„A koronavírus-járvány negyedik hullámában emlékeztetjük az újonnan fertőzötteket, hogy a Favipiravir továbbra is nagyban segíti az otthoni gyógyulást. A gyógyszer a tapasztalatok szerint jó eséllyel megakadályozza a tünetek súlyosabbra fordulását és ezzel a kórházba kerülést. A favipiravirt a háziorvos is felírhatja az otthonukban gyógyuló enyhe vagy középsúlyos tüneteket mutató betegek kezelésére, és ingyenesen kiváltható a gyógyszertárakban. Magyarországon eddig 167 392 doboz favipiravirt váltottak ki a gyógyszertárakból, illetve használtak fel” – olvasható a magyar kormány hivatalos vírusügyi oldala, a koronavirus.gov.hu 2021. november 15-i bejegyzésében.

Annak, aki esetleg nem emlékszik, az első favipiravir-szállítmány hatalmas diplomáciai sikersztoriként érkezett Magyarországra: a magyar kormány 2020. április 6-án, a pandémia első hullámának felívelő szakaszában szerzett 400 ezer tablettányit Kínából. Akkor azt ígérték, hogy a tablettákat a lehető legrövidebb határidőn belül be is vetik a világjárvány elleni harcban. Ez meg is történt, hiszen a szer gyakorlatilag azonnal felkerült az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) úgynevezett off-label listájára, ahol azok a gyógyszerek szerepelnek, amelyeket külön eseti engedély nélkül bármikor lehet indikáción túl, vagyis másra is használni, mint amire eredetileg engedélyezték őket. Idén március 9-én, a járvány harmadik hullámának felívelő szakaszában pedig háziorvosi hatáskörbe utalták a tabletták vényre írását, a gyógyszert azzal a lendülettel ingyenessé tették.

Azt gondolhatnánk, hogy a két intézkedés, vagyis a favipiravir off label minősítése és a gyógyszer háziorvosi praxisba utalása között eltelt szűk egy év alatt meggyőző bizonyítékok sora támasztotta alá a favipiravir hatékonyságát. Máskülönben – az uniós és az amerikai járványügyi gyakorlattól eltérően – miért gondolta volna úgy a kormány, hogy a favipiravirt a járvány elleni védekezés első vonalában, a lehető legszélesebb körben érdemes használni?

A favipiravir útja Japánból Kínán át Magyarországig

Noha Magyarországra Kínából érkezett tavaly, a szert Japánban fejlesztette influenza ellen a Fujifilm egyik leányvállalata, a Toyama Chemical. Abe Sinzó japán miniszterelnök a covidjárvány első felfutásakor jelentette be, hogy kormánya elindítja azt a hivatalos eljárást, amelynek révén az Avigan márkanéven futó favipiravir tartalmú gyógyszer – Kínába kiszervezett – gyártását újraindítják. Mivel a hatóanyag szabadalmi védelme lejárt, favipiravirt generikus szerként bárki gyárthat továbbra is, így lehetséges, hogy Magyarországon például az Egis és a Meditop is beszállt a gyártásba, így a hatóanyag több különböző márkanéven is fut.

A favipiravir a fertőzött sejteken belül be tud épülni a vírus örökítőanyagául szolgáló RNS-be, és ott olyan hamis kódot közvetít a vírus genetikai programjában, amely miatt lehetetlenné válik a vírus replikációja. Így hatékonyan meg tudja akadályozni, hogy a vírusok egyik sejtet fertőzzék a másik után. Mivel a szóban forgó replikációs folyamatban sok vírus jár hasonló molekuláris utakat, a favipiravir úgynevezett széles spektrumú antivirális szerként több vírus ellen is hatékony lehet. Annak azonban, hogy a terápia kellően hatásos legyen, az a feltétele, hogy csak a legfeljebb közepesen súlyos fertőzötteknél alkalmazzák, covidbetegség esetében addig, amíg a röntgenképen még nem látszik a tüdőn elhatalmasodott árnyék – magyarázta a molekula hatásmechanizmusát a Qubitnak még tavaly áprilisban Keserű György akadémikus, a Természettudományi Kutatóközpont gyógyszerkémiai kutatócsoportjának vezetője. A gyógyszerkutató most a kérdésünkre hozzátette, épp azért fontos, hogy a favipiravirt a háziorvos tudja felírni, mert így pont abban a stádiumban jut el a betegekhez, amikor még van esély rá, hogy kifejtse áldásos hatását.

