Kiderült, hogyan próbál még több profitot kifacsarni a metaverzumból a Facebook

Támogasd a tudomány népszerűsítését, segítsd a munkánkat!

A Facebook anyacége, a Meta szép csendben halad az internet evolúciójának következő állomásaként belengetett metaverzum kiépítése felé, most épp több tucat olyan szabadalmat jegyzett be a vállalat, amely a virtuális valóságban létrejövő közösségi platformhoz kapcsolódik. A szabadalmak elemzéséből az is kiderül, hogyan próbál profitot termelni ebből a vállalkozásból a Meta.

Mark Zuckerberg korábban bejelentette, hogy cége az évtized során évi 10 milliárd dollárt szán az agyonhájpolt, de még mindig elég ködös koncepció megvalósítására, miközben az Apple és a Microsoft is hasonló terveket szövöget, így a verseny is sürgeti a nagy techvállalatokat.

A Financial Times több száz, az amerikai szabadalmi és védjegyhivatalhoz benyújtott kérelmet tekintett át, amelyek közül többnek néhány napja vagy hete adtak engedélyt. Ezekből kiderül, hogy a Meta több olyan technológiát is szabadalmaztatott, amelyek a felhasználók biometrikus adatait használják fel annak érdekében, hogy az avatárjuk minél valósághűbb módon jelenjen meg, miközben a bejegyzett szabadalmak arról is árulkodnak, hogyan próbálja a cég átültetni a célzott hirdetésekre és szponzorált tartalmakra épülő üzleti modelljét a virtuális térbe.

Fotó: Twitter / Kali Hays

Szemmozgás + mimika + testtartás = profit

A szabadalmak egy része a szem- és arcmozgás követését tökéletesítő technológiákra vonatkozik, amihez a VR-headset kamerái és szenzorai gyűjtik be az adatokat. Ez arra is jó, hogy a felhasználó által látott virtuális környezet jobb minőségben jelenjen meg a tér azon szakaszában, amerre éppen néz, de más technológiák az arckifejezések leutánzására hivatottak, vagy a testtartást igyekeznek mímelni. Ahogy a Meta megfigyelési technikáit elemző Noelle Martin, a Nyugat-Ausztráliai Egyetem kutatója fogalmazott:

„A Meta célja, hogy minden egyes bőrpórusig, minden hajszálig, minden mikromozdulatig képes legyen szimulálni a felhasználót. A végső cél az emberek, helyek és tárgyak 3D-s másolatainak létrehozása, amelyek annyira hiperrealisztikusak és tapinthatók, hogy megkülönböztethetetlenek a valóságtól, és így még életszerűbb tranzakciókat lehet előidézni. Tulajdonképpen egy globális emberklónozási programot hajtanak végre.”

Zuckerberg már jelezte, hogy a cég igyekszik alacsonyan tartani a VR-headsetek árát, és inkább a metaverzumban megjelenő reklámokból, valamint a virtuális világban eladott digitális áruk és szolgáltatások kereskedelméből igyekszik gazdaságilag is sikeressé tenni a vállalkozást.

Ehhez nyújthat segítséget az egyik szabadalom, amely azt vizsgálja, hogyan lehet a kiterjesztett valósában személyre szabott hirdetéseket megjeleníteni, a felhasználók neme, életkora, érdeklődési köre, lájkjai vagy kommentjei alapján. Egy másik arra irányul, hogy harmadik felek „szponzorálhassák egy tárgy megjelenését” a virtuális üzletekben, a Facebook érvényben lévő hirdetési aukciós folyamatához hasonló rendszerben.

A Meta azon szabadalmához tartozó rajz, ami az avatárok személyre szabását tenné lehetővéForrás: Twitter / Kali Hays

Kutatások szerint a tekintet iránya vagy a pupilla aktivitása implicit módon tartalmazhat információkat a felhasználó érdeklődéséről és érzelmi állapotáról (például, ha sokáig elidőzöl egy képen, az jó eséllyel azt jelenti, hogy tetszik), így a Meta minden eddiginél hatékonyabban képes lehet majd személyre szabni a hirdetéseket.

Rémálmaink technológiája

Nick Clegg, a cég globális ügyekért felelős vezetője nem is tagadta az ilyen irányú törekvéseket: „A metaverzum üzleti modellje a kereskedelemre épül, és ebben egyértelműen szerepet játszanak a hirdetések. A létező reklámcélzási rendszereinkhez hasonlóan a metaverzumban sem adnánk el a szemkövetési adatokat a hirdetőknek, de ahhoz, hogy megértsük, hogy az embereket érdekli-e az adott hirdetés, vagy sem, muszáj ilyen adatokat gyűjtenünk.”

A Financial Times kérdésére a Meta képviselői elmondták, hogy bár nem szokták a szabadalmaikról beszámoló cikkeket kommentálni, fontos leszögezni, hogy a benyújtott vagy bejegyzett szabadalmakban leírt technológiákat nem feltétlenül használják fel, így azokból semmilyen következtetést nem érdemes levonni.

Brittan Heller, a Foley Hoag ügyvédi iroda technológiai joggal foglalkozó szakértője a lapnak elmondta: „A rémálmom egy olyan forgatókönyv, amelyben az ingerekre adott önkéntelen biológiai reakcióinkat aknázzák ki, hogy célzott hirdetéseket jelenítsenek meg a metaverzumban. A legtöbben el sem tudják képzelni, ez milyen értékes lehet, és jelenleg nincsenek jogi korlátozások erre vonatkozóan.”

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: