A Marylandi Egyetem kórházának orvosai hétfőn bejelentették, hogy elsőként hajtottak végre sikeresen olyan szívátültetést, amely során genetikailag módosított disznószívet kapott egy ember. Az orvosok szerint a férfi életét másképp nem lehetett volna megmenteni, és három nappal a kísérleti beavatkozás után úgy tűnik, a páciens egészséges, de a következő hetekben folyamatosan monitorozzák az állapotát.

„Választhattam, hogy meghalok, vagy beleegyezek ebbe az átültetésbe. Én élni akarok. Tudtam, hogy kockázatos, de ez volt az utolsó lehetőség” – mondta a műtét előtt az 57 éves David Bennett, akinek esélye sem volt időben emberi szívhez jutnia. Az egyetemi közlemény szerint a férfi a hét órán át tartó beavatkozás után már magától lélegzik, de még mesterséges szív-tüdő-gépre csatlakoztatva fekszik. Ha Bennett teljesen felépül, az a kutatók szerint bizonyítja, hogy lehetséges az állati szervek emberbe ültetése, anélkül, hogy a szervezet kilökné magából az idegen szervet.

Az Egyesült Államokban óriási hiány van az átültetésre felajánlott emberi szervekből, ezért a kutatók minden lehetőséget megragadnak, így az állati szervek felhasználhatóságát is folyamatosan vizsgálják. „Ha ez beválik, akkor végtelen kínálat lesz ezekből a szervekből, amelyek a szenvedő betegeken segíthetnek” – mondta a Guardiannek Muhammad Mohiuddin, a Marylandi Egyetem állati-emberi átültetésekkel (xenotranszplantáció) foglalkozó programjának tudományos igazgatója.

Korábban azért hiúsultak meg a hasonló próbálkozások, mert az emberi szervezet hajlamos kilökni magából az állati eredetű szerveket. A leghíresebb eset a Baby Fae néven ismert csecsemőé, aki 1984-ben egy pávián szívével élt 21 napot, de hosszú küzdelem után végül nem tudta befogadni a szervezete a majomszívet. A marylandi orvosok ezért egy olyan disznóból vették most a szívet, amelyen előtte génszerkesztést hajtottak végre, hogy eltávolítsák azokat a géneket a sejtjeiből, amelyek a szerv gyors kilökődéséhez vezethetnek.

„A hiperakut kilökődésnek nevezett, a szív- vagy vese-xenotranszplantáció korai szakaszában jelentkező folyamatok többségét az alfa-gal nevű cukorral szemben fellépő emberi immunválasz okozza” – mondta korábban David Ayares, a mostani beavatkozás során felhasznált disznószívet is szerkesztő Revivicor kutatási igazgatója. A vállalat kutatói 2003-ban oldották meg, hogyan lehet kiiktatni az alfa-gal cukrot előállító gént az állatokban.

Később azt is felfedezték, hogy ez a cukor, amely más emberek által elfogyasztott állatokban is megtalálható, egy különös vöröshús-allergiáért is felel. Az alfa-gal-szindrómát egy magányos csillag nevű kullancs (Amblyomma americanum) okozza, amely csípésével alfa-gal cukrot juttat az emberi szervezetbe, olyan immunválaszt kiváltva, amely később allergiás reakciót idéz elő a marha-, sertés- vagy bárányhúsra, és általában a vörös húsokra.

A Revivicor által kezelésbe vett disznók sejtjeinek felszínéről eltávoltították az alfa-gal cukrokat, és decemberben az FDA is emberi fogyasztásra alkalmasnak és biztonságosnak ítélte az állatokat. A szervezet közleménye szerint így a GalSafe branddel ellátott disznók lettek az első olyan genetikailag módosított állatok, amelyeket emberi fogyasztásra is alkalmasnak találtak és gyógyászati felhasználásra is engedélyezték.

Az amerikai gyógyszerfelügyelet (FDA) egyelőre vészhelyzeti engedélyt adott a marlyandi műtétre (amelyről videót is közzétettek), mivel az életveszélyes állapotban lévő páciensnek nem volt más lehetősége a gyógyulásra, de a kutatók reményei szerint hamarosan általános engedélyt is kaphatnak a hasonló beavatkozásokra.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Engedélyezték a disznók szerveinek emberekbe ültetését, idén el is végezhetik az első műtéteket

Bodnár Zsolt tudomány 2021. január 7.

Egy amerikai cégnek sikerült olyan genetikailag módosított sertéseket létrehozni, amelyek sejtjei már nem váltják ki azt az immunválaszt az emberekből, ami az átültetett szervek kilökődését okozta.

A génmódosított malacok menthetik meg azokat, akik szervátültetésre várnak

Bodnár Zsolt tudomány 2019. december 23.

Egy kínai-amerikai kísérletben sikerrel iktatták ki a transzplantációt nehezítő géneket a disznók szerveiből, így a kutatók szerint öt éven belül már biztonsággal ültethetnek sertésszerveket emberekbe.