A kutyák és macskák mellett a nagy testű haszonállatok is életveszélyben vannak a háborúban. A 100 ezer ukrán lóból jó esetben pár ezret sikerülhet kimenekíteni, a sok millió szarvasmarha és sertés viszont aligha hagyhatja el a veszélyzónákat.
Az évről évre folyamatosan tapasztalt csökkenés csak részben magyarázható az afrikai sertéspestissel, a pandémia miatti bizonytalanságokkal, vagy az egekbe emelkedő takarmányárakkal. Ha nem változik a trend, összeomolhat az egész ágazat.
Miután januárban először sikerült disznóból emberbe szívet ültetni Amerikában, most Németországban készülnek arra, hogy génmódosított malacokat klónozzanak, majd tenyésszenek. Az állatvédők tiltakoznak, szerintük a disznókat nem degradálhatják egyszerű szervgyárakká.
A Marylandi Egyetem orvosai egy 57 éves férfin hajtották végre a szenzációs kísérleti beavatkozást, mivel az életveszélyes állapotban lévő páciensnek már nem maradt más esélye a túlélésre. A férfi három nappal a műtét után már magától lélegzik.
A kutatók a hatvanas évek óta vitatkoznak rajta, hogy lehetséges-e oxigént juttatni egy emlős szervezetébe a rektumán keresztül. Egy friss japán tanulmány szerint lehetséges: oxigénszegény környezetben disznók és egerek véroxigén-szintjét is sikerült szinten tartani egy új eljárással, ami később akár emberéleteket is menthet.
A malacoknak egy joystick segítségével kellett egy kurzort egy meghatározott falnak vezetni, cserébe eledelt kaptak. De még akkor is folytatták a játékot, amikor elromlott az adagoló, és az emberek szépen kérték őket, hogy játsszanak tovább.
A sertések kevesebb ember felé irányuló viselkedést mutatnak, viszont a kutyáknál kitartóbbak amikor feladat van. Az ELTE etológusainak úttörő kutatása szerint mindez a faj önálló problémamegoldásra való hajlamát mutatja.
Egy kínai-amerikai kísérletben sikerrel iktatták ki a transzplantációt nehezítő géneket a disznók szerveiből, így a kutatók szerint öt éven belül már biztonsággal ültethetnek sertésszerveket emberekbe.
A határokat nem ismerő vaddisznók és a határokat könnyedén átlépő emberek terjesztik a házi hízókat is pusztító sertéspestist. A világjárványként terjedő vírusfertőzés megrengeti a globális húspiacokat is.
Az ázsiai ország az afrikai sertéspestistől retteg, és vannak, akik egy disznófelismerő adatbázisban látják a megoldást. Az algoritmus úgy működne, akár egy gondos gazda, és időben kiszúrná, ha valamelyik állat rosszul érzi magát.
A fejlett országokban, Európában és Észak-Amerikában csökken ugyan a húsfogyasztás, de a világ többi részén, így globálisan is jelentős mértékben nő. Hová vezet mindez, és mi a megoldás?