Vizsgálattól a publikációig

Az viszont korántsem biztos, hogy a favipiravir (vagy bármilyen más antivirális szer) minden vírus ellen pont ugyanolyan jól hat, ezért is szokás külön-külön vizsgálni az egyes betegségekben betöltött szerepét. Volt is magyar vizsgálat, az eredményét tavaly december 9-én publikálták a MedRxiv online szaklapban (az itt megjelent tanulmányok még nem estek át a peer-review eljáráson, vagyis nem bírálta el őket független szakmai grémium). A vizsgálatot a Semmelweis Egyetem és a Dél-pesti Centrumkórház Hematológiai és Infektológiai Intézete végezte 150 beteg bevonásával, rögtön azután, hogy a favipiravirt nagy sebbel-lobbal a járványügyi protokollba emelték. Kórházi ellátásra szoruló, közepesen súlyos vagy nagyon súlyos tüneteket produkáló betegeknél vizsgálták a favipiravir hatékonyságát más antivirális szerekhez képest. Be is igazolódott, amit korábban feltételeztek, tudniillik, hogy ebben a stádiumban „a favipiravirnak a betegség lefolyására gyakorolt jótékony hatását a kórházban ápolt felnőtt betegek esetében nem lehetett bizonyítani”. A kutatócsoport szerint a gyógyszer hatásosságának bizonyítására további vizsgálatok lennének szükségesek.

Így kifejezetten üdvözlendő, hogy be is jelentettek mindjárt két másik kísérletet is. Ezeket az Innovációs és Technológiai Minisztérium finanszírozta, a lebonyolítást a HECRIN konzorcium képviseletében a Pécsi Tudományegyetem vállalta. A szóban forgó vizsgálatok eredményének azonban a mai napig sehol semmi nyoma. Megkerestük a kutatási programot bonyolító konzorcium elnökét, Kovács L. Gábor neuroendokrinológia professzort, aki a Qubit kérdésére válaszolva elmondta, hogy azért nincsenek eredmények, mert a favipiravir hatékonyságát célzó vizsgálatokat leállították.

A Széchenyi-díjas akadémikus azt is elmondta, hogy a vizsgálatok egyike már tavaly kútba esett. Azt még a kínai favipiravir-szállítmány tavaly tavaszi érkezése előtt kezdeményezte a kormány. Akkor történt, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter Japánban ígéretet kapott arra, hogy Magyarország – 51 másik országgal együtt – 100 fekvőbeteg gyógyítására elegendő favipiravirt kap. Ennek egy feltétele volt: a kezelésekről és a betegek állapotáról részletes, a klinikai vizsgálatok szigorúságának is megfelelő dokumentációt kellett volna vezetni, illetve a japán gyártónak eljuttatni. A vizsgálatba 14 beteget be is válogattak, csakhogy mire elkezdődött volna, addigra megérkezett Magyarországra az egyébként japán receptúra szerint gyártott, több tízezer beteg ellátására elegendő kínai favipiravir, az operatív törzs pedig engedélyezte a felhasználását. Így már egyetlen orvos sem vállalta – mondja Kovács professzor –, hogy kísérleti körülmények között a hatékonynak hitt gyógyszer helyett placebót adjon a betegeinek.

