Engedélyezték a disznók szerveinek emberekbe ültetését, idén el is végezhetik az első műtéteket

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

A szervátültetések várólistája a világ minden táján tragikusan hosszú – az Egyesült Államokban például jelenleg közel 110 ezren vannak a listán, és naponta 17 ember hal meg az életmentő beavatkozásra várva. A biotechnológiai cégek régóta keresik a megoldást erre a problémára, és a marylandi Revivicor most először engedélyt is kapott egy kidolgozott módszerre: genetikailag módosított disznók szerveit ültethetik át emberekbe.

Az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatóság (FDA) biztonságosnak találta a módszert, így akár már 2021-ben elvégezhetik az első disznó-ember szervátültetést. Elsőként a leghosszabb várólistával rendelkező veseátültetések terepén vetik be a sertésszerveket, majd később szívátültetéseket is végeznek.

Kilökte a szervezet

Az elmúlt évtizedekben többen kísérleteztek a fajok közötti sejt-, szerv- és szövetátültetéssel (xenotranszplantáció), a szervátültetések közül talán annak a kaliforniai újszülöttnek az esete a leghíresebb, aki 1984-ben egy születési rendellenesség miatt egy pávián szívét kapta meg, de egy hónap sem telt el, mire a szervezete kilökte magából az idegen szervet.

„A hiperakut kilökődésnek nevezett, a szív- vagy vese-xenotranszplantáció korai szakaszában jelentkező folyamatok többségét az alfa-gal nevű cukorral szemben fellépő emberi immunválasz okozza” – mondta David Ayares, a Revivicor kutatási igazgatója. A vállalat kutatói 2003-ban oldották meg, hogyan lehet kiiktatni az alfa-gal cukrot előállító gént a disznókban.

Később azt is felfedezték, hogy ez a cukor, amely más emberek által elfogyasztott állatokban is megtalálható, egy különös vöröshús-allergiáért is felel. Az alfa-gal-szindrómát egy magányos csillag nevű kullancs (Amblyomma americanum) okozza, amely csípésével alfa-gal cukrot juttat az emberi szervezetbe, olyan immunválaszt kiváltva, amely később allergiás reakciót idéz elő a marha-, sertés- vagy bárányhúsra, és általában a vörös húsokra.

A Revivicor által kezelésbe vett disznók sejtjeinek felszínéről eltávoltították az alfa-gal cukrokat, és decemberben az FDA is emberi fogyasztásra alkalmasnak és biztonságosnak ítélte az állatokat. A szervezet közleménye szerint így a GalSafe (vagyis GalBiztos) branddel ellátott disznók lettek az első olyan genetikailag módosított állatok, amelyeket emberi fogyasztásra is alkalmasnak találtak és gyógyászati felhasználásra is engedélyezték.

Akár élethosszig tarthat

A Revivicor 2016-ban jelentette be, hogy két és fél évig sikerült életben tartani sertések szívét páviánokba ültetve, míg a sertésvesét több mint hat hónapig működtette a majmok szervezete. A kutatók azt remélik, hogy a módszer tökéletesítésével az emberek akár a teljes életüket leélhetik majd az állati szervekkel, de arra is jó lehet a beavatkozás, hogy átmenetileg életben tartsa az átültetésre várókat, amíg elérhetővé válnak emberi szervek.

Bár emberi fogyasztásra is alkalmasnak ítélték a GalSafe sertéseket, a Revivicor és anyacége, a United Therapeutics nem készül belevágni az állatok húsának feldolgozásába és értékesítésébe, de nem zárkózik el attól, hogy egy külső céggel állapodjon meg a genetikailag módosított disznóhús forgalmazásáról.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: