Az oroszok szerint a NASA asztronautája beteljesületlen szerelme miatt lékelte meg a nemzetközi űrállomást
Lezárta a Nemzetközi Űrállomás (ISS) három évvel ezelőtti fiaskóját vizsgáló nyomozást a Roszkozmosz és a NASA egyik asztronautáját találta bűnösnek. 2018 szeptemberében nagy port kavart a hír, hogy léket kapott az ISS orosz egysége. Az űrállomáson keletkezett sérülést a földi irányítók vették észre, miközben az asztronauták az igazak álmát aludták. A műszerek nyomáscsökkenést jeleztek az űrállomáson. A sérülés az orosz egységben, a Szojuz MS-09-es űrkapszulában keletekezett, amely alig két hónappal korábban, 2018 júniusában indult az ISS-re. Az űrállomáson hárman voltak: Szergej Prokofjev orosz, Alexander Gerst német és Serena Auñón-Chancellor amerikai űrhajósok.
Ha a milliméteres rés észrevétlen marad, a nyomás nagyjából két hét alatt olyan alacsonyra csökkent volna az ISS-en, hogy az nemcsak az űrhajósok, de az űrállomás épségét is fenyegette volna. A katasztrófát a német geofizikus lélekjelenléte előzte meg: amíg jobb megoldást nem találtak, Gerst a hüvelykujjával fedte be a lyukat. A legénység így sikeresen teljesítette a misszióját és csak a hathónapos küldetés végén, 2018. decemberében tértek vissza a Földre.
Balesetből szabotázs
Noha 2018-ban még arról volt szó, hogy az alig észrevehető, de annál veszélyesebb lyukat egy aprócska meteorit becsapódása okozhatta, a Roszkozmosz – az orosz média közreműködésével – idén felmelegítette az esetet, és 2021 áprilisában már szándékos károkozásról beszélt. Bűnösként az amerikai Auñón-Chancellort, indítékként pedig az asztronauta állítólagos idegösszeomlását, később pedig az ISS-en az egyik kollégája iránt táplált beteljesületlen szerelmét nevezték meg. Arról nem szólt a fáma, hogy az orosz hírgyár szerint az orosz vagy a német űrhajós rabolhatta-e el Auñón-Chancellor szívét. A TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint a NASA asztronautája mindenesetre azért lékelhette meg az ISS-t, hogy hamarabb hazatérhessen – adta hírül nyáron az Ars Technica.
A NASA a kezdetektől tagadta a vádakat, álláspontjukat azzal is alátámasztották, hogy bizonyítékokat küldtek az orosz vizsgálóbizottságnak, hogy a lyuk keletkezésének az idején egyetlen szakemberük sem tartókodott a Szojuz egység közelében. Az amerikai űrhivatal szerint a Roszkozmosz vádjai és maga a vizsgálódás is csak provokáció, ami arra jó, hogy elterelje a figyelmet arról, hogy a végéhez közeledhet a korábbi hidegháborús űrverseny után az utóbbi évtizedekben példaértékűnek hitt amerikai-orosz űrkutatási együttműködés.
Néhány héttel ezelőtt ugyanis egy tervezett űrsétát azért kellett törölni az ISS-en dolgozók programjából, mert az oroszok hirtelen ötlettől vezérelve élesben próbálták ki újonnan fejlesztett műholdrakétájukat. A rakéta jól vizsgázott, csakhogy az oroszok által felrobbantott kémműhold több ezer darabja nem tekintett el az űrben érvényes fizikai törvényszerűségektől, és szédítő sebességgel száguld, továbbra is Föld körüli pályán, becsapódással veszélyeztetve maga körül mindent, beleértve az ISS-t is.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: