A földkéreg és a földköpenyek alatt található, 1200 kilométeres sugarú, feltételezhetően vas és nikkel alkotta földmag a bolygó legbelsőbb alkotóeleme, amelyet még mindig két részre lehet bontani: külső folyékony és belső szilárd övre – a két övet a nagyjából 5000 kilométer mélyen húzódó Lehmann-felület választja el. Legalábbis eddig szól a kilencedik osztályos tananyag, az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatói ugyanis most arról számoltak be, hogy egy még belsőbb mag nyomaira bukkantak a belső földmagban.

Hogy mi zajlik a földkéreg alatt, arról leginkább a vulkanikus tevékenységek és a rengéshullámok árulkodnak, a becslések szerint így legalább 5000 Celsius-fokos belső mag legbelsőbb rétegéről a Journal of Geophysical Research című tudományos lapban számoltak be a kutatók, akik a belső mag modelljeinek ezreit vizsgálták újra, és több évtizeden át gyűjtött adatsorokat hasonlítottak össze arról, hogy milyen gyorsan érnek el a felszínre a rengéshullámok.

„Bizonyítékot találtunk egy olyan eseményre, amely változást okozhatott a vas szerkezetében, ami két különböző lehűlésre is utalhat a Föld történetében” – idézi a kutatócsoport közleménye a tanulmány fő szerzőjeként megjelölt Joanne Stephensont, aki szerint a belső mag tanulmányozása vezetheti legközelebb a tudósokat a Föld történetének és evolúciójának megértéséhez.

„Az eredmények nagyon izgalmasak, még az is lehet, hogy újra kell írnunk a tankönyveket!” – mondta Stephenson.

Az ausztrál kutatók egy fejlett keresési algoritmus segítségével tudták összehasonlítani az elmúlt évtizedek adatait, így tudták megerősíteni azt a korábbi elméletet, miszerint a belső mag is két rétegre osztható. A korábbi tanulmányok azt sugallták, hogy a legbelsőbb mag a teljes belső mag átmérőjének felét teszi ki, és az abban található vaskristályok keleti-nyugati irányba mutatnak, szemben a külső belső magban találhatókkal, amelyek – megmagyarázhatatlan okokból – észak-déli irányt vettek fel.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Interaktív térképre vitték a Föld utolsó 750 millió évét

Qubit.hu tudomány 2020. szeptember 2.

Egy amerikai paleontológus térképre tette, hogy az egyes földtörténeti korszakokban melyik település pontosan hol helyezkedett el. Tökéletes időtöltés, ha kíváncsi, merre volt 250 millió évvel ezelőtt Chicago, Fokváros vagy Prága.

A Föld hegyei egymilliárd évre abbahagyták a növekedést, ami csaknem kipusztította a bolygó élővilágát

Hegyeshalmi Richárd tudomány 2021. február 12.

Mivel a haldokló szuperkontinensek ellaposodtak, a felszínükről nem jutott elég tápanyag az óceánokba. A legunalmasabb földtörténeti kor egymilliárd évvel hátráltatta a földi evolúciót.

Egyre nagyobb az Atlanti-óceán, évi 4 centiméterrel szélesedik

Bodnár Zsolt tudomány 2021. január 28.

A földrészek nemcsak a kőzetlemezek ütközései miatt távolodnak egymástól, hanem az alsó földköpenyből feláramló magma is szétfeszíti az óceán medrét alkotó lemezeket.