Bár közvetlenül sosem tudták megvizsgálni, fizikusok és geológusok körében az egyik legszélesebb körben elfogadott alapvetés eddig az volt, hogy a Föld legbelső magja vasból áll és szilárd. Most azonban egy kínai kutatócsoport a Nature tudományos magazinban azt állítja, hogy nem az. Igaz, mint írják, nem is folyékony, hanem egy rejtélyes köztes állapotban, az úgynevezett szuperionikus állapotban leledzik. He Ju és kutatócsoportja szerint a Föld belső magjában a vaskristályokon kívül hidrogén, oxigén és szén szuperionikus elegye található, amely a Föld belsejében lévő extramagas nyomáson folyékony és szilárd halmazállapot között reked és folyamatosan mozgásban van. A kínai tudósok egy kísérleti modellből következtetnek erre.

A már az általános iskola alsó tagozatától nyomatékosított tankönyvi tézisek alapján a Föld nagyjából 1200 kilométer sugarú földmagról úgy tudtuk, hogy vas és nikkel alkotja, és a bolygó legbelső alkotóeleme, a talpunk alatt lévő földkéreg és a földköpenyek alatt. A földmagot eddig is két részre tagolták, csakhogy eddig úgy gondoták, hogy a külső folyékony földmagrétegen belül egy legbelső szilárd öv található. A vulkanikus tevékenységből és a Föld rengéshullámaiból kikövetkeztethető anomáliák miatt eddig is próbáltak részletesebb magyarázatot találni az eddigi feltételezések szerint szilárd földmag viselkedésére, ám azzal eddig még senki nem rukkolt elő, hogy a Föld magja nem is szilárd.

Eddig például olyan elméletek kerültek napvilágra, hogy a Föld magja esetleg nem is két, hanem három rétegből áll. Eszerint a folyékony halmazállapotú belső magréteg alatti szilárd belső magban lenne egy belső mag. Ez utóbbit a körülötte lévő szilárd belső magtól az elmélet szerint az különbözteti meg, hogy a kettőben más irányba mutatnak a vaskristályok.

Ha a most a Nature-ben publikáló kutatócsoport elméletét más kutatócsoportoknak is sikerülne, lehetőleg eltérő módszerekkel bizonyítani, a szuperionikus mag akkor sem számítana egyedülállónak. A Neptunusz és az Uránusz magjában ugyancsak szuperionikus állapotú magot feltételeznek. Sőt, olyan szuperionikus, vagyis se nem folyékony, se nem szilárd halmazállapotú vizet / jeget már a Földön is sikerült szupermagas nyomáson, laboratóriumi körülmények között előállítani, amit a jégóriások belsejében kellene a hipotézisek szerint keresni.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: