Miután az orosz erők elfoglalták a csernobili atomerőművet, a helyszíni tűzharcokról szóló jelentések miatt többen aggodalmukat fejezték ki az 1986-ban katasztrófát szenvedett erőműből lehetségesen kiszivárgó radioaktív anyagok miatt. Kutatók azonban azt állítják, ha nem éri szándékos támadás az erőművet, a veszélyes radioaktív sugárzás kockázata minimálisnak tekinthető.

A New Scientistnek csütörtökön nyilatkozott egy kutató, aki a reaktorból származó neutronok folyamatos kibocsátását figyeli, hogy felmérje az atomerőmű maradványainak biztonságosságát, és azt mondta, hogy a csernobili személyzet biztonságban volt, és bár a terület bejáratait az oroszok ellenőrzésük alá vonták, az erőmű területére nem lépnek be.

Az ukrán külügyminisztérium a Twitteren jelentette, hogy Oroszország akciója „újabb környezeti katasztrófát okozhat”, míg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt tweetelte, hogy „védőink az életüket adják azért, hogy az 1986-os tragédia ne ismétlődjön meg”.

Bruno Merk, a Liverpooli Egyetem atomfizikusa szerint elenyésző a kockázata annak, hogy a konfliktus következtében nukleáris anyagok szabaduljanak ki a bomló rekatorból: „Úgy gondolom, hogy amíg nem szándékos támadásról van szó, a kockázat viszonylag alacsony. Ha szándékos akcióról van szó, akkor elvben lehetséges.”

Merk szerint az erőmű megfigyelésének rövid ideig tartó megszakadása valószínűleg nem okozhat bajt. „Ez egy stabilizált probléma. Úgy gondolom, ha a tudósok nem figyelik az erőmű adatait a következő néhány hónapban, ami véleményem szerint ésszerű időtávlat, nem hiszem, hogy igazán nagy kockázatot jelentene. Hosszú távon fontos megfigyelni, hogy mi történik, de rövid távon nem történhet baj.”