A Föld belső magjának lehet egy még belsőbb magja
A földkéreg és a földköpenyek alatt található, 1200 kilométeres sugarú, feltételezhetően vas és nikkel alkotta földmag a bolygó legbelsőbb alkotóeleme, amelyet még mindig két részre lehet bontani: külső folyékony és belső szilárd övre – a két övet a nagyjából 5000 kilométer mélyen húzódó Lehmann-felület választja el. Legalábbis eddig szól a kilencedik osztályos tananyag, az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatói ugyanis most arról számoltak be, hogy egy még belsőbb mag nyomaira bukkantak a belső földmagban.
Hogy mi zajlik a földkéreg alatt, arról leginkább a vulkanikus tevékenységek és a rengéshullámok árulkodnak, a becslések szerint így legalább 5000 Celsius-fokos belső mag legbelsőbb rétegéről a Journal of Geophysical Research című tudományos lapban számoltak be a kutatók, akik a belső mag modelljeinek ezreit vizsgálták újra, és több évtizeden át gyűjtött adatsorokat hasonlítottak össze arról, hogy milyen gyorsan érnek el a felszínre a rengéshullámok.
„Bizonyítékot találtunk egy olyan eseményre, amely változást okozhatott a vas szerkezetében, ami két különböző lehűlésre is utalhat a Föld történetében” – idézi a kutatócsoport közleménye a tanulmány fő szerzőjeként megjelölt Joanne Stephensont, aki szerint a belső mag tanulmányozása vezetheti legközelebb a tudósokat a Föld történetének és evolúciójának megértéséhez.
„Az eredmények nagyon izgalmasak, még az is lehet, hogy újra kell írnunk a tankönyveket!” – mondta Stephenson.
Az ausztrál kutatók egy fejlett keresési algoritmus segítségével tudták összehasonlítani az elmúlt évtizedek adatait, így tudták megerősíteni azt a korábbi elméletet, miszerint a belső mag is két rétegre osztható. A korábbi tanulmányok azt sugallták, hogy a legbelsőbb mag a teljes belső mag átmérőjének felét teszi ki, és az abban található vaskristályok keleti-nyugati irányba mutatnak, szemben a külső belső magban találhatókkal, amelyek – megmagyarázhatatlan okokból – észak-déli irányt vettek fel.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: