighstoneus simmondsi fejének rekonstrukciós rajza
photo_camera A Brighstoneus simmondsi fejének rekonstrukciós rajza Fotó: John Sibbick / Lockwood et al.

Most kiderült, hogy Simmonds egy eddig ismeretlen dinoszauruszfajt talált. Az őshüllő, amit az eredeti felfedezési helye és a felfedezője után a Brighstoneus simmondsi névre kereszteltek, az úgynevezett alsó, vagyis korai kréta-korban, nagyjából 125 millió évvel ezelőtt rótta a Föld felszínét.

A csontokra Jeremy Lockwood, a University of Portsmouth doktorandusza bukkant rá, aki épp a nagytestű, wight-szigeti növényevő dinoszauruszok sokféleségét készült alaposabban is elemezni. Lockwood szerint „manapság gyakrabban találnak új dinoszauruszfajokat múzeumok pincéjében, mint odakint a terepen”. A múzeumi alagsorban talált csontok azért szúrtak szemet neki, mert azokból arra következtetett, hogy az általa vizsgált növényevő dinoszauruszokkal ellentétben a Simmonds által 1978-ban talált maradványok egy kerek orrú példányt feltételeztek, amelynek több lehetett a foga, mint a laposabb orrú társainak, például az Iguanodonoknak.

A Brighstoneus simmondsi azért szorulhatott markánsabb állkapocsra, mert a korai kréta-korban elsősorban fás szárú, tűlevelű növényfajok álltak rendelkezésre, amelyeknek levelét és egyéb részeit nehezebb volt elfogyasztani. A maradványok között talált combcsontok alapján a paleontológusok az új fajt nagyjából 8 méteres magasságúnak és mintegy egy tonna tömegűnek becsülik. A Brighstoneus simmondsi újrafelfedezése Lockwood szerint azért is jelentős mérföldkő, mert az őshüllők alaposabb megismerése azt is segít pontosabban meghatározni, milyen lehetett a Föld egyes részeinek növénytakarója, valamint az éghajlata a különböző, akár több millió évet is felölelő időszakokban.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás