Gőzerővel épül a megváltást ígérő fúziós kísérletek központja, a modern tudomány katedrálisának nevezett ITER, de még mindig évtizedekre vagyunk az áramtermelő fúziós erőművek korszakától. Az odáig vezető útról az EK Fúziós Plazmafizika Laboratóriumának tudományos főmunkatársa mesélt.
Orion űrhajó, Perseverance Mars-szonda, elektromos autó, magfúzió – nem is gondolnád, mi mindenre képes fél kiló liszt és egy kis méz. Atombiztos recept, kreatív ötletek és pro tippek karácsonyra.
Kombinált fúziós-hasadási reakción alapuló erőművet fejlesztenek Kínában, az első reaktor már 2028-ra működésbe állhat
A tech- és az olajcég 250 millió dollárt fektetett a TAE Technologies nevű kaliforniai startupba, amely könnyebben hozzáférhető üzemanyaggal dolgozik, mint a létező fúziós projektek.
Az oxfordi kísérleti reaktor 59 megajoule hőenergiát szabadított fel, több mint kétszeresen megdöntve korábbi rekordját. Az 5 másodpercnyi reakció igazolja, hogy lehetséges a fenntartható fúziós energiatermelés, így a legnagyobb fúziós projektbe, az ITER-be fektetett magyar munkát is érdemes fokozni.
Az amerikai National Ignition Facility kutatói 192 lézer segítségével olyan fúziós reakciót indítottak el, amilyet laboratóriumban még soha senki. A tavaly elvégzett, a Nature-ben részletesen ma bemutatott kísérlet egy ideig önfenntartó plazmát hozott létre, és ez hatalmas lépés az önfenntartó fúziós reakciók, így a fúziós energia létrehozása felé.
Az USA, az EU, Oroszország és Kína együttműködésében épülő ITER munkálatait 2025-ben tervezik befejezni, tíz évvel később pedig már áramot is termelhet. A Nap működését imitáló berendezés biztonsági eszközein az Energiatudományi Kutatóközpont munkatársai is egy évtizede dolgoznak.
A világ fúziósenergia-kísérleteiben többnyire egy fánkszerű tartályban igyekeznek elérni és fenntartani a magfúziót. Egy kaliforniai nemzeti kutatólaborban más módszer vezetett sikerre: gigantikus lézersugarakkal lőttek egy borsónyi hidrogénpelletet.
A 20 másodperces időtartam jelentős javulás a 2019-ben elért 8 másodperchez képest, amikor a KSTAR szintén elérte a 100 millió fokos plazma-ionhőmérsékletet.
A Nap másodlagos fúziós folyamatából származó neutrínórészecskéket érzékelt egy olaszországi detektor. A tudományos áttörés fontos információkkal szolgál a Nap szerkezetéről, a magjában lévő elemekről és a nagyobb csillagok működéséről.
Az ITER-kutatás részeként felépült fúziós reaktorban a Napnál 13-ször nagyobb, 200 millió Celsius-fokos hő elérésével termelhet energiát Kína.
Két tudománytalan filmrészlet után most egy olyan filmet elemeztünk a Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársaival, ahol a sci legalább olyan fontos, mint a fi. Avagy éljen a hélium-3!
Han Solónak gondja akad a Millennium Falcon bebikázásával, ezért kell neki egy csepp koaxium a hajó fúziós reaktorába. De mi az a koaxium? Aki filmet néz és szörnyülködik: Cseh Gábor és Szabolics Tamás, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjának munkatársai.