Mivel a sertés a világ számos pontján népszerű haszonállat, sokkal kisebb erkölcsi dilemmával jár a malacokban szerveket növeszteni, mint ha más, az emberéhez hasonló szervekkel rendelkező állatokban, például majmokban tennék ugyanezt a kutatók. A disznók ráadásul akár nyolc hónap alatt ivaréretté válhatnak, így viszonylag gyorsan hozzá lehetne jutni az átültetéshez szükséges szervekhez.

Ahhoz, hogy az ilyen szervátültetések valósággá válhassanak, két nagy akadályt még le kell küzdeni. Ki kell zárni annak a kockázatát, hogy a transzplantációval állati eredetű betegségek (például a sertés endogén retrovírus) kerüljenek az emberi szervezetbe, valamint el kell érni, hogy a szervet mindenképp átmenjen az immunrendszer szűrőjén, és befogadja a szervezet.

Már ma is vizsgálják a génmódosított sertések szöveteinek az emberre gyakorolt hatását, többek között a cukorbetegség kezeléséhez szükséges hasnyálmirigysejtek, a szaruhártya vagy a genetikailag módosított bőr esetében. Ezeknél sokkal nagyobb kockázatot rejtenek az állati eredetű szív-, máj- vagy tüdőátültetések, mivel ha ezeket nem fogadja be a szervezet, azon az ember élete múlhat.

Ezt a kockázatot igyekeznek csökkenteni, jó esetben kiiktatni az olyan génszerkesztési eljárásokkal, mint a CRISPR: a technológiával élő kutatók azon dolgoznak, hogy megtalálják azokat a fajspecifikus géneket, amelyek más szervezetek számára befogadhatatlanná teszik az egyes szerveket. Ha ezeket megtalálják, akkor a megfelelő helyeken ejtett vágásokkal módosítják az állat genetikai állományát, és máris kész az átültetésre a génmódosított szerv.

Biztató a legmódosítottabb disznó

Egy csoport már elő is rukkolt az (állításuk szerint) eddigi legesleggénmódosítottabb disznókkal, melyekről azt állítják, hogy bármelyik szervüket biztonságosan és sikeresen át lehet ültetni emberbe. Az amerikai eGenesis és a kínai Qihan Bio nevű biotechnológiai cégek közös kísérletében 13 gént módosítottak az egyes sertésekben, és a két vállalat azt állítja, hogy az endogén retrovírus terjedését sikerrel hatástalanította, valamint 12 másik gén átszabásával az immunválaszt tökéletesítették.

A tanulmány szerint a módosított malacok egészségesek és termékenyek, szerveik működőképesek. Az állatokból vett sejteket egyelőre még csak a laborban vizsgálták, de úgy tűnik, hogy jól megvannak egymás mellett az emberi sejtekkel, és 90 százalékkal kevesebb emberi antitesthez kapcsolódtak, mint a disznók eredeti sejtjei.

Még mielőtt embereken is tesztelnék a malacszervek életképességét, először majmokba ültetik azokat, de a kutatók szerint öt éven belül az emberi tesztek is elindulhatnak.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Hátborzongatónak tűnnek, pedig életeket menthetnének az ember-állat kimérák

Balázs Zsuzsanna tudomány 2018. március 17.

Hatalmas farmokon, állatokban tenyészthetnének emberi szerveket a jövőben. Valóra válik Ady réme, a disznófejű Nagyúr, vagy majmokból készül majd az első önálló életre képes ember-állat kiméra?

Nagy lépést tettek afelé, hogy génszerkesztéssel lehessen gyógyítani a HIV-fertőzést

Bodnár Zsolt tudomány 2019. szeptember 12.

Kínai kutatók sikeresen kiiktatták a HIV-fertőzés vérbe jutásáért felelős CCR5 gént egy donor őssejtjeiben, amelyek egy része még 19 hónappal a beültetés után is élt a fertőzött páciensben.

Egy orosz molekuláris biológus még idén embriók génszerkesztését tervezi

Balázs Zsuzsanna tudomány 2019. június 11.

A világ első génszerkesztett embrióit létrehozó kínai tudóst kivetette magából a tudományos közösség, mégis akad, aki élesben próbálná ki a technológiát. Denis Rebrikov orosz molekuláris biológus azt mondja, neki szilárdabbak az érvei.