A másik klinikai vizsgálatot alig több mint egy hete fújták le, pedig az, mint a konzorcium elnöke a Qubitnek állította, Európában is egyedülálló lett volna annak bizonyítására, hogy hatékony-e egyáltalán a favipiravir a koronavírus-fertőzés kezelésében. Ezúttal enyhe tüneteket produkáló járóbetegeket vizsgáltak volna, mégpedig placebókontrollos elrendezésben, vagyis úgy, hogy a betegek egyik csoportja favipiravirt, a másik hatástalan placebót kapott volna. „Ilyen vizsgálatot európai populáción még sehol nem végeztek favipiravirral, mert azt eddig legfeljebb más antivirális szerekkel szemben vizsgálták. Csakhogy mire minden összeállt a vizsgálathoz, a negyedik hullám felszálló ágba került, mind a kínai, mind a magyar gyártású favipiravir tabletta szabadon, a háziorvosi praxisban is hozzáférhetővé vált, így pedig nem várható el egyetlen orvostól sem, hogy placebót adjon a betegének” – mondta Kovács professzor. Az akadémikus hozzátette, ma már amúgy is „kár lenne további anyagi és társadalmi terheket vállalni a favipiravir vizsgálatáért, hiszen annál bizonyítottan hatékonyabb antivirális szerek kerültek időközben piacra, például a molnupiravir”. Mint mondta, kérték is a kormányt, hogy mihamarabb engedélyezze a nyugati országokban már hozzáférhető molnupiravir magyarországi felhasználását.

Az Amerikában fejlesztett és gyártott molnupiravir a favipiravirhoz nagyon hasonló elven működik: a szerkezetében a koronavírus örökítőanyagának alapanyagához hasonlító molekula a vírus RNS-láncába épülve a replikáció, vagyis a vírus másolódása során hibákat okoz, amelyek felhalmozódva működésképtelen vírusokat eredményeznek. Egy idén október eleji közlemény szerint az ugyancsak széles spektrumú molnupiravir 50 százalékkal csökkentheti a kórházi kezelés és a halál kockázatát, amennyiben a gyógyszert időben, vagyis a fertőzés elején kezdi szedni a beteg.

Attól, hogy a háziorvos felírhatja, a favipiravir körül nem oszlott el a homály

A járvány elején az influenza ellen kifejlesztett favipiravir mellett szólt, hogy egyszer már nagy sikerrel bevetették ebola ellen is. Más kérdés, hogy az ebolavírus a fertőzöttek 30-40 százalékát meg is öli, míg ez a covidra – szerencsére – nem igaz. Ettől függetlenül tavaly tavasszal, amikor még mind a vírusról, mind pedig a favipiravir – vagy más antivirális szerek – covidra gyakorolt hatásáról keveset tudtunk, még jó ötletnek tűnhetett a kipróbálása. Csakhogy a gyógyszer „a jelenlegi tudásunk szerint legfeljebb arra jó, hogy az emberek ne essenek azonnal pánikba, ha pozitív lesz a covidtesztjük” – mondta ezzel szemben a Qubitnek egy neve elhallgatását kérő gyógyszerkémikus. Ezt az állítást Falus András Széchenyi-díjas immunológus, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének korábbi igazgatója is megerősítette, mert mint mondta, „onnantól, hogy bármilyen tünete van, egy covidbetegnek szinte már teljesen felesleges favipiravirt szednie”.

Mindez egybecseng a Nature folyóiratban idén májusban megjelent metaanalízis, vagyis korábbi favipiravir-vizsgálatok felülvizsgálatának az eredményével. Eszerint „a favipiravirnak az enyhe és középsúlyos tüneteket mutató betegek körében nem befolyásolta kimutatható módon, hogy a betegség halálossá válik-e. Előfordulhat, hogy az antivirális szerek akkor már nem fejtenek ki jótékony hatást, amikor a betegnek tünetei vannak.” Vagyis: amikor a beteg légúti panaszokkal a háziorvosához fordul, hogy az a favipiravirt felírhassa, akkor a gyógyszer már nem sokat ér.

Szex csak óvszerrel

Még ha nem is használ sokat, egy antivirális szernek a világot béklyóba kötő járvány közepén akár a placebóhatása is áldásos lehet. Csakhogy a gyógyszereknek mellékhatásaik is vannak, így nem mellékes, mennyire hasznos a fő hatásuk. A súlyos lefolyású influenza ellen kifejlesztett, a covidbetegségben pedig minimum kétséges hatékonyságú favipiravir állatkísérletekben magzatkárosító hatásúnak bizonyult. Mivel a hatóanyag nemcsak a magzatba, hanem az anyatejbe és az ondósejtekbe is bekerülhet, fokozottan kell ügyelni az esetleges kockázatokra.

A Qubit által megkérdezett szakemberek szerint ezért van az, hogy a favipiravir felírásakor a háziorvosnak minden részletre kiterjedő tájékoztatást kell nyújtania a szer hatásairól és esetleges mellékhatásairól. A betegnek pedig beleegyező nyilatkozatot kell aláírnia, amivel nyugtázza, hogy tudomása van arról, hogy „a favipiravir magzati károsodást okozhat, ezért terhesség alatt tilos alkalmazni. A favipiravir bekerül az anyatejbe, ezért szedésekor a szoptatást fel kell függeszteni. Fogamzóképes nő és szexuálisan aktív férfi kizárólag akkor szedheti a gyógyszert, ha hatékony fogamzásgátlást alkalmaz a gyógyszerszedés alatt és utána még 7 napig.”

A fogamzóképes korú nőknek ezen felül a kezelés megkezdése előtt negatív terhességi teszttel kell bizonyítaniuk, hogy nem várandósak, a férfiaknak pedig, hogy várandós nőkkel nem, más nőkkel pedig kizárólag óvszer használata mellett lépnek szexuális kapcsolatba a kezelés alatt és azt követően még egy hétig. Minden betegnek aláírásával kell vállalnia, hogy a gyógyszert nem adhatja át másnak, valamint igazolnia, hogy „önként, befolyástól mentesen hozzájárulok a Favipiravir (...) gyógyszer indikáción túli alkalmazásához”. A Qubit által megkérdezett szakértők némelyike szerint ez szavatolja, hogy mindenki betartja a gyógyszer alkalmazásának a szabályait, más szakértők szerint azonban mindez csak arra jó, hogy a betegre hárítsák a klinikai vizsgálatokkal nem túl meggyőzően alátámasztható döntés felelősségét.

... és a gyakorlatban:

Azt a sejtésünket már az olvasóink igazolták vissza, hogy azzal, hogy a favipiravir vényre írása az amúgy is túlterhelt háziorvosok hatáskörébe került, egyúttal a kockázatkezelés komolysága is csökkent. Egy neve elhallgatását kérő, fodrászként dolgozó budapesti olvasónkon néhány hete, hétvégén törtek ki a fertőzés első tünetei. Miután gyorstesztje pozitív lett, egy orvosként dolgozó vendége javasolta neki, hogy az ügyeleten kérjen favipiravirt. Az ügyeleten azonban annyit mondtak neki, bármit is csinál, favipiravirt semmiképp ne szedjen be, mert tovább károsíthatja a korábban már megbetegedett veséit. Nem sokkal később azonban mentőt kellett hozzá hívni, a kórházban pedig egyetlen dolgot kapott: favipiravirt. A fogamzóképes korú nőt sem az orvos ismerőse, sem az ügyeletes orvos, sem a mentősök, sem a kórházban egyetlen orvos nem kérdezte arról, hogy várandós-e. Arról sem kapott tájékoztatást, hogy a terápia alatt és utána még egy hétig kizárólag hatékony fogamzásgátlás mellett élhet nemi életet.

Egy másik fővárosi olvasónkon október végén, egy péntek este jelentkeztek a betegség első jelei. Az otthonában elvégzett gyorsteszt igazolta, hogy megfertőződött a SARS-CoV-2 vírussal, a háziorvosát azonban napokig nem tudta volna elérni. Mivel szombatra már „egyre mélyebbről éreztem a köhögést, és a mellkasom is fájt”, az ismeretségi köréből hívott fel egy orvost, aki adott neki egy doboz favipiravirt, tájékoztatta arról, hogyan kell szednie a gyógyszert, majd a lelkére kötötte, hogy a háziorvosával írasson fel egy másik dobozzal, hogy később vissza tudja adni. A középkorú férfi a beleegyező nyilatkozattal már csak a saját háziorvosánál, két nappal azután találkozott, hogy a gyógyszert elkezdte szedni.

A háziorvosnál az ingyen kiváltható vény mellé kapott tájékoztatón viszont cserébe arra is megkérték, hogy „amennyiben feltételezett mellékhatást tapasztal a favipiravir kezelés alatt, kérjük, azonnal jelentse azt az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet honlapján található lehetőségek bármelyikén keresztül (...). Ezzel hozzájárul, hogy minél gyorsabban minél több tapasztalat gyűljön össze a favipiravir kezelés esetleges kockázataival kapcsolatban.”

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: