Hatalmas, eddig ismeretlen dinoszauruszok maradványait találták meg Kínában

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Két, eddig ismeretlen dinoszauruszfajt írtak le kínai kutatók az ország északnyugati részén azonosított fosszíliák alapján. A nagy termetű, növényevő dinoszauruszok a közismert sauropodák közé tartoztak, és a kora kréta időszakban, 120-130 millió éve éltek.

A szakemberek csütörtökön tették közzé eredményeiket a Scientific Reportsban. A felfedezések hozzásegítenek annak megértéséhez, hogy milyen nagy méretű, növényevő dinoszauruszok voltak jelen ebben az időszakban a mai Kína területén.

Az újonnan felfedezett sauropoda dinoszauruszok illusztrációja, a területen megtalált repülő hüllő pteroszauruszokkal és theropoda dinoszauruszokkal Fotó: Chuang Zhao

A korai jurában megjelent sauropoda dinoszauruszok közül kerültek ki a valaha élt legnagyobb szárazföldi állatok. A hüllőmedencéjűekhez (saurischia) tartozó sauropodák egyes fajai a 30 tonnás vagy akár még nagyobb testtömeget is elérték. Ehhez, mint Steve Brusatte paleontológus a The Rise and Fall of the Dinosaurs című könyvében kifejti, több fontos adaptációra volt szükségük. Ilyen volt jellegzetes, hosszú nyakuk, amivel a fák magasabban fekvő ágait is elérték, és így lényegesen több növekedésükhöz szükséges táplálékhoz jutottak. Emellett a dinoszauruszok tüdejéhez a madarakhoz hasonlóan légzsákok kapcsolódtak, amelyek hatékonyabbá tették légcseréjüket, egyfajta belső légkondicionálóként hozzájárultak a hőcseréhez, és könnyítettek vázrendszerükön.

A sauropodák a Brachioszaurusznak az 1993-as Jurassic Parkban játszott szerepük miatt a legikonikusabb dinoszauruszok közé tartoznak. Bár fénykorukat a jura időszakban élték, nagyobb csoportjaik egészen a nem madár dinoszauruszok 66 millió évvel ezelőtti kihalásáig fennmaradtak.

A dinoszauruszmaradványok eredetileg a Hszincsiang tartományban található Turfani-medencéből kerültek elő 2008-2016 között, és a kora kréta időszakból származnak. Korábban ugyan ezen a területen, néha a sauropoda- maradványok közvetlen közelében, nagy számú repülő hüllő, azaz Pteroszaurusz fosszíliáit találták meg a kutatók (a pteroszauruszok nem dinoszauruszok, viszont közeli rokonaik). Ezek a Hamipterus tianshanensis fajhoz tartoztak, amelyet korábban a lelőhelyen megtalált kifejlett egyedek, tojások és embriók alapján írtak le.

A Yardang formáció Hszincsiang tartományban; erről a környékről kerültek elő a leletekFotó: Xiaolin Wang

A mostani kutatás során Dr. Xiaolin Wang és kollégái alaposan megvizsgálták a 2008-2016 közt feltárt dinoszauruszokhoz tartozó csontokat, és összehasonlították jellegzetességeiket más, Kínából és a világ többi részéről származó, sauropoda-leletekkel.

Az első egyedhez tartozó fosszíliák hat nyaki csigolyából és a hozzájuk kapcsolódó nyaki bordákból állnak. A csontok vizsgálata alapján a szakemberek az állatot új fajként írtak le, amely a Silutitan sinensis nevet kapta. A csigolyák hosszának más,  közeli rokon dinszauruszokkal való összehasonlítása feltárta, hogy az állat több mint 20 méter hosszú lehetett. A csigolyák jellemzői alapján a Siluititan sinensis a múlt század elején szintén Kínában azonosított, 15 méter hosszú és 20 tonnát nyomó Euhelopus zdanskyi közeli rokona lehetett. Tágabban nézve a Siluititan sinensis a jura időszak vége felé megjelent, a kréta végéig létező, széleskörűen elterjedt Somphospondyli sauropoda dinoszauruszokhoz tartozott.

A második dinoszauruszt hét farki csigolya alapján írták le a kutatók, és Hamititan xinjiangensis-nek nevezték el. A csigolyák alakja, mérete és más jellemzői alapján a szakemberek úgy vélik, hogy az állat a Somphospondyli csoporton belül a Titanosaurusok közé tartozott, melyek hatalmas, Dél-Amerikában és Ázsiában a kréta-időszak alatt élt sauropodák voltak. A kutatók becslései szerint a kifejlett Hamititan xinjiangensis a 17 méteres hosszúságot is elérhette.

A harmadik egyedből csak négy, töredékes keresztcsonti csigolya került elő, amelyek nem tették lehetővé pontos azonosítását. Annyi a kutatók szerint valószínű, hogy az állat a másik kettőhöz hasonlóan egy somphospondyli dinoszaurusz lehetett.

Az a tény, hogy a sauropodák maradványai pteroszaurusz fosszíliák mellől kerültek elő, a kutatók szerint nem túl gyakori eset, azt viszont nem lehet megállapítani, hogy az állatok között volt-e valamilyen kapcsolat, vagy csak nagyjából azonos területen éltek és azonos esemény vezetett fosszilizációjukhoz. A Hamititan xinjiangensis mellől előkerült egy konkrétabban nem azonosított theropoda dinoszaurusz-fog is, a kutatók azonban egyik sauropodán sem találtak arra utaló jeleket, hogy elpusztulásuk után ragadozó vagy dögevő theropodák táplálkoztak volna belőlük, viszont valószínűnek tűnik, hogy éltek theropodák a területen.

Összességében a kutatók szerint a két általuk újonnan leírt sauropoda faj új információkkal szolgál ezeknek az állatoknak az evolúciójáról és megerősíti azt a hipotézist, hogy a kora kréta-időszaki Ázsiában a sauropodákat nagy változatosság jellemezte.

Járvány, klímaváltozás, forradalmak – mindez csak három dermesztő arca annak a felbolydult világnak, ami ránk vár. Lesz még neki jó pár. Ha teheted, segítsd a munkánkat, mi megháláljuk a bizalmadat, és ebben a nagy zavarodottságban hitelesen, alaposan és közérthetően magyarázzuk el, hogy a legégetőbb kérdésekre milyen válaszokat adnak a sárgolyó legnagyobb elméi. Maradj velünk. Támogatom a Qubit szerkesztőségét!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: