Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) hétőn kiadott egy közleményt, miszerint – általuk egyelőre nyilvánosan meg nem nevezett – online sajtóorgánumok ellen tettek feljelentést „rémhírterjesztés bűntette miatt”. Az OGYÉI közleménye néhány óra alatt végigsöpört a teljes magyar sajtón, annak ellenére, hogy az intézet egyetlen példával sem támasztotta alá a vélt törvényszegést. Ehelyett annyit írt, hogy az inkriminált „cikkekben közölt állítások a favipiravir hatóanyagú gyógyszerek hatásosságát kérdőjelezik meg, melynek következtében a koronavírus-járvány elleni védekezés eredményességét is akadályozhatják, és alkalmasak lehetnek arra, hogy a betegek bizalma a gyógyszerekben és a gyógyszer által kiváltott gyógyhatásban megrendüljön.”

Az Óbudai Egyetemen és a Budapesti Corvinus Egyetemen docensként matematikai és statisztikai modellezéssel, közelebbről biostatisztikával és a tudományos kutatások kritikai elemzésével foglalkozó Ferenci Tamás ma reggel nyilvános közleményt publikált a témában a saját oldalán. Gondolatok a favipiravir hatásosságáról, és a tudományos véleménynyilvánítás szabadságáról című bejegyzésében azt írja, hogy „a favipiravirról a magyar sajtóban megjelenő cikkek csekély száma” és az OGYÉI-közlemény néhány nem túl konkrét részlete alapján a feljelentés vélhetően a Qubit tavaly december 13-án, valamint a 24.hu idén január 7-én megjelent cikkei ellen történhetett, „vagy ha nem is erre gondoltak, a közvélemény és a tudományos élet (...) ezekkel fogja azonosítani a feljelentésüket”.

Miután összefoglalja, hogyan teljesített a favipiravir világszerte több olyan vizsgálatban, amely azt volt hivatott körüljárni, hogy a szer alkalmas lehet-e a covid kezelésében, a biostatisztikus Ferenci közleményében arra jut, hogy

„a favipiravir hatóanyagú gyógyszerek hatásosságának megkérdőjelezése teljes mértékben megfelel az orvostudomány jelenlegi álláspontjának. Önmagában is kérdést jelent, hogy ezek után hogyan szerepelhet a magyar COVID-19 kezelési protokollban ez a gyógyszer. Az igazi probléma azonban nem is a szerepeltetése, hanem a transzparencia hiánya: az, hogy nem ismerhető meg, hogy a magyar irányelv kidolgozói milyen tudományos ismeretek alapján, milyen bizonyítékokra támaszkodva fogalmazták meg ajánlásukat.”

A favipiravir körül nagy a csend

Ahogy azt Ferenci is írta, a favipiravirról a magyar sajtóban a pandémia berobbanása óta alig foglalkozott valaki érdemben. A Qubit még 2020 áprilisában elsőként írta meg a hatóanyagról részletesen, miért vélhette a magyar kormány hatékonynak a Covid-19 leküzdésében, amikor 400 ezer tablettányit beszerzett belőle Kínából. Keserű György akadémikus, a Természettudományi Kutatóközpont gyógyszerkémiai kutatócsoportjának vezetője segítségével körüljártuk, hogy az influenza ellen Japánban kifejlesztett, utóbb az ebola ellen is felhasznált antivirális szerről miért gondolhatják a kutatók, hogy akár a SARS-CoV-2 vírus ellen is bevethető lehet.

A hatóanyag Magyarországon a behozatala után azonnal az OGYÉI off-label listájára került, vagyis külön eseti engedély nélkül bármikor indikáción túl, tehát másra is használhatták, mint amire azt eredetileg engedélyezték, majd 2021. március 9-én háziorvosi hatáskörbe utalták a vényre írását. A favipiravirról később sem születtek átfogóbb tájékoztató anyagok, leszámítva a Qubit által áprilisban kérdezett Keserű akadémiai összefoglalóját. Ez egészen 2021. december 13-ig így is maradt, amikor is egy olvasói megkeresést követően ismét írtunk a témában.

