Második alkalommal ültettek be sertésszívet emberbe amerikai orvosok
A tavaly végzett első kísérlet után még szigorúbb teszteket végeztek, hogy sem a kilökődés, sem vírusok ne végezhessenek a pácienssel.
A tavaly végzett első kísérlet után még szigorúbb teszteket végeztek, hogy sem a kilökődés, sem vírusok ne végezhessenek a pácienssel.
A kutatás komoly etikai kérdéseket is felvet, különösen azért, mert a sertések agyában is találtak emberi sejteket.
A sertésekből átültetett szervek megoldást nyújthatnak az egyre nagyobb szervdonorhiányra – csak az USA-ban több mint százezren várnak szervátültetésre, és közülük naponta 17-en veszítik életüket.
Klinikai szempontból ígéretesek, etikailag viszont legalábbis megkérdőjelezhetők annak a kutatásnak az eredményei, amelynek során a Yale Egyetem munkatársai sertésszerveket hoztak vissza a halálból.
Az átültetett disznószíveket 72 órán keresztül hagyták a halottakban, hogy megfigyelhessék szervezetük reakcióit, és tanulmányozhassák a disznószív működését.
Miután januárban először sikerült disznóból emberbe szívet ültetni Amerikában, most Németországban készülnek arra, hogy génmódosított malacokat klónozzanak, majd tenyésszenek. Az állatvédők tiltakoznak, szerintük a disznókat nem degradálhatják egyszerű szervgyárakká.
A Marylandi Egyetem orvosai egy 57 éves férfin hajtották végre a szenzációs kísérleti beavatkozást, mivel az életveszélyes állapotban lévő páciensnek már nem maradt más esélye a túlélésre. A férfi három nappal a műtét után már magától lélegzik.
Drónokat is befogtak az oltások terjesztésébe Afrikában, de a világ több más pontján is használják majd az autonóm eszközöket arra, hogy oda is eljuttassák a vakcinát, ahova máshogyan nehéz lenne. A projektet a COVAX, az egyenlő vakcinaelosztást támogató szervezet támogatja.
Egyszerűnek tűnik, de orvosi bravúr a trachea átültetése. Az eljárás kifejlesztését egy évtizedes tudományos tévedés és egy sarlatán praktikái is hátráltatták. New Yorkban egy 56 éves, asztmás szociális munkás vállalkozott rá, hogy aláveti magát az úttörő eljárásnak.
A 23 órás beavatkozást egy olyan férfin hajtották végre, akinek testét egy autóbaleset után 80 százalékban harmadfokú égési sérülések borították. A műtét után fél évvel úgy tűnik, a szervezete nem áll ellen az új arcnak és kezeknek, így Joe DiMeo újra tud saját kezével enni, vagy éppen mosolyogni.
Egy amerikai cégnek sikerült olyan genetikailag módosított sertéseket létrehozni, amelyek sejtjei már nem váltják ki azt az immunválaszt az emberekből, ami az átültetett szervek kilökődését okozta.
Egy kínai-amerikai kísérletben sikerrel iktatták ki a transzplantációt nehezítő géneket a disznók szerveiből, így a kutatók szerint öt éven belül már biztonsággal ültethetnek sertésszerveket emberekbe.
A méh hiánya ma már nem jelenti az anyaság reményének elvesztését, számos út áll azok előtt, akik gyermekhez szeretnének jutni: béranyaság, dajkaterhesség, méhátültetés, sőt mesterséges méh. E megoldások között azonban nemcsak biológiai, orvosi és jogi, hanem etikai különbségek is vannak.
Élő donor esetében már korábban is születtek gyerekek méhátültetés után, de a most bejelentett brazil műtét volt az első alkalom, hogy egy halott nőből átültetett méhet sikerült megtermékenyíteni.