Műszaki hiba miatt elhalasztották a világ legnagyobb atomerőművének újraindítását
A lakosság nem szeretné, a hatóságok viszont engedélyezték a japán Kasivazaki–Kariva atomerőmű újraindítását, amelyet most technikai probléma miatt halasztottak el.
A lakosság nem szeretné, a hatóságok viszont engedélyezték a japán Kasivazaki–Kariva atomerőmű újraindítását, amelyet most technikai probléma miatt halasztottak el.
Az ukrajnai invázió első heteiben elfoglalt atomerőmű vészhelyzeti dízelgenerátorokkal működik, miközben a közeli rakéta- és légitámadások növelik a nukleáris katasztrófa kockázatát. Fukusima után 3 napban állapították meg a külső áram nélküli biztonságos működés határát, ezt Zaporizzsjában már túllépték.
Bár a legnagyobb napenergia-termelő ország továbbra is Kína, amit jócskán lemaradva követ az Egyesült Államok és India, Magyarországon az egy főre jutó termelés több mint háromszorosa a világátlagnak.
A következő három évben megháromszorozódhat az AI-modelleket futtató adatközpontok energiaigénye, de az USA nem áll jól az energiatermelés felpörgetésében. Donald Trump a szénerőművekben keresi a megoldást, a techcégek a nukleáris energiára kacsintgatnak.
A világ villamosenergia-igénye a vártnál gyorsabban nő. Hogyan csökkentsük a túlfogyasztást? Fabók Márton és Vékony András közgazdászokkal beszélgettünk az európai energiarendszerek jövőjéről, a piaci és a közösségi megoldások esélyeiről.
Az első negyedévben a világ második legnagyobb gazdaságának üvegházgáz kibocsátása 1,6 százalékkal csökkent a tavalyihoz képest. A klímapolitikai vállalásaiktól még így is messze vannak.
A jövő év kezdetéig fokozatosan számolják fel a nap- és szélenergia állami támogatását, amit „a józan észhez való visszatéréssel” indokol a szlovák szabályozó.
Tavaly 27 százalékkal nőtt az Egyesült Államokban a napenergia részaránya az energiatermelésben, miközben az országban kezd felpörögni a napelemgyártás is. A piaci folyamatokat még a fosszilis tüzelőanyagokat pártoló amerikai kormányzat sem tudja felülírni.
A Kairos Power startup által fejlesztett folyékony sóolvadékos reaktorok nagyon biztonságosak lesznek és együttesen annyi energiát állítanak majd elő, mint a paksi atomerőmű egy blokkja.
A japán kormány felkérésére a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség kutatói azt vizsgálják, hogy az atomerőmű hűtővizének tengerbe engedése után továbbra is fogyaszthatóak-e az ott élő halak.
Az amerikai Energiaügyi Minisztérium friss jelentése szerint több mint 10 százalékkal csökkenthető a technológia költsége, ha a légkört tisztító üzemeket atomreaktorok látják el hővel és energiával.
A hat moduláris reaktorból álló, 462 megawattos erőmű 2030-ra lehet üzemképes, és fejlesztőjének, a NuScale-nek már Romániában, Bulgáriában és Lengyelországban is folyamatban vannak hasonló projektjei.
Kombinált fúziós-hasadási reakción alapuló erőművet fejlesztenek Kínában, az első reaktor már 2028-ra működésbe állhat
Miután éveken át heves atomenergia-ellenesség jellemezte az országot, most az emelkedő energiaárak miatt az atom is a zöld átalakulás egyik fontos eleme lett a világ harmadik legnagyobb gazdaságát adó Japán energiapolitikájában.
A kisebb, kompaktabb, bárhová könnyen szállítható és ott erőművé összekapcsolható reaktorok már csak az engedélyezésre vártak, így hamarosan elkezdődhet a gyártásuk. Az első ilyen erőmű az évtized végére állhat össze Idahóban.