Először ültettek sikeresen génszerkesztett disznószívet emberbe
A Marylandi Egyetem kórházának orvosai hétfőn bejelentették, hogy elsőként hajtottak végre sikeresen olyan szívátültetést, amely során genetikailag módosított disznószívet kapott egy ember. Az orvosok szerint a férfi életét másképp nem lehetett volna megmenteni, és három nappal a kísérleti beavatkozás után úgy tűnik, a páciens egészséges, de a következő hetekben folyamatosan monitorozzák az állapotát.
„Választhattam, hogy meghalok, vagy beleegyezek ebbe az átültetésbe. Én élni akarok. Tudtam, hogy kockázatos, de ez volt az utolsó lehetőség” – mondta a műtét előtt az 57 éves David Bennett, akinek esélye sem volt időben emberi szívhez jutnia. Az egyetemi közlemény szerint a férfi a hét órán át tartó beavatkozás után már magától lélegzik, de még mesterséges szív-tüdő-gépre csatlakoztatva fekszik. Ha Bennett teljesen felépül, az a kutatók szerint bizonyítja, hogy lehetséges az állati szervek emberbe ültetése, anélkül, hogy a szervezet kilökné magából az idegen szervet.
Az Egyesült Államokban óriási hiány van az átültetésre felajánlott emberi szervekből, ezért a kutatók minden lehetőséget megragadnak, így az állati szervek felhasználhatóságát is folyamatosan vizsgálják. „Ha ez beválik, akkor végtelen kínálat lesz ezekből a szervekből, amelyek a szenvedő betegeken segíthetnek” – mondta a Guardiannek Muhammad Mohiuddin, a Marylandi Egyetem állati-emberi átültetésekkel (xenotranszplantáció) foglalkozó programjának tudományos igazgatója.
Korábban azért hiúsultak meg a hasonló próbálkozások, mert az emberi szervezet hajlamos kilökni magából az állati eredetű szerveket. A leghíresebb eset a Baby Fae néven ismert csecsemőé, aki 1984-ben egy pávián szívével élt 21 napot, de hosszú küzdelem után végül nem tudta befogadni a szervezete a majomszívet. A marylandi orvosok ezért egy olyan disznóból vették most a szívet, amelyen előtte génszerkesztést hajtottak végre, hogy eltávolítsák azokat a géneket a sejtjeiből, amelyek a szerv gyors kilökődéséhez vezethetnek.
„A hiperakut kilökődésnek nevezett, a szív- vagy vese-xenotranszplantáció korai szakaszában jelentkező folyamatok többségét az alfa-gal nevű cukorral szemben fellépő emberi immunválasz okozza” – mondta korábban David Ayares, a mostani beavatkozás során felhasznált disznószívet is szerkesztő Revivicor kutatási igazgatója. A vállalat kutatói 2003-ban oldották meg, hogyan lehet kiiktatni az alfa-gal cukrot előállító gént az állatokban.
Később azt is felfedezték, hogy ez a cukor, amely más emberek által elfogyasztott állatokban is megtalálható, egy különös vöröshús-allergiáért is felel. Az alfa-gal-szindrómát egy magányos csillag nevű kullancs (Amblyomma americanum) okozza, amely csípésével alfa-gal cukrot juttat az emberi szervezetbe, olyan immunválaszt kiváltva, amely később allergiás reakciót idéz elő a marha-, sertés- vagy bárányhúsra, és általában a vörös húsokra.
A Revivicor által kezelésbe vett disznók sejtjeinek felszínéről eltávoltították az alfa-gal cukrokat, és decemberben az FDA is emberi fogyasztásra alkalmasnak és biztonságosnak ítélte az állatokat. A szervezet közleménye szerint így a GalSafe branddel ellátott disznók lettek az első olyan genetikailag módosított állatok, amelyeket emberi fogyasztásra is alkalmasnak találtak és gyógyászati felhasználásra is engedélyezték.
Az amerikai gyógyszerfelügyelet (FDA) egyelőre vészhelyzeti engedélyt adott a marlyandi műtétre (amelyről videót is közzétettek), mivel az életveszélyes állapotban lévő páciensnek nem volt más lehetősége a gyógyulásra, de a kutatók reményei szerint hamarosan általános engedélyt is kaphatnak a hasonló beavatkozásokra.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
