A japán kormány felkérésére a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség kutatói azt vizsgálják, hogy az atomerőmű hűtővizének tengerbe engedése után továbbra is fogyaszthatóak-e az ott élő halak.
Az amerikai Energiaügyi Minisztérium friss jelentése szerint több mint 10 százalékkal csökkenthető a technológia költsége, ha a légkört tisztító üzemeket atomreaktorok látják el hővel és energiával.
A hat moduláris reaktorból álló, 462 megawattos erőmű 2030-ra lehet üzemképes, és fejlesztőjének, a NuScale-nek már Romániában, Bulgáriában és Lengyelországban is folyamatban vannak hasonló projektjei.
Kombinált fúziós-hasadási reakción alapuló erőművet fejlesztenek Kínában, az első reaktor már 2028-ra működésbe állhat
Miután éveken át heves atomenergia-ellenesség jellemezte az országot, most az emelkedő energiaárak miatt az atom is a zöld átalakulás egyik fontos eleme lett a világ harmadik legnagyobb gazdaságát adó Japán energiapolitikájában.
A kisebb, kompaktabb, bárhová könnyen szállítható és ott erőművé összekapcsolható reaktorok már csak az engedélyezésre vártak, így hamarosan elkezdődhet a gyártásuk. Az első ilyen erőmű az évtized végére állhat össze Idahóban.
A 430 méterrel a föld alá épített létesítmény akár 100 ezer évig, a kiégett nukleáris fűtőelemek teljes lebomlásáig képes lesz tárolni a radioaktív hulladékot. Már csak az a kérdés, hogyan lehet jelezni a veszélyt a távoli jövő generációinak.
A kisméretű, moduláris reaktorok, az SMR-ek forradalma már elkezdődött: a közelmúltban több prototípust helyeztek üzembe, és más reaktorok engedélyezése, építése is folyamatban van. Számos mérvadó szakértő szerint a 2050-es klímacélok csak az atomenergia segítségével érhetők el anélkül, hogy gazdasági válságba torkolljanak a törekvések.
Ha az atomenergia biztonságosságáról esik szó, sokan egyből Csernobilra vagy Fukusimára gondolnak. Pedig épp ezek az egyedi katasztrófák vezettek odáig, hogy a nukleáris energia mára a legbiztonságosabb energiaforrások közé sorolható. Miért nem ismétlődhetnek meg a hírhedt atomerőmű-balesetek?
A nátriumhűtéses reaktorral és sóolvadékos energiatárolóval rendelkező Natrium erőmű a TerraPower szerint biztonságosabb, hatékonyabb és olcsóbb energiatermelést biztosít a hagyományos atomerőműveknél. Az első kísérleti erőművet 2024-ben, egy széntüzelésű erőmű helyére építik fel.
Az USA, az EU, Oroszország és Kína együttműködésében épülő ITER munkálatait 2025-ben tervezik befejezni, tíz évvel később pedig már áramot is termelhet. A Nap működését imitáló berendezés biztonsági eszközein az Energiatudományi Kutatóközpont munkatársai is egy évtizede dolgoznak.
A Hofej városában álló EAST kísérleti fúziós reaktor 101 másodpercen keresztül tárolta a Nap belső hőjének nyolcszorosát elérő plazmát, ezzel világrekordot állított fel. A szakértők szerint ez óriási lépés a tiszta, olcsó nukleáris energia elérése felé.
Bill Gates cége környezetbarát atomreaktorokkal segítené a nap- és szélerőműveket kedvezőtlen időjárás esetén, de Elon Musk szerint az óriási akkumulátorok megoldják majd az energiatárolást. Kutatók szerint egyébként sem fér meg egymás mellett a nukleáris energia és a megújulók, és rosszul járnak azok az országok, amelyek atomenergiába fektetnek.
Amerikai kutatók szerint könnyen olcsóbbá varázsolható az atomenergia: elég az idejétmúlt technológiai megoldások helyett egyszerűen kinyomtatni a reaktor magját.
Az ITER-kutatás részeként felépült fúziós reaktorban a Napnál 13-ször nagyobb, 200 millió Celsius-fokos hő elérésével termelhet energiát Kína.