A tudományos kutatások kétségbe vonják a favipiravir hatásosságát

Megírtuk, hogy bár a favipiravirhoz a fertőzöttek ingyen és esetenként ellenőrizetlenül jutnak hozzá és szedik be, a szer hatásosságát tudományos módszerekkel továbbra sem igazolták minden kétséget kizáróan. Mindezt arra alapoztuk, hogy felkerestük azokat az egyetemi professzorokat és akadémikusokat, akik a szer hatásosságának vizsgálatára irányuló magyar kísérleteket jelentettek be 2020 áprilisa és 2021 decembere között, csak épp sehol nem közölték a szóban forgó vizsgálatok (rész)eredményeit. Kiderült, hogy a vizsgálatokat leállították, így azok eredménye nem tudja alátámasztani a hazai járványkezelési protokoll favipiravirra vonatkozó részét.

A nagyvilágban azonban születtek vizsgálati eredmények, azokból viszont többnyire épp az derül ki, hogy „a favipiravir az enyhe és középsúlyos tüneteket mutató betegek körében nem befolyásolta kimutatható módon, hogy a betegség halálossá válik-e. Előfordulhat, hogy az antivirális szerek akkor már nem fejtenek ki jótékony hatást, amikor a betegnek tünetei vannak.” Erről további akadémikusokat kérdeztünk meg, akik megerősítették: „amikor a beteg légúti panaszokkal a háziorvosához fordul, hogy az a favipiravirt felírhassa, akkor a gyógyszer már nem sokat ér”.

Mindezt nem mellesleg Ferenci mostani nyílt levele is alátámasztja, hiszen

„bár kezdetben valóban voltak biztató eredmények, a legfrissebb, az ezzel kapcsolatos orvosi tudásunk egészét áttekintő és összegző meta-analízisek szerint a favipiravir-nak nem sikerült kimutatni a hatását az olyan, ún. keményebb végpontokra mint a halálozás (Kow et al, 2022) vagy a lélegeztetési igény (Özlüşen et al, 2021). Pozitív hatást csak a helyettesítő végpontokon (pl. a vírusmennyiség csökkenése) tudtak kimutatni, ott is csak csekély, valószínűleg klinikailag minimális jelentőségű mértékben (Deng et al, 2021, Manabe et al, 2021, Hassanipour et al, 2021). Megjegyzendő, hogy a közlemények egy része felhasznált a számításhoz két olyan tanulmányt, amiket időközben – hamisítás gyanúja miatt – hivatalosan is visszavont a folyóirat (Dabbous et al, 2021a, Dabbous et al, 2021b); mindkettő hatásosságról számolt be, így ezek elhagyása rontja az összképet. Bár a bizonyító ereje önmagában csekélyebb, de az érdekesség kedvéért hozzáteszem végezetül, hogy a témában egy hazai publikáció is megjelent a Szent László Kórházban végzett vizsgálat alapján, ez szintén nem tudta kimutatni a favipiravir semmilyen pozitív hatását (Szabó et al, 2021).”

A sokáig szóra sem méltatott favipiravir hirtelen jött dicsősége

A nyilvános vitába ma reggel beszálló biostatisztikus Ferenci szerint az OGYÉI szándéka a feljelentésével nem lehet más, mint

„megfélemlíteni a kutatókat (...), megmutatva, hogy mi történhet, ha valaki elmondja a – tudományos, szakmai – álláspontját”.

Nyilvános levelében Ferenci azzal folytatja, hogy a feljelentést tevők szerinte tisztában vannak azzal, hogy a tudományos vitákról való híradás, a vitában részt vevő kutatók eltérő véleményének újságcikkekben való szerepeltetése nem rémhírterjesztés, így a feljelentés „példátlan támadás a magyar tudományos élet ellen”, és ezért szerinte

„a magyar egyetemeknek, kutatóintézeteknek, a tudományos akadémiának nagyon egyértelműen és nagyon határozottan ki kellene állniuk ezen a ponton a tudományos véleménynyilvánítás szabadsága mellett. Bármennyire is partikuláris apróságnak tűnik a favipiravir hatásosságának kérdésköre, véleményem szerint az orvostudomány elleni olyan támadást, ahol a társadalmat legjobb tudásuk szerint szolgáló tudósok sajtónyilatkozata miatt egy állami szerv letöltendő börtönbüntetéssel fenyegetett bűntettért tesz feljelentést, nem szabad szó nélkül hagyni, különben senki sem tudhatja, hogy mi lesz a következő lépés. Csak azt, hogy annak mi lesz az áldozata: a magyar tudomány és a magyar emberek egészsége.”